A népi vallásosság tárgyi emlékei közé tartoznak a bádogkorpuszos fakeresztek, melyek faluk szélén, utak mentén, gabonaföldeken, határok mezsgyéjén az egész Kárpát-medencében megtalálhatók; állításukhoz csodás események, megkapó történetek fűződnek. Ezek a keresztek őrzik a mesterek hitét, mellyel megalkották művüket. A megalkotott Krisztus-arc a múltból üzen a mának, az egykor élt emberek bánatát, örömét, szenvedését hagyja üzenetül az utókornak. Hitről, belső csendről, a lélek csöndjéről vall, meditációra késztet.

A kereszteket kerítéssel vették körül, mely védelmet nyújtott a legelő állatoktól, s a díszítésén kívül jelezte a járókelőnek, hogy szent helyre érkezett. A keményfából készült keresztszárat festéssel tagolták, faragással díszítették. A kereszt bádogelemei közé tartozik a félköríves esővetőlemez ,melyet szintén díszítettek geometrikus, leveles vagy virágmotívumokkal. Bádogból készültek a csengettyűk és az oldalt hajtott fejjel enyhén meghajlított testtel lógó, a halott Krisztust megjelenítő korpusz, valamint a korpusz feje mellett kétoldalt lévő Nap és Hold képe is. A keresztek többségét síkbeli módon festették meg, a plasztikus mintázás hiányát a festés színessége kiegyenlíti, a kereszt összességében a rajz és a szín kifejező erejével hat. A keresztállítás okát és körülményeit az emlékezet és a történeti források őrzik. A vonyarcvashegyi „ piroskereszt” biztosan már állhatott a az 1900-as évek elején, hisz nagyapáink gyermekkori emlékei nyomán a szóbeli hagyomány megőrzött néhány hiedelmet.

Indulás a 71-es főút mellett álló piros színű kereszttől

Időpont: 2019. október 06. (vasárnap) 10.00 óra

Útvonal: Piros Kereszt – Fénykereszt – Kitaibel Pál kilátó – Cser-Völgyi Pihenőhely (piknik)

Vigyél magaddal:

• zárt cipőt,
• túrához alkalmas ruhát,
• vékony esőkabátot,
• enni-, innivalót (nagyon fontos),
• ha nem lesz tűzgyújtási tilalom, szalonnasütés (szalonna, hagyma, kenyér),
• térképet, fényképezőgépet.