Sosem felejtem el, ahogy a Balatonban megtanítottak bennünket úszni. Anno, a gyermektábor vezetői szinte minden veszélyforrásra felhívták a figyelmünket: például fokozatosan, magunkat locsolgatva, hűtve lépkedjünk a vízbe. A nagy melegben ne ugorjunk bele, mert szívrohamot kaphatunk. Ne menjünk a bóján túlra. Figyeljünk a viharra, a hullámokra. A szél okozta vízpárlatra, ami a víztükör felett akár ötven centi magasságig is felcsap, és egy jó úszó sem tudja kiemelni belőle a fejét. És arra, hogy a Balaton medre nem egyenletes.
Egyik helyen bucka van, fellépve rá, mókásan kiemelkedünk a Balatonból. A következő lépésnél pedig lesüllyedünk, már a fejünk sem látszik ki. Mert ott egy mélyebb árok van.
De mi az az árok, amibe beleléphetünk?
A déli parttól 500-1000 méterre húzódik az úgynevezett marásvonal, amely főleg azok számára jelent kockázatot, akik nem ismerik annak létezését. Ez a jelenség különösen a déli parton jelentős, ahol a sekély vízből hirtelen mélyebb részbe léphetünk.
A marásvonal kialakulása természetes folyamatok eredménye.
A Balatonon jellemző észak-nyugati szél hatására a hullámok forgó mozgásba kezdenek, és ezek a hullámok a parttól távolabb beleütköznek a meder aljába, ahol elkezdik kimélyíteni azt.
Ez a jelenség okozza a marásvonal létrejöttét, amely egy hirtelen mélyülésű árokra hasonlít. Ezek a mélyülések akár két métert is elérhetnek néhány tíz méteren belül, ami váratlanul érheti a vízben lévőket.
– Ha valaki az engedélyezett egy kilométeres távolságon belül úszik vagy evez, biztosan eléri a marásvonalat, mivel az még közelebb helyezkedik el a parthoz. A víz már ezen a területen is mély, ezért úszás közben nem könnyű észrevenni a hirtelen mélységet. A helyzet különösen veszélyessé válhat, ha valaki vízibicikliről ugrik a vízbe, mert bár az első ugrásnál még érezheti a meder alatt a talajt, a következőnél már nem, mivel észrevétlenül a marásvonal fölé sodródhat.
Ilyenkor még a jó úszók is hirtelen pánikba eshetnek, ami gyakran tragédiához vezet.
Fontos megjegyezni, hogy a veszély kizárólag a kijelölt strand területén kívül fenyeget, a bóják által határolt területen a víz biztonságos – mondta a likeBalaton.hu-nak Bagyó Sándor, a VMSZ – Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke.
Turzások nem csak a tengerben vannak
– A déli parton további veszélyforrások is megjelenhetnek a marásvonal mellett, mint például a turzások, amelyek kis homokpadokat vagy iszappadokat jelentenek, és a viharok után gyakran helyzetük is változhat.
Ezek a turzások különösen veszélyesek lehetnek, mert gyakran okoznak sérüléseket, például ha valaki a sekély vízben ugrik be a Balatonba – emelte ki Bagyó Sándor.
Térkép is készült a balatoni marásvonalról, amely segítséget nyújthat a tó használóinak a veszélyes területek elkerülésében.
Figyelmeztető táblák és mentőmellények a Balatonon
A déli parton több strandnál is ki vannak helyezve Mentőöv táblák, amelyeken a marásvonal helyzete is fel van tüntetve, például Siófok szabadstrandján és Zamárdi Mirabella campingben, ezzel is segítve a strandolókat a veszélyes területek elkerülésében.
A VMSZ 8 mentőmellényállványt is létesített gyerekeknek: a Siófoki Nagystrandon, a balatonalmádi Wesselényi Strandon, Balatonkenesén a Bezerédj Strandon, Alsóörsön a Községi Strandon, Balatonlellén a Napfény Strandon és a BAHART kikötőjében, Keszthelyen a Városi Strandon, valamint Gyenesdiáson a Diási Játékstrandon érhetőek el a biztonságos fürdőzést támogató mentőmellényállványok.