2018.10.03. 18:00
Spirituális helyek a Balaton körül
A Földet keresztül-kasul szabdalják a szabad szemmel nem érzékelhető energiavonalak, amelyek metszéspontjain pozitív erők összpontosulnak, és ezeknek gyógyító erőket tulajdonítanak. Néhány Balaton körüli helyet mutatunk be.

Magyarországon is léteznek helyek, ahol a pozitív, gyógyító energiák szinte körüllengik az oda látogatót. Korábban zarándokutak vezettek ezekre a területekre, vallásos szertartásoknak vagy templomoknak adtak otthont.

A régi legendák szerint hazánkat is keresztülszelik olyan erővonalak – Szent György-vonalaknak vagy sárkányvonalaknak hívják őket –, amelyek rezgéseikkel egészen különleges helyeket hoznak létre. Ahol két ilyen vonal keresztezi egymást, azok hasonlítanak az emberi test akupunktúrás pontjaihoz, s természetfeletti jelentőséggel bírnak. Nem véletlenül ezekre a pontokra építettek templomokat, szent helyeket, hordtak oltárköveket.

Egyre gyakoribb az úgynevezett energiaturizmus, melyet kifejezetten a célból indítanak, hogy az azon résztvevők feltöltődhessenek. Ennek egyik közismertebb pontja a Káli medence és a Visegrádi-hegység, ahol ilyen energiák áramolnak.

Hegyestű
A Káli-medence kapujának őrének is nevezik a helyet, amely pazar látványt nyújt a Balatonra. Az északi parton magasodó Hegyestű-hegy nemcsak turistalátványosság, de ezoterikus kisugárzása miatt is kedvelt kirándulóhely. Sokan hisznek gyógyító erejében, de legendás gyógyulásokról nem szólnak hírek. Az viszont tagadhatatlan tény, hogy az itt húzódó energiavonalak hatására frissebbnek, erőteljesebbnek és energikusabbnak érzik magukat az idelátogatók.

Balatonudvardi temető
A XIII. századi templom helyén 1746-ban és 1840-ben épült a temető, feltételezhető, hogy a sírhely gyűrűszerűen vette körül a templomot. Az élettel ellentétben a halálról és az örök szerelemről mesél a műemlék jellegű, lassan 300 éves hely, ahol különleges, szív alakú sírköveket találunk.

Három monda ismeretes

Eötvös Károly így írt erről “A balatoni út vége” című munkájában:
“Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírköveket szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is.”

A másik mondát Lipták Gábor: Aranyhíd című munkájának “Kőszívekről” szóló írásában találjuk, az író nevet is ad szereplőinek. Dúl Jánosról az udvari halászbokor gazdájáról, annak szép leányáról, Halász Veronikáról szól a hosszú történet. A Dúl családhoz, Veronikához kapcsolódik a kőfaragó legény, aki szerelmes lesz Veronikába. A leány úgy határoz, hogy a legénnyel megy a hegyekbe. Búcsúzik a Balatontól. A tóra törő vihar a bátor leány halálát okozza. Sírja fölé készíti a kőfaragó legény szeretete jeléül a szívalakú sírkövet.

A Balatonudvariak rövidített formában Lipták Gábor mondáját vallják magukénak. Bíró Lajosné Pákozdi Eszter 1990-ben így mondta el a történetet:
”Az udvari halászgazdának volt egy igen szép lánya, aki sokszor elkísérte édesapját a Balatonra halászni. A bátor leány egyszer egyedül is beevezett a vízre. A Bakony felől hírtelen jött meg a vihar és a leány nem tudott kievezni a partra a zivatar elől. A vihar felborította a csónakját és a leány Balatonba fulladt.
A falu népe sajnálta a leányt, de a szeretője, egy köműves legény különösen. A legény elhatározta, hogy szívalakú sírkövet készít kedvese sírjára.Az udvariaknak nagyon megtetszett a szívalakú sírkő és halottjaik számára ők is készítettek hasonlót. Amíg a köműves élt, sok ilyen sírkövet faragott, amivel “benépesítette az udvari temetőt.”

