A Balaton vízjárása és a napokban hatósági engedélyt kapott nyári szabályozási maximum is témája volt annak a tájékoztatónak, amit az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tartott szerdán Siófokon.
– A többlet vízmennyiség rugalmasabb szabályozást ad a kezünkbe, a hatvanmillió köbméternyi többlet víz azonban a problémáknak csak egy részét oldja meg – mondta Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, aki arra is kitért, hogy a 120 centiméteres szabályozási maximum azonban nem jelenti azt, hogy ha egy 4-6 éves száraz időszak bekövetkezik, akkor nem csökken a kívánt érték alá a Balaton vízszintje.
Az ezredfordulót követően, 2000 és 2017 között 7 olyan év is volt, amikor a Balaton vízkészletének változása negatív volt, vagyis a természetes vízkiadás meghaladta a vízbevételt. Ez figyelmeztető jel különösen azt figyelembe véve, hogy az átlagos éghajlati modellek a hőmérsékletek jelentős emelkedését és a vízhiány fokozódását jelzik előre. Ezért is volt szükség arra, hogy megoldást találjanak a víztározásra a Balaton esetében is.
2016-ban kísérleti jelleggel emelték meg 10 centivel a mostani 120 centiméterre a nyári vízállási maximumot, és az elmúlt bő két év hatásvizsgálatai azt mutatják, hogy az a szabályozás az elkövetkező 20-40 évre megoldást jelenthet.
Az éghajlatváltozás hatásai, azaz a melegedés és az azzal járó fokozódó párolgást mérsékelni lehet azzal, hogy a Balaton medrében több vizet tárolnak. A 120-as vízállás melletti próbaüzem ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a Balaton ökológiáját és a tó jó vízminőségét biztosító nádasok igénylik a vízszintingadozást.
Tombácz Endre, a hatástanulmányt elkészítő Öko Zrt. vezetője azonban azt is kijelentette: a szabályozás célja nem lehet az, hogy a Balaton egy feszített víztükrű medence legyen.
A nyári időszakra 120 centiméterben maximált vízállás miatt a partfalak és partvédőművek átépítése elengedhetetlen, azt mindenhol a helyi sajátosságoknak megfelelően kell megemelni annál is inkább, mert a már említett hatástanulmány szinte valamennyi déli parti települést a veszélyeztettek közé sorolta. A siófoki tanácskozáson az is elhangzott, hogy a kapcsolódó rendszereket, azaz a Siót és a Kis-Balatont is figyelembe kell venni a megemelt vízszinteknél, például azt, hogy a Sió-csatornán károkozás nélkül tudják levezetni a többletvizet. Szó volt arról is, hogy a Sió-csatorna korszerűsítésére elkölthető 12 milliárd valamint a vízszintemeléssel járó feladatokra szánt 41,5 milliárd forint sok mindenre elegendő lesz, mindenre azonban mégsem.
Forrás:sonline.hu, pixabay