A mentőközpont dolgozói nagy szeretettel és odaadással fogadták az aprócska jövevényt. Az állatka, aki egy hosszú utat tett meg Székesfehérváron keresztül a mentőközpontig, máris beleszeretett az új otthonába és gondozóiba. A kis mókus érkezését követően a központ dolgozói minden törődést megadtak neki, amire csak szüksége volt, beleértve a speciális táplálékot is, amit először csak tápszer formájában kaphatott.
A kis mókus történetének egyik legvidámabb pillanata, amikor néhány nappal az érkezése után végre kinyíltak a szemei, ezzel is jelezve, hogy készen áll a világ felfedezésére. A mentőközpont csapata már alig várja, hogy a kisfiú mókus elkezdjen magokat is enni, ami egy újabb fontos lépés lesz az önállósodása felé.
Persze, mint minden kisgyermeknél, itt is akadnak kihívások; a mókus kisfiú esetében ez a „rózsaillatú” pisi. A gondozók humorral kezelik a helyzetet, és mindent megtesznek, hogy a kis mókus tiszta és egészséges környezetben nőhessen fel, még ha ez azt is jelenti, hogy minden etetés után extra törődést igényel.
A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpontban ez a kis lény, aki szó szerint beleesett az életbe, a legjobb kezekben van, ahol minden esélyt megkap arra, hogy boldog és egészséges felnőtté váljon. Mi pedig komolyan irígyeljük a gondozóit és a fotóst, Bitó Mariettát.