Az előző kérdések azon a feladatlapon szerepeltek, mely segített végigjárni a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely hagyományos nyári rendezvényét. Mert e napon ismét működésbe léptek a több mint száz éves gőzekék, sorakoztak a régi traktorok, s mindenki megismerhette azt is, hajdan hogyan zajlottak a munkálatok aratástól a kenyérsütésig – például a cséplésbemutatón.
– Ez régen a mezőgazdasági munkálatok egyik legfontosabbika volt, és ünnepe is a gazdáknak, hiszen ekkor derült ki, milyen lett a termés, amiért egész évben dolgoztak – emelte ki Szabóné Lázár Ibolya, a múzeum és élménygazdaság igazgatója. Kezdetben kézi cséphadarást végeztek, majd a 19. század végétől szöges-dobos cséplőgéppel nyerték ki a magokat a gabonából, később – amikor már nagygépeket használtak – több tagú cséplőbanda végezte a munkát.
– Volt egy ember, aki feladta a kévét, a kévevágó elvágta a kötelet, az etető a kévét a cséplőgépbe helyezte, volt magszedő, valamint egy ember, aki a szalmát eltávolította a gép mellől – sorolta az igazgató.
A hagyományos gazdálkodást, a gabonaféléket és őrleményeket megismertető majorbéli géptalálkozón koncertek, játékok is várták a közönséget, aki pedig megoldotta feladatlapot – az élményeken és ismereteken túl – házi levendulaszörpöt is kapott.
Szöveg és képek: Keszey Ágnes