Ha egy helyet keresel, ahol a romantika és történelem összeér, akkor Veszprém a tökéletes választás! Ez a város nemcsak a történelemkönyvekből ismerős, hanem tele van izgalmas szerelmi történetekkel, pletykákkal, és királyi cselszövésekkel, amiket imádni fogsz! Ismerd meg Veszprém történelmét, és készülj fel arra, hogy belevessz a középkori intrikák és titkos románcok világába.
Királynék és a titkos románcok színtere
Veszprém nem véletlenül kapta a „királynék városa” címet – ez volt az a hely, ahol a magyar királynékat megkoronázták! Gondolj csak bele, milyen lehetett Gizella királyné számára itt élni, a várban, miközben a magyar királyi udvar pezsgő élete zajlott körülötte. A város a királyi cselszövések, pletykák, és intrikák központja volt – és hát, ki ne szeretne egy helyet, ahol egykor királynők lépkedtek?
Gizella királyné és Szent István király szobra a veszprémi várban
Fotó: Napló/Penovác Károly
A Veszprémi Vár és Gizella titokzatos története
A Veszprémi Vár falai közt rengeteg titok rejtőzik. I. István király felesége, Gizella, különleges kapcsolatban állt a várossal. A legenda szerint a vár egyik kápolnájában őriztek egy arany tálcát, amelyet Gizella királyné az esküvőjén használt, és amelyről azt tartották, hogy mágikus erővel bír. Bár a tálca ma már eltűnt, a városban az a hír járja, hogy aki megtalálja, örökké szerencsés lesz a szerelemben.
A vár impozáns falai között járva szinte érzed a múlt levegőjét, és elmerenghetsz azon, milyen lehetett Gizella királyné élete. Talán pont ezen a helyen állt, amikor az uralkodói cselszövések és politikai intrikák közepette imádkozott a szeretett férjéért.
Vajon milyen szerelmes, vagy éppen gonosz jelenetek szemtanúi lehettek ezek a falak?
Fotó: Nagy Lajos
Képzeld el, hogy a 11-12. században járunk, és Magyarország királynéi elképesztően fontos szerepet játszottak – nemcsak a trónon, hanem a koronázási ceremóniákban is! Veszprém, ez a varázslatos város a Balaton közelében, valójában a királynék városának számított, és ez nem véletlen! Hogy miért? Merüljünk el egy kicsit a történelmi háttérben, és nézzük meg, hogyan vált Veszprém az egyik legkülönlegesebb helyszínné a magyar királynék számára.
A veszprémi bazilika titokzatos építése
Képzeld el, hogy Szent István király már 1009-ben alapította meg a veszprémi püspökséget. A veszprémi bazilika építése ekkor már gőzerővel folyt, bár a kezdésről és a befejezésről semmilyen konkrét adat nem maradt fenn – egy igazi történelmi rejtély! Bár az oklevelek nem említik külön Gizella királynét, István feleségét, mégis számos jel arra utal, hogy ő jelentős szerepet játszott a bazilika építésében és díszítésében. Gondolj csak bele, egy királyné, aki nemcsak a koronát viselte, hanem templomokat építtetett, és káprázatos ruhákat adományozott!
Gizella és a koronázási palást: egy divatikon a középkorban
Na, itt van valami igazán izgalmas! A koronázási palást, amit valószínűleg Gizella készíttetett még 1031-ben, eredetileg miseruhaként szolgált, de később koronázási palást lett belőle. Képzeld el: ezen a paláston Gizella és István alakja is szerepel, gyönyörű aranyszálas hímzéssel díszítve! Gizella koronával a fején, kezében egy templomtoronnyal, amely talán épp a veszprémi bazilikát ábrázolja – igazi divatikon volt már akkor is!
Gizella királyné koronája
1217-ben II. András király a szentföldi hadjárata költségeinek fedezésére átvette Gizella koronáját a veszprémi kincstárból. Ez nem akármilyen korona volt: drágakövekkel díszített, 12 márka tiszta aranyból készült. Képzeld el, ez a korona annyira értékes volt, hogy amikor eladták, a főurak kérték, hogy illő kárpótlást kapjanak érte, ha András visszatér a hadjáratból. Sajnos, nem tudjuk pontosan, milyen funkciót töltött be ez a korona – talán Gizella legféltettebb kincse volt?
