Egy gyönyörű nyári reggelen Marcsi és Misi izgatottan ébredtek. Ma volt az a nap, amikor anyukájukkal és nagymamájukkal hajókirándulásra indultak a Balatonon. Már napok óta készültek erre a különleges napra.
A kikötőben már várt rájuk a nagy kék-fehér hajó, amely éppen indulni készült. Anya megfogta Marcsi és Misi kezét, és együtt léptek fel a fedélzetre. A hajó halkan ringott a vízen, a nap sugarai pedig csillogtak a hullámokon.
Ahogy elindultak, anya mesélni kezdett.
– Tudjátok, gyerekek, régen a hajók még fából készültek. Nagyon sok idő és munka kellett hozzá, hogy egy ilyen hatalmas hajó elkészüljön. Ma már viszont számítógépek segítenek a kapitánynak, hogy biztonságosan irányítsa a hajót. Nézzétek csak, ott a kapitány, hogyan figyeli a műszereket – mutatott anya a kapitányi híd felé.
Marcsi és Misi érdeklődve figyelték a kapitányt, aki barátságosan integetett nekik.
– Az is érdekes, hogy nagyon régen, amikor az emberek még nem nyaralni jártak a Balatonhoz, nem strandoltak a tónál egyáltalán – folytatta anya. – Akkoriban a szarvasmarhákat, vagyis a teheneket hordták le inni oda, ahol most szuper csúszdás, játszótér és strand van.
– Igazán? – kérdezte Misi csodálkozva. – És hol voltak akkor a gyerekek?
– A gyerekek akkoriban még nem strandoltak, inkább segítettek a gazdaságban, vagy játszottak az erdőben, a mezőkön. A Balaton partja csak később lett népszerű nyaralóhely, amikor már épültek szállodák, éttermek és persze strandok is.
Nagymama is bekapcsolódott a beszélgetésbe.
– Bezzeg amikor én kislány voltam, az iskolával mi is hajókázni mentünk a Balatonra! Milyen nagy kaland volt az! Emlékszem, a barátnőimmel az uzsonnánkat apró darabokban dobáltuk a vízbe, mert imádtuk nézni, ahogy a sirályok röpködtek és kapkodtak a morzsák után. Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a tanító néni felénk közeledik, és haragosan ránk szólt: „Gyerekek, ne etessétek a madarakat, mert íígy megbetegedhetnek!” Mi persze gyorsan abbahagytuk, de titokban azért élveztük a látványt.
Ahogy a hajó lassan siklott a vízen, Marcsi és Misi elmerültek a nagymama történeteiben. A Balaton szépsége, a vízen ringó hajók és a napfényben fürdőző strandok mesés hangulatot varázsoltak köréjük.
A kirándulás végén, amikor visszaértek a kikötőbe, Marcsi és Misi boldogan néztek körül. Nemcsak egy csodás napot töltöttek el, de sok érdekeset is megtudtak a Balaton múltjáról és jelenéről. Ahogy leszálltak a hajóról, már tervezték is a következő kirándulást, hiszen annyi mindent szerettek volna még felfedezni!
Tovább olvasnád a manók történetét?
Szöveg és illusztráció: Dezslik Magdolna / likeBalaton.hu
