A magyar tenger 77 km hosszú, ez éppen megfelel annak a távolságnak, ha Budapestről (a városhatártól) légvonalban jutnánk le Balatonakarattyára.

Szélessége Balatonvilágos és Balatonalmádi között a legnagyobb, itt 12,7 kilométert kellene úsznia annak, aki át akar érni a túlpartra. Ha azonban a játékos fogadás során okosak vagyunk, és a Balaton-átúszás helyét nem határozzuk meg, akkor merüljünk vízbe Tihanynál, mert itt csupán 1,5 kilométert kell megtennünk a déli partig.

Az egybefüggő vízfelület mintegy 600 négyzetkilométer. Ha a girbegurba partot kiegyenesítenénk, akkor egy 77 km* 7,7 km-es téglalapot kapnánk.

De játsszunk még a víztükörrel, formázgassuk ezt a felszínt másképp, és a Balaton víztükre betakarja egész Budapestet, sőt víz alá kerül Dunakeszi, Fót, Budakalász, Vecsés, de jócskán vizes lesz még Érd is.

Hány kád víz kell a Balatonba?

De inkább hagyjuk a helyén legnagyobb tavunkat. Játszhatunk vele itt is. Mivel legnagyobb mélysége 11 méter, elrejthetnénk benne egy háromszintes családi házat. Persze nem mindenhol ilyen mély a tó. A számítások szerint átlagos mélysége csupán 3-4 m.

Arra azonban ez is elég, hogy rengeteg vízről beszéljünk, ha a Balatont említjük. A tó vízmennyisége körülbelül 1800 millió köbméter. Ez azt jelenti, hogy egy olyan vízzel teli kockából, melynek minden oldala 1 méteres, 1800 millió darabot kellene egymás mellé raknunk.

Csak az összehasonlítás kedvéért az otthoni fürdőkádakba körülbelül 200 liter víz fér el. Ez az előbbi 1 méter oldalú kockából egyetlen egyet jelent, és az is csak alig van megtöltve. (a víz magassága benne csupán 20 centi). Tehát a Balatonban elfér 9 000 000 000 fürdőkádnyi víz.

Nem csoda, ha ilyen sok víz körülbelül 2, 2 év alatt cserélődik ki.

Játékos kedvű szelek

De nehogy azt gondoljuk, hogy csak elméletben lehet játszani ilyen nagy mennyiségű víztömeggel. A napsütés és a vicces kedvében lévő szél különleges dolgokra is képes.

Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, északnyugati irányból fúj. A Balaton-felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder változó mélysége idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog.

A szél elcsendesedése után 2 óra szükséges a hullámzás megszünéséhez.

Amikor eldől a Balaton

A három medencéből álló Balatont időnként nem csak felkavarja, gyönyörű és mérges hullámokkal díszíti a szél, de át is rendezi, jelentős változásokat idéz elő a Balaton különböző medencéinek vízszintjében. Amikor tartós – 5-11 órán át fúj – a délnyugati szél, a víztömeg nagy részét északkelet felé tolja el. Ez azt jelenti, hogy a vízszint jelentősen csökken a nyugati és a középső medencében, miközben megnő a keletiben.

Az eddig megfigyelt legnagyobb ilyen mozgásra 1962. május 14-én került sor, amikor 9 óra alatt Keszthelynél a vízszint 45 cm-rel csökkent, Alsóörsnél pedig 51 cm-t emelkedett.

Tartós északi szél esetén keresztirányú elmozdulás is lehetséges, ennek eddigi legnagyobb mért példája, amikor 52,7 cm-es vízszintcsökkenés volt Alsóörsnél és 37,5 cm-es növekedés volt Siófoknál.

Grafika: Kárpáti-Oravecz Zsófia

Adatok forrása: wikipedia