A 12. századtól kezdve Veszprém püspökei különleges joggal rendelkeztek: ők koronázhatták meg a királynékat! Bár erről az időszakról nem sok oklevél maradt fenn, tudjuk, hogy már 1216-ban is jogvita alakult ki az esztergomi érsek és a veszprémi püspök között, mert utóbbi jogot formált a királynéi koronázásra. Gondolj csak bele, mekkora hatalommal bírtak a veszprémi püspökök, ha ők dönthették el, ki viselheti a királynéi koronát!
Veszprém, a királynék városa
Veszprém nemcsak a koronázások színtere volt, hanem a királynék igazi városa! A királynék nemcsak trónszéket kaptak itt, hanem mecénásai is voltak a helyi egyháznak. A királynék birtokokat adományoztak, különleges jogokkal ruházták fel a várost, és szorosan együttműködtek a veszprémi egyházzal. Gizella, és az őt követő királynék révén Veszprém méltán vált a királynék központjává.
És vajon koronáztak királynékat Veszprémben? A válasz: igen! Már Gizella is részesült a koronázás dicsőségében, hiszen ő volt az első magyar királyné, akit megkoronáztak. Az oklevelek szerint a koronázás helyszíne Veszprém volt, ahol a püspökök gondoskodtak a királynék felkenéséről és koronázásáról. Veszprém tehát nemcsak szimbolikusan, hanem szó szerint is a királynék városa volt!
A királynék hivatalos megkoronázása Európában mindenütt a király koronázásával együtt történt. Ezt olvashatjuk az idézett legendaszövegből, amelynek ide vonatkozó része így hangzik: „…Gizellát vette házastársul, kit, miután olajkenettel felkenték, a korona viselésében társának ismerte el.” Itt félreérthetetlenül István király koronájáról van szó, amellyel ő és Gizella közösen birtokolták és viselték.
A Gutheil által feldolgozott okleveles anyagban csupán egy található. IV. (Kun) László feleségének koronázásáról van szó, amelyet a királyné 1280-ban kiadott oklevele így rögzít:
„…ezzel tudomásra hozzuk, midőn mi a megboldogult veszprémi püspöknek, tisztelendő Pál atyának kezei által Magyarország királynéjává kentettünk, és Isten kegyelméből a királynéi koronával ékítettettünk – Veszprémben van ugyanis a királyné trónszéke és püspökeinek kiváltsága, nagybecsű joga Magyarország királynéját felkenni és megkoronázni –, azt az erős fogadalmat tettük, hogy más magyar királynék példájára és szokása szerint a veszprémi egyházat birtokadományban fogjuk részesíteni, mint ennek az egyháznak különös kegyura, hozzánk s általában az ország királynéihoz tartozván a patronatusi jog.” (Gutheil J. ford.)
A kéttornyos kolostortemplomot Gizella építtette
A veszprémi viadukt panorámája és romantikus hangulata
Ha valami igazán látványosra vágysz, akkor a veszprémi viadukt lenyűgöző kilátása garantáltan elvarázsol. A hídon sétálva a Séd-patak völgye és a város mesébe illő panorámája tárul eléd. Képzeld el, ahogy a naplemente aranyló fénye beborítja a várost – a Veszprémi Vár tornyai, a Szent Mihály Székesegyház és a város többi nevezetessége szinte ragyog a fényben.
A völgyhídon sétálni csak a panoráma miatt érdekes, de alatta kellemes, lombokkal védett út vezet a helyi állatkerthez
Fotó: Dezslik Magdolna
Ez a helyszín tökéletes egy romantikus sétára vagy akár egy mesebeli Instagram-fotóra!
Nem véletlen, hogy a városi pletykák szerint sokan itt vallották meg szerelmüket – hiszen ki ne tenne így egy ilyen varázslatos helyen?
Egy kánikulai napon is kellemes hűvöst nyújtanak itt a fák
Fotó: Dezslik Magdolna
Botrányok, pletykák és titkos szerelmek
Veszprém történelme tele van izgalmas pletykákkal, botrányokkal és titkos románcokkal is. Egy kevésbé ismert, de romantikus történet is kering a falak között, amely szerint a 18. században egy veszprémi püspök titkos szerelmi viszonyt folytatott egy nemesi család leányával. A viszony sokáig titokban maradt, amíg egy féltékeny hölgy ki nem pletykálta, ezzel hatalmas botrányt kavarva az udvarban! Az ilyen történetek csak még vonzóbbá teszik Veszprémet a romantikus lelkek számára.
A királynék városa ma is őrzi külöleges hangulát
Fotó: Dezslik Magdolna
Nyitókép: Dezslik Magdolna