Szentkút, Somogybabod

A legenda szerint csodatévő vize van a somogyi szentkútnak. 1917-ig Nagyboldogasszony napján zarándokoltak a forráshoz a hívők. 2000-2001- ben újra rendbetették a területet. A szentkúti parkerdő népszerű kirándulóhely.

Szentbékkálla
A festői és igen élő falucska egy délnek tekintő domboldalra kúszik fel a Balaton-felvidéki Káli-medencét északról karéjosan lezáró erdős hegyek ölelésébe. A templomtól letekintve előbb a falu zegzugos utcái és a hol cserepes, hol nádas háztetőit, azokon túl pedig a Káli-medence sík, helyenként mocsaras síkját látjuk. A tekintet szabadon fut egészen a Balatonig. Szentbékkálla nevezetessége a Kőtenger, amelyikről úgy tartják, gyógyító rezgésű Szent György-vonalon fekszik. Feljegyzések szerint úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utó működés nyomán, hévizes források törtek föl, és az itt található fehér homokot a forró víz kemény kőhalmazzá alakította. Csak úgy, mint a Káli-medence más, gyógyhatással jellemzett helye, ez is segít abban, hogy pihentebbnek, erősebbnek érezzük magunkat. A kőtenger egykor a Pannon-tenger része volt, napjainkban ezért tulajdonítanak neki gyógyító hatalmat.

Kovácsi-hegy
Zalaszántó Európa legnagyobb, és Kelet-Európa első buddhista szentélyéről híres, a sztúpáról. Az építményt, amelynek betonjában az építés során tibeti könyveket helyeztek el, 1993-ban a 14. Dalai Láma avatta fel. Bent Buddha földi maradványának néhány darabját őrzik. Energiája nagy hatással van a látogatókra, sokan számoltak már be arról, hogy itt meditálva – vagy csak üldögélve – megtalálták a megoldást az őket aktuálisan nyomasztó problémára, vagy régi sérelmeiken agyalva könnyebben megértették, azok miért történtek, és hogyan tudnák könnyebben lezárni.

Szamárkő
Az érdekes, sziklatömböt Zamárdi nyugati végén, a Kiserdő dombhajlatai között találjuk meg. Az erősen lekopott, hullámos felszínű sziklán egy vályúszerű mélyedést és ennek végén “tűzgödröt” látunk. A sziklához délről egy kör alakú, nehéz, faragott kő támaszkodik. A közelben álló kisebb kövön pedig két nyom látható. A legenda szerint erre járt a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel szamárháton. A kő mellett elmenve, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két nyom pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma. Eddig a legenda.

Egy régebbi balatoni ismertető pedig azt írja: A Szentföldről hozták a keresztes vitézek. ”Mindez mese. A valóság az, hogy a kő helyben képződött a vulkáni utóműködés idején. A mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté. A szürke homokkőben megkövült csigák láthatók.

Évezredekkel ezelőtt egy ismeretlen nép a kő körül “termékenység-varázslatot” mutatott be bizonyos szertartások között. A pogány isten-anya és napisten tiszteletére terményeket és állatokat áldoztak fel, égettek el, hogy bő termésük és sok állatuk legyen. Később a kelták is megülték e helyet, és a kő körül földvárat építettek. A honfoglalás óta a kő határjelként szerepelt. A múlt században a zsellérek kapták meg ezt a domboldalt legelőnek állataik számára. Itt őrizték disznaikat, birkáikat, kecskéiket, szamaraikat egy falkában. A gyerekek szívesen eljátszadoztak a kövön és környékén. 1942-ben Margittay Richárd író és villatulajdonos kutatta a kő eredetét és szerepét. A követ fehér ló áldozati kövének tartotta. Ajánlotta a kő megásását. 1961-ben a Balatoni Intéző Bizottság megásatta a kő környékét, de semmi értékesebb lelet nem került elő.

A régészek találtak is mellette kis istennő szobrocskákat, idolokat. Margittay Richárd útikönyvében fehérló-áldozati kőnek írta le. Valóban ősidők óta élt itt ember: e kőtől nyugatra, 100 méterre a szántóföldön ma is található kőbaltadarab, csont nyílhegy, sok ősi cserépdarabka.

Összeállította: Bólyi Alexandra
Címlapfotó: pixabay.com

További szakrális helyekért kattint ide!

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva