Egyértelműen megfigyelhető a növekvő tendencia; az 1970-es években még kevesebb mint 10 ilyen nyári napot regisztráltak egy évben, idén ez a szám már 75 volt – ismertette Molnár Csilla meteorológus. Idén viszont kiugróan forró nap nem volt, csak négyszer emelkedett a hőmérséklet 35 fok fölé, és a maximum-hőmérsékleti rekord egyszer sem dőlt meg. A június 1,5 fokkal, a július 0,7 fokkal, az augusztus 2,6 fokkal volt melegebb az átlagnál.

A klímaváltozás következményeként a Balaton is bajba kerülhet, 2100-ra a vízkészlete jelentősen csökkenhet. Bár a magyar tenger az ország legtisztább levegőjű területe, az adatok azt mutatják, hogy 2100-ig 2 Celsius fokot meghaladó felmelegedés valószínűsíthető – mondta Botos Barbara, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.

Hosszú távon nem a csapadékváltozás, hanem a párolgás intenzívebbé válása miatt kell számolni a Balaton vízkészletének jelentős csökkenésével. A második nemzeti éghajlat változási stratégia a Balaton térségében három megoldást javasol: vízszintszabályozást vízeresztő zsilippel és tározóval, a vízhasználat korlátozását és ideiglenes vízpótlást.

Idén az időjárás másfél-két hónappal előzi meg a naptárt, a május–június eleji 30-34 fokok normális körülmények között július közepének csúcsértékei. Vizeink hőmérséklete is természetesen a környezetét követte, de mivel nehezebben melegszenek fel, mint a talaj, némi fáziskéséssel.