Először csak gyomor-és epebántalmak enyhítésére használták, később jöttek rá, hogy fürdőkúraként a szívbántalmak kezelésére is alkalmas. Balatonfüredet 1772-ben hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánították, innentől kezdve sok gyógyulni vágyó célpontja lett. Ezért is jött ide a világhírű bengáli hindu költő, Rabindranath Tagore, akit itt kezeltek szívbetegsége miatt. Hálája jeléül ültette az első fát a Gyógy parkban.
A Kossuth-forrás Balatonfüreden Fotó: Szauer Annamária
Egészen a huszadik századig három szénsavas forrást ismertek: az Őskút vagy Fürdőforrást, ami a mai Szívkórház épülete alatt van, a Kossuth Lajos-forrást, ezt főleg ivókúrára használták, és a Savós forrást, ami a kórház épülete előtt található, s melynek vizét juhtúróval keverve fogyasztották. Manapság a leghíresebb forráshely a Szívkórház előtti Kossuth-kút, amelyből bárki hozzájuthat az értékes vízhez.
Ásványianyag tartalma jelentős: kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátos, szulfátos típusú, szabad szén-dioxid-tartalmú. Ásványvíznek minősül.
Itt tör a felszínre az értékes víz Fotó: Szauer Annamária
Természetesen, ahogy minden balatoni történetben, itt is megjelenik a tó és a szerelem. De Balatonfüred esetében megkerülhetetlenül jelen van az Anna-bál és a magyar nyelvű színház is. Ezek közösen jelennek meg a savanyúvíz legendájában.
Lipták Gábor Aranyhíd című könyvében írta le, hogy segített a balatonfüredi gyógyvíz egy apa megkövült szívének meglágyításában:
A krónikák szerint pontosan 1831. június huszadikán egy karcsú ifjú, bizonyos Varró Tivadar Balatonfüreden várakozott, amikor megpillantotta a győri sertéskirály Vlassek Ferdinánd egyetlen lányát. Ahogyan az ilyen történetekben lenni szokott, első látásra beleszeretett a gyönyörű lányba, akit irigyei csak „töpörtyű-princessznek” csúfoltak. Gúnynevét apja igencsak nagy vagyonának köszönhette. Ő rabolta el főszereplőnk szívét, aki egy szegény, de annál tehetségesebb színész volt az alakuló balatonfüredi színházban.
Azt, hogy itt kőből épített színház legyen Kisfaludy Sándor álmodta meg, de hogy piros bársonyfüggöny is legyen benne, azt Komlóssy Ferenc szerette volna, és ezért sokmindenre vállalkozott. Mindehhez persze jól jött volna a seréskirály támogatása, ő azonban nem volt hajlandó komédiára adakozni. Komlóssy elővette hát a színészet legfőbb fegyverét, a színjátszást. Varró Tivadart bajor hercegként mutatta be, ami egyből felkeltette az uraság figyelmét. Szerette volna, ha lányát egy ilyen nemesi család sarja venné feleségül. Igyekezett is, hogy kedvében járjon az álhercegnek. Kifigyelte hát, hogy mivel foglalatoskodik, és megdöbbenve látta, hogy az ifjú nem csak maga mossa ruhát, de az épülő színháznál is segédkezik. Több se kellett a kereskedőnek ő is fogta a lapátot, és beállt dolgozni. A füredi színházat közadakozásból építették: a telket a tihanyi apátság adta, a pénz egy részét a veszprémi káplán és a megyei urak. Akik ezt nem tehették meg – diákok, iskolamesterek, kisbirtokosok – ingyen jöttek segíteni az építésben. De olyat még ők sem láttak, hogy egy ennyire gazdag és befolyásos ember, mint a győri sertéskirály maga is beálljon a munkások közé.
Kossuth Lajos savanyúvíz forrás 1956-ban Fotó: Kotnyek Antal/fortepan.hu
Július 26-án a Szentgyörgyi Horváth György bált adott Anna lánya tiszteletére. Úgy mondják, így születtek meg az első füredi Anna-bálok. Ezen a bálon találkozhatott ismét Varró Tivadar és Júlia, a kereskedő lánya. Azonban a színjáték részeként az ifjú színész nem szólalhatott meg, nehogy lebukjon. A lány átlátott a dolgon, hiszen pontosan tudta, hogy nem egy herceg, hanem egy színész áll előtte. Szívének mégsem tudott parancsolni és a Balaton partján szerelmes csókban fonódtak össze.
Nemsokára eljött a színház megnyitásának ideje. Vlassek úr családjával megnézte az előadást, ahol legnagyobb megdöbbenésére a bajor herceg állt a színpadon. Ekkor jött rá az átverésre. Rosszul lett, és a szívéhez kapott, egy jegyszedő pedig gyorsan vízért szalad. Mivel a savanyúvíz forrása volt a legközelebb, onnan hozott. A sertéskirály már az első korty után jobban lett, és gond nélkül ülte végig az előadást. Egy doktornak – aki a páholyban ült – fel is tűnt a dolog: talán ekkor gondoltak először arra, hogy ez a víz a szívnek is jót tehet.
De ennek a víznek nem csak a betegségre volt hatása, a kővé vált apai szívet is meglágyította. A sertéskereskedő ezután megengedte, hogy lányát a szegény színész feleségül vegye, ezzel teljesült be a szerelmesek története.
Azóta tartják úgy, hogy a leányoknak savanyúvizet kell itatni apjukkal, hogyha a kemény apai szív a szerelmük útjába állna.
Forrás: veol.hu
