– Hogyan lesz valaki nagymester, és mit takar a pozíció?
– A lovagrend megválasztott vezetőjét hívják nagymesternek.
Bencze Tamás, az I. András Király Lovagrend nagymestere
Fotó: I. András Király Lovagrend
– Mikor és hogyan alakult a lovagrend?
– Katonai hagyományőrző egyesületünk 2004-ben alakult a Tihanyi Bencés Apátságban. Az akkori perjel, Korzenszky Richárd atya pártfogoltjai lettünk, így a székesfehérvári székhely ellenére komoly kötődésünk van a Balatonhoz. Lovagrendünk a XI. századtól a XVII. századig ápolja és kutatja a magyar katonai hagyományokat, valamint jeleníti meg korhűen az eseményeket. Van a lovagjaink között tanár és történész is. Folyamatosan kutatjuk a történelmet annak érdekében, hogy a bemutatók a lehető leghitelesebbek legyenek.
Fotó: I. András Király Lovagrend, Veszprém
– Hány éves kortól léphet be valaki a lovagrendbe?
– 12 éves kortól foglalkozunk apródképzéssel. Ahogyan a középkorban is tartották: 12 év alatt a férfiember még éretlen. (mosolyog)
– Hogyan lesz valakiből lovag egy lovagrendben, milyen feltételeknek kell megfelelnie?
– Egyéves próbaidőt kell letöltenie. Ezalatt alapfokon megtanulja a fegyverkészítést. El is készíti saját fegyverzetét, ruházatát és étkészletét – annak a korszaknak megfelelően, amelyet ő választ. A tagok mindenben segítik az új belépőt. A bonyolultabb műveleteket a szakembereink végzik el. A lovag próbaidő végeztével a választott fegyvernemből vizsgát tesz, valamint csatabárddal, buzogánnyal, lándzsával, pajzzsal és íjjal is megtanul harcolni.
Fotó: I. András Király Lovagrend
– Milyen az az étkészlet, amelyet a lovag használ?
– A XI. században fatányérból étkeztek a nemes lovagok is. Az étkészlet késből és legfeljebb egy fakanálból áll. A villát csak a XV-XVI. században kezdték használni. Villaként jórészt egy élesebb pengét alkalmaztak.
– Hol tárolja a lovag az étkészletét?
– Egy tarisznyában mindig magánál hordja, hiszen ez is hozzátartozik a kultúrához.
– A korhű étkezés is része a lovagrend bemutatóinak?
– Legutóbb a veszprémi Gizella Napokon is bemutattuk a korhű étkezési szokásokat, ahogyan vittünk sátrat, fegyvereket és hozzájuk tartozó állványokat is – mindent, amely a tábori felszerelés része.
Fotó: I. András Király Lovagrend
– Minden kornak megvan a maga autentikus muzsikája. Van a bemutatókon zenei aláfestés is?
– Zenetanár ismerősünk gyűjti össze az adott korszak meghatározó dalait – a gregorián, az egyházi zene dominál az általunk bemutatott történelmi korokban.
– A lovagrendnek tagjai lehetnek hölgyek is?
– Hölgyek nélkül nincs értelme a lovagságnak! Értük harcoltak, értük vívtak a sárkánnyal és minden gonoszokkal – nélkülük értelmetlen lenne a lovagi lét.
Fotó: I. András Király Lovagrend
– Van a lovagoknak polgári foglalkozásuk is? Mivel tölti a napjait a nagymester?
– Huszonkét évet töltöttem a folyami hajózásban. Jelenleg biztonsági főnökként dolgozom, hamarosan nyugdíjas leszek.
– Hol és milyen pozícióban hajózott?
– Hét évig matróz, tizenöt évig pedig kormányos voltam a Dunán, a Majnán és a Rajnán, valamint volt egy volt tengeri utam is.
– A Balatonon is hajózott?
– Csupán kedvtelésből, hiszen a Balaton a folyami hajósok számára csak egy – elnézést – pocsolya, amelyben lubickolni lehet. (mosolyog) Az igazi hajó 1000 tonnánál kezdődik, minimum 67 méter hosszú, 10 méter széles és legalább 2000 lóerő hajtja.
– A legendásak között sincs ilyen léptékű hajó a Balatonon?
– A legendásak között a Beloiannisz volt a legnagyobb. Az én felfogásom szerint a kompok, amelyek a Balatonon járnak, nem tartoznak a nagy hajók közé.
– Mi a nagymester úr története? Hogyan lesz egy folyami hajósból kovácsmester, majd egy lovagrend vezetője?
– Amikor még hajóztam, rengeteg kikötőben horgonyoztam. Utam során számos – főként német – kovácsmesterrel ismerkedtem meg, s ők beengedtek a műhelyükbe is. Megtanították, hogyan kell tőrt, kardot és egyéb szerszámokat készíteni. Amikor felhagytam a hajózással, kovács lett belőlem.
Fotó: I. András Király Lovagrend
– Pontosan milyen súlyúak lovagi kardok?
– Súlyra és méretre teljesen korhű másolatokról van szó. A kardoknál van plusz 15-20 dkg eltérés az eredetihez képest, ugyanis mi tompa karddal vívunk. A lovagi kard 1,5 kg, a kétkezes kard pedig 4,5 kg körüli.
– Mi a kétkezes kard jelentősége?
– Hatalmas erővel, egyetlen csapással halálos.
– A lovagi öltözet hány kilós?
– A sisak, a láncos ruha együttesen 3,5 kg. A sodronying 12 kg és 18.000 szemből áll. A teljes felszerelés összesen 15-20 kg.
– A fegyverzet és ruházat viselése mennyire megterhelő?
– Felvéve a súly teljesen eloszlik a testen, így ezzel együtt a lovag tud futni és fegyverekkel harcolni is, de azért igényel némi állóképességet.
:
Nyitókép: Az I. András Király Lovagrend a Szigligeti várban
