Kiss László, a Kámlán Imre Művelődési Központ igazgatója szerint Siófok mindig is figyelt a városba érkező vendégek igényeire. Előadásaikon rengeteg a visszatérő vendég. A budapestiek közül sokan „leutaznak“ a szabadtéri színpad exkluzív előadásaira. Az esti kikapcsolódást strandolással, éttermek látogatásával kötik össze. Kiss Lászlót kérdeztük.
– Gondolom, nem lehet könnyű feladat a kulturális kínálat összeállítása egy olyan városban, amelyről az embereknek a bulizás jut az eszébe. Milyen szempontok szerint állítják össze a kínálatot?
– A Kámlán Imre Művelődési Központban év közben is szervezünk színházi előadásokat, és ilyenkor felmérjük, hogy mi vonzza az embereket, milyen műfajokat szeretnek. Megpróbálunk ezekből válogatni. Előfordul, hogy egy színháztermi produkció olyan nagy sikert arat, hogy a szabadtéri színpadra is leszervezzük. Mondok egy példát: a Játékszín Menopauza című musicaljére Budapesten alig lehet jegyet kapni. Nálunk pedig 50 nappal az előadás előtt már elkelt a jegyek több mint fele. A szabadtéri színpadot immár harmadik éve a művelődési központunk üzemelteti. Az idei a könnyű, szórakoztató, zenés előadások nyara lesz, számos sikerprodukció közül válaszhatnak majd az érdeklődők: A Pál utcai fiúk, a Szép nyári nap, a Menopauza, a Macskafogó, az Anconai szerelmesek és a Best of Dolhai szerepelnek saját produkcióként a listán. Szerintem egy olyan előadás, mint az 1986-os rajzfilm alapján készült Macskafogó musical, érdekességnek számít a maga nemében. De említhetném Dolhai Attila életműkoncertjét is.
Kiss László, a Kálmán Imre Művelődési Központ igazgatója az értékteremtő szórakoztatásra helyezi a hangsúlyt
Fotó: Németh András/sonline.hu
– Siófoknak van egy olyan arculata, ami a könnyedebb előadásokra predesztinálja?
– Van egy ellenpólus. Ez a buliturizmus. Mi szeretnénk az értékteremtés felé terelni a kínálatunkat. A szórakoztatás fontos szempont, amit jó minőségű produkciókkal szeretnénk megvalósítani. Van egy ízlésformáló törekvésünk is. A KulTér elnevezésű zenés irodalmi estek például ezt próbálja megvalósítani olyan fantasztikus szereplőgárdával, mint Für Anikó, Csuja Imre, Hirtling István, vagy Mácsai Pál.
– És mi jellemzi a nézők életkorát? A bulikba – nyilván – a fiatalok járnak. Ezeken az előadásokon inkább az idősebb korosztály van jelen?
– Igen, de néha a fiatalok is eljönnek, ők is igénylik az értékesebb színpadi produkciókat. Többször is láttam fiatalokból álló csapatokat az előadásainkon. Sőt! A saját fülemmel hallottam, amint a világhírű filmzenéket, mozislágereket feldolgozó koncertünk után vidáman mondták egymásnak: „Ugye, kár lett volna kihagyni!”
Kétszer is teltház volt tavaly a siófoki szabadtéri színpadon
Fotó: Facebook/Siófoki Kálmán Imre Szabadtéri Színpad
– Úgy tudom, hogy ön komoly színházi múlttal rendelkezik. Eredetileg színművész, aki – Felvidékről átkerülve Budapestre – elvégezte a Színművészeti Egyetemet. Mennyire fontosok a jó kapcsolatok, és az ilyenfajta tapasztalat, ha az ember értékes produkciókat szeretne Siófokra vinni?
– Gyerekként jó versmondó voltam, ezért tanáraim a színészi pálya felé irányítottak. Pályafutásomat a Komáromi Színházban kezdtem, majd Kassán játszottam, ahonnan felvételt nyertem a Színművészetire. Szirtes Tamás volt az osztályfőnököm. Fantasztikus négy évet töltöttem ott, de komoly tapasztalatot a Szegedi Színházban, majd a Miskolci Nemzeti Színházban szereztem, ahol mélységében megismertem a színház működését. Utóbbinak igazgató-főrendezője voltam. Az évek során kialakított kapcsolati tőke nagymértékben segíti ma is a munkámat. Dolhai Attilával együtt játszottunk Miskolcon, az Elisabeth produkcióban. Büszke vagyok, hogy elsőként én hívtam Siófokra a Katona József Színházat, a Nemzeti Színházat, a Vígszínházat. Szirtes Tamással, a Madách Színház igazgatójával jó viszonyban vagyunk. Ő még arra is képes volt, hogy a Madách Színház hatalmas színpadára tervezett Macskák című musicalt „átszabja” a siófoki színházterem méretére. Még a csilláron is lógtak a nézők.
A Macskák Siófokon
Fotó: Facebook/Kálmán Imre Művelődési Központ
– Hogyan szervezné az évadot, ha végtelen büdzsével rendelkezne a Kálmán Imre Művelődési Központ?
– Szegeden éltem 10 éven át, és láttam a Szegedi Szabadtéri Színház működését. Emlékszem, hogy a ’90-es évek elején 900 millió forint volt a költségvetésük, ami hatalmas összeg. A nyári repertoárban komolyzene, opera, operett, musical, prózai előadás és tánc egyaránt szerepelt. Természetesen én is szívesen alkalmaznám ezt a műfaji sokszínűséget, ha végtelen büdzsével rendelkeznék.
– Milyen szezonra számít az idén?
– Jó idényre számítok. A tavalyi év kiemelkedő volt, a szabadtéri színpadon két előadás is teljes teltházzal ment, és a többi is megközelítette ezt a létszámot. A kérdés az, hogy mit engedhet meg az emberek pénztárcája. Hiszek abban, hogy a kultúra és a kikapcsolódás még mindig fontos szerepet tölt be az emberek életében. Nagyon szeretném elérni, hogy Siófok kulturális zarándokhellyé váljon, ahová azért jönnek majd az emberek, mert jegyük van egy jó előadásra.
:
Nyitókép: Krausz Andrea/likeBalaton.hu
