Kovács Loránd Olivért, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete tudományos igazgatóját kérdeztük a helyszínen.
– Egy ókori szüreti ünnepet, mulatságot, illetve magát az eljárást – azt, hogy miként szüreteltek – próbáljuk megeleveníteni több hagyományőrző csapat segítségével – mondta a Naplónak a szakember. – Ehhez az ünnepi vagy eseménykörhöz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások csatlakoznak. Vannak benne olyan apró érdekességek is, hogy egy ókori boros amforának a kicsinyített verzióját is el lehet készíteni, és haza is lehet vinni.
Szólt arról is, hogy a Balaton-felvidék borkultúrája, szőlőkultúrája a római korban gyökerezik. Maga a szőlő korábban is megtalálható volt itt, de az, hogy komolyan foglalkozzanak vele, kifejezetten római kori.
– A jelenlegi fogadóépület középső helyiségében egy szőlőprésnek a maradványai kerültek elő. Igaz, egészen kevés maradványa, ezért nincs értelme bemutatni, de akkor is tudjuk: itt, a helyszínen is foglalkoztak borral – mondta.
Szavai szerint az elmúlt pár év munkája meghozta a gyümölcsét, egyre több látogatójuk van, amiben nagy szerepe van az Európa Kulturális Fővárosa projektnek is.
– Kiemelni nehéz a hétvége programjai közül, de talán a legérdekesebb tényleg maga a szüret, illetve ami utána következik, a must készítése – fogalmazott Kovács Loránd Olivér. – Ez az, ami talán furcsán hathat egy mai embernek, de nagy élmény.
Szóba került az is, hogy az egész birtok kiterjedését sikerült beazonosítaniuk még 2016-17-ben: egy 56 hektár kiterjedésű magánbirtok volt egykor a terület.
– Az egykori tulajdonosok valamikor a 4. század utolsó harmadában távoztak, de azok az emberek, akik üzemeltették ezt a helyszínt, az 5. század közepéig, de lehet, hogy még tovább is itt éltek, ám nekik nem volt hová menniük. Nekik ez volt az otthonuk, az életterük – mondta munkatársunk kérdésére a régész.
Az élet a borünnep után sem áll meg Balácán, más mellett augusztus 29-30-án színházi előadások is lesznek a helyen, de természetesen folyamatosan nyitva vannak, akár VR-szemüveget is ölthetünk, hogy aztán „élőben” járjuk be az épületet.
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Nagy Lajos
