Mivel már csak a kiállítótér berendezése és szerelése zajlik, az épületegyüttes mínusz harmadik szintjén – az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatnak (VEB 2023 EKF) köszönhetően – hamarosan megnyílhat az a tárlat, aminek révén a helyi történelmünk egy darabja a mai kor követelményei szerint tárulhat elénk.
Korabeli feljegyzések szerint a veszprémi várban már 1600 körül létezett börtön, amelynek cellái a várhegy fény és levegő nélküli boltozott üregeiben voltak. Később a közigazgatás és bíráskodás korszerűsítése érdekében az 1722-23. évi országgyűlés reformokat iktatott törvénybe. Az egyik intézkedés előírta a megyéknek, hogy „…állandó székhelyet jelöljenek ki a megyegyűlések és törvényszékek tartására, levéltáruk és okleveleik őrzésére, illetve a gonosztevők és foglyaik elhelyezésére és a végrehajtások alkalmazása végett”. A régi megyeháza 1763-ra épült meg, a földszintjén három, világítás és szellőzés nélküli zárka, míg a pincéjében – a várfal előtti részen, ajtó és ablak nélküli, csak a boltozatában nyitott, szűk nyíláson megközelíthető üregekben – további cellák lettek kialakítva. A tömlöcnek így három fogva tartásra szolgáló helyisége lett, csakhogy az elhelyezés egészségtelen körülményei miatt a következő három évben 32 rab halt meg.
Fotó: Nagy Lajos
A XVIII. század végén indult átépítést, börtönbővítést kizárólag az igazgatási tevékenység során használt további földszinti helyiségek elvonásával tudták megoldani, ilyenformán viszont a megyeház vált szűkössé. Az 1810-es földrengésben megrongálódott székház korszerűsítésére, a helyhiány orvoslására több terv is született. Ezek közül a régi megyeháza mögött, a nyugati várfalon kívül bővített, ötszintes épület ötlete valósult meg. A ma is álló épületszárny 1853-ra készült el. Az egykori Hosszú, napjainkban Jókai utcáig lenyúló épületben felül – az udvarszint felett – a gyűléstermeket is tartalmazó két szint, míg alul – a vár felszíne alatt – három börtönszint jelent meg. Az új megyeházat 1887-ben avatták fel a régi Sóház telkén, a régit pedig a Törvényszék vette használatba. Kisebb átalakítások történtek, de ennek ellenére sem volt elegendő hely az igazságszolgáltatási feladatok ellátására. Végül a bontási és építési munkákat 1901-ben kezdték meg, s annak végére 1906-ban értek. Így alakult ki az új Törvényszék és a börtön épületegyüttese.
Fotó: Nagy Lajos
A keleti szárnyban 1949-től a megyei és járásbíróság, a nyugati szárny udvari szintje alatt a börtön, alsó szintjén a börtönparancsnokság, míg a felsőn a megyei főügyészség működött. A börtönben a XIX. század második felétől légfűtéses rendszer segítségével fűtöttek: a legalsó szinten lévő kemencétől falazott légcsatornák vezettek a folyosókra, és onnan az ajtó felett, rácsos légbevezetők nyíltak a cellákba. A II. világháború után olajkályhákkal, majd központi fűtés üzembe helyezésével melegítették a helyiségeket. A börtönnek nem volt önálló utcai bejárata, megközelítése a Törvényszékkel közös nagykapun át történt. A fogvatartás rendjének és biztonságának érdekében a kapunál gyalogos- és járműzsilipek épültek.
A ’80-as években megszűnt az úgynevezett „küblirendszer”, a cellákban 1984-től volt vezetékes víz és vízöblítéses illemhely. Ám az épület további korszerűsítésére és átalakítására – a műemléki védettsége és építészeti adottsága miatt – nem nyílt lehetőség. Egy 1998-as kormányrendelet szerint a hajdanán 55 fő befogadására épült büntetés-végrehajtási intézet a céljainak már nem megfelelő, tovább nem bővíthető, s azt meg kell szüntetni. Bezárásakor másfélszázan töltötték ott a büntetésüket. Helyette az ezredforduló után egy új, 200 fő elhelyezését biztosító intézet létesült a 82-es számú főút mellett. A zöldmezős beruházással megépült objektum elkészülte után, 2003. májusában a bv-intézet kiköltözött a városközpontból, és az épülete jelképes egy forintért a bíróság használatába került.
Fotó: Nagy Lajos
Hazánk egyik legrégebbi börtönében annak 2003-as bezárásáig a fogvatartotti körletek az intézet építészeti sajátosságai miatt a várbeli bejárati szint alatt, mélységben tagozódva, egymás alatt helyezkedtek el. Az udvari szinten voltak a személyzet szolgálati és szociális helyiségei, a ’80-as évek elejéig létezett halálbüntetéseket is az udvar egyik szegletében hajtották végre. A fogvatartottakat két, négy, nyolc és 12 személyes szűk zárkákban tartották, elkülönítve egymástól a férfiakat, a nőket és a fiatalkorúakat. A börtön működése alatt több szökési kísérlet történt filmbe illő módon, összekötözött lepedőkön, a várfalon leereszkedve. Viszont mindegyik szökevény rövid időn belül rendőrkézre került.
A helybeliek a Jókai utca bal oldalát „beszélőnek” hívták, mert a rabok és hozzátartozóik a völgy jó akusztikáját kihasználva itt tárgyalták meg az ügyes-bajos dolgaikat. A várbörtön mínusz első és második szintje jelenleg is a törvényszéki irattárnak ad helyet, míg az alattuk lévő szint 2015-től – a Törvényszék és a Laczkó Dezső Múzeum együttműködésének köszönhetően – kiállítási célt szolgált, az érdeklődők végigjárhatták a börtönélet legfontosabb helyiségeit, a cellákat, a kápolnát, a parancsnoki szobát és a vizesblokkokat.
