A Hévízi-tó egyik legkülönösebb itt élő állata a – sehol máshol a világon meg nem található – hévízi törpenövésű vadponty.

Mielőtt legyintenénk egyet, s azt mondanánk, hogy pontyból Dunát (vagy Hévízi-tavat) lehetne rekeszteni, fontos megjegyezni, ez a ponty alfaj számottevően különbözik a világ bármely más alfajától és fajtájától. Elsőként a küllemében: ez a vadponty igen kicsi növésű, testmérete egész életében nem haladja meg a 25 cm-t, míg más ponty alfajok/fajták elérhetik akár a 50-70 cm hosszúságot is. Ezen kívül húsának zsírsav-összetétele is más, mint a többi pontyé (arányaiban több telített zsírsavat tartalmaz a húsa, mint fajtársaié), valamint egészen különös környezeti feltételekhez alkalmazkodott, amilyen például a meleg víz, vagy a szinte kizárólag az iszapból történő táplálékfelvétel.

A hévízi ponty súlyosan veszélyeztetett alfaj/változat, kifogása, még ha kutatási célból történik is, engedélyköteles.

Forrás: heviz.hu

A tóban viszonylag nagy tömegben él egy másik érdekes halfaj, a szúnyogirtó fogasponty is, amely ugyan nem őshonos faj Magyarországon, de hasonlóképp viselkedik, mint a vörös szívogató márna, a halterápiás kezelések „doktorhala”. Pontosabban szólva, ez a hal is szívesen csipegeti le az emberek elhalt bőrszöveteit, mint napi betevő táplálékot.

Szintén különlegesség, hogy az apró, puhatestű állatok közül egyedül itt honos egy kicsi rákfaj, illetve két fonálféregfaj is.

Forrás: Hévízi Múzeum