Fotó: Nagy Lajos
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa egyik kiemelt fejlesztése a Várbörtönben egy új kiállítótér létrehozása. Az infrastruktúra fejlesztés megvalósítására tavaly tavasszal írtak ki közbeszerzési pályázatot, amit a Fejér-B.Á.L. Zrt., illetve a Vemév-Szer Kft. konzorciuma nyert el. A felújítás és átalakítás tervezője a Stúdió Ránki Építőművészeti Kft. volt, a tervezett tevékenység teljes körű építészeti felújítást jelentett a mínusz harmadik szinten, ahol állagmegóvást végeztek falszigetelési és átalakítási munkákkal. A történeti értékeket képviselő elemeket konzerválták, szükség esetén restaurálták. A konzorcium az épületrész felújítását és átalakítását végezte, a kiállítási tartalmat, vagyis a tárlat berendezését a FOCUS Design & Development Kft. elképzelése, ötletei és tervei alapján az Alfa Rehabilitációs Nonprofit Közhasznú Kft. végzi. A projekt egyúttal lehetőséget adott arra, hogy a kiállítóteret leválasszák a törvényszéki épületről. Mint Csehi Lóránttól, a Vemév-Szer Kft. projektvezetőjétől megtudtuk: a munkaterület 2023. áprilisi átvételekor több problémával is szembesültek.
Fotó: Nagy Lajos
A mínusz harmadik szintre addig csak a törvényszéki udvarról nyíló lépcsőházakon keresztül lehetett lejutni, ám az épület védett közfunkciója miatt az említett épületrészeket nem lehetett felvonuláshoz és megközelítéshez igénybe venni: a szigorú szabályozás miatt nem létesülhetett térállvány, de oda teherautók sem hajthattak be. Mivel a tervezett organizáció kiépítésére nem nyílt lehetőség, alternatív árumozgató és személyforgalmi útvonalakat kellett kidolgozniuk. Az indokolt organizációt végül a szomszédos épület felől, azok tulajdonosaival egyeztetve szervezték meg. De ezek az utak csak gyalogos közlekedésre voltak alkalmasak. Közben megállapodás született arról, hogy a szükséges nehézáruk be- és kihordása a Vár utca 27. udvarából történik majd. Több száz köbméter törmelék kitermelése, elszállítása, tehát annak mozgatása vált szükségessé, amit a zegzugos lépcsőházban kézi erővel nem lehetett megoldani. Ezért ideiglenes lépcsőket és rámpás utat építettek ki. Utóbbiakon a kisebb munkagépek közel kerülhettek a konkrét építkezéshez. Persze így is üzembe helyeztek három szállítószalagot, hogy a sittet fel tudják juttatni nyolc méteres magasságra, ahonnan azt már könnyebben elszállíthatták. Azért az anyagokat így is sokat kellett kézi erővel mozgatni.
Fotó: Nagy Lajos
A rekonstrukció során más körülmények is okoztak nehézséget, a tervezett oktatóhelyiség padozatának bontásakor a régészek rábukkantak a régi tömlöc falaira. Emiatt a területre vonatkozó elképzeléseket át kellett tervezni, így a kiállítás bemutatja majd az ott feltárt leleteket is. Közben két ezüst dénár is felszínre került, amiket a XVII. században verettek. Az aljzatok felbontásakor szembesültek azzal, hogy a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés is teljes felújításra szorul. A falak nedvességtartalma miatt a teljes szintet utólagos szigeteléssel látták el, illetve komplett vakolatcserét is végrehajtottak. A Várbörtön „betyárcelláját” viszont szándékosan nem injektálták, hogy az eredeti formájában legyen bemutatva. A megfelelő szellőzés, az elvárt kiállítási hőmérséklet és páratartalom biztosítása érdekében pedig légtechnikai berendezéseket építettek be. A műszaki átadás az év végén elkezdődött, s mert a műszaki készültség teljesnek tekinthető, a lezárása a napokban megtörténik. A területen már csak a kiállítóteret építő tartalomszolgáltatói munkavégzés zajlik, a tárlókat és a látványelemeket építik ki. Noha a munkálatok viszonylag kis alapterületen zajlottak, és az organizációs lehetőségek korlátozottak voltak, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Vemév-Szer Kft. csapata hatékonyan működött együtt – közöttük nem volt feladatmegosztás, a feladatokat az erőiket összeadva látták el.
Fotó: Nagy Lajos
A 432 négyzetméteres kiállítóteret a munkálatok befejezése után a várfal alatt felújított és országosan védett műemlék épületből, a látogatóközpontként is funkcionáló, és egy kis üzletnek is helyet adó Ruttner ház udvarában épített liften keresztül lehet majd megközelíteni és a várfal oldalában újonnan létesített gyalogos sétányon át elhagyni. A tavasszal megnyíló Ember a rács mögött című börtönkiállításon sok mindent megtudhatunk arról, hogyan változnak a társadalmi normák és erkölcsi nézetek, mi számít bűnnek és hogyan büntetik azt egy-egy korban. Vizuális és hangeffektek segítségével ismerjük meg a bakonyi betyárok, Francsics Károly borbélymester és a porkolábok élethelyzeteit, mit jelent a szabadságtól való megfosztás, hogyan élt a múltban és ma egy fogvatartott. Mindezt fűszerezve olyan veszprémi történetekkel és személyek sorsával, amelyek fontosak a város emlékezetében.
A Balatonra tömegközlekedéssel is eljuthatsz! Nézd meg menetrendi keresőnket!
:
Forrás: veol.hu
Nyitókép: Nagy Lajos
