– Igaz, hogy Kovács Katinak köszönheti a karrierjét?
– Inkább úgy fogalmaznék, nagy hatással volt az életemre. Már egészen kicsi lányként őt szerettem nézni, hallgatni. Az első Táncdalfesztivált, 1966-ban a Nem leszek a játékszered című dallal nyerte meg. Imádtam, ahogy énekelt, ahogy kiált a színpadra, amilyen energiával volt jelen a színpadon. Azt mondtam, na, én is így szeretnék! Csak még táncolnék is, mert azt már hároméves koromtól elkezdtem tanulgatni.
– Olyan korán?
– Anyukám beíratott, úgy érezte, genetikailag vevő leszek rá. A szüleim a zene, a színpad körül élték az életüket. Anyukám klasszikus zenével foglalkozott, operaéneklésből élt. Persze abból önmagában nem tudott, ezért sok haknit vállalt, esztrád műsort, ahol inkább operettet kellett énekelni, hiába volt az opera az igazi szerelme. Kórusokkal énekelt, az volt neki a mellékes jövedelem, miközben volt állása nyolctól négyig.
– Micsoda?
– Üzemi nővérke, mellette könyvterjesztéssel foglalkozott. Hatalmas könyvtárat örököltem tőle. Délután énekelt, amire szükség volt, mert nem voltunk pénzes család. De megpróbálta az életemet helyes irányba terelgetni, amihez kellettek különórák, mert az akkor is pénzbe került. Így jutottam el háromévesen balettiskolába, ahol tizennégy éves koromig klasszikus táncot tanultam. Gimnazistaként mentem Jeszenszky Endre dzsessztánciskolájába is, ami a legerősebb, legmodernebb volt 1976-ban. Onnan indult a táncos életem. Hogy visszatérjünk Katihoz, tinédzser lehettem, amikor először kaptam lemezjátszót. A bakelitjeim közt az összes Kovács Kati megvolt. Üvöltött reggeltől estig. Zalatnay és Koncz Zsuzsa is, de őt szerettem a legjobban.
– Elmondta neki?
– 1987-ben, amikor megjelent az első lemezem, és váratlanul nagy siker lett, akkor az Országos Rendező Iroda szervezett egy nyári SZOT-szállós turnét, ebben Kati volt a fősztár, én pedig előtte a felvezető énekes. Hihetetlen, milyen az élet! Amikor először találkozhattunk, elmondtam neki, hogy ez volt az álmom, egy színpadon énekelni vele. Lehetek az „előzenekara”! Kedves volt, kinevetett, azt hitte, csak poén. Igyekeztem meggyőzni, mennyire komoly szerepe van az életemben. Csoda a csaj a mai napig.
– A túl szexi lány hogy éli túl az idő múlását?
– Soha nem voltam az idővel haragban. Ahogy telik, történnek az események, változol, másként látod a világot. Gyerek, család, jobban otthon ülő leszel, ragaszkodsz a barátokhoz. Kell a megnyugtató családi háttér, hiszen vannak problémák, de ha normálisan megyünk előre, akkor elviseled, hogy az élet nem csak a sikerről szól. Csatákat is kell veszteni, tökéletlenek vagyunk, ha nem sikerül valami, sebaj, majd választok egy másik célt! Így élem az életemet, nem érdekel, hány éves vagyok. Mindig mondják, majd a negyven, majd az ötven… Nem rendít meg! A poénos válasz erre az: a B oldalon is mindig nagyon jó számok vannak, sőt sokszor jobbak. Ilyenkor is bőven vannak örömök. Az életemben állandóság a fellépés, a jövés-menés. Azon igyekszem, hogy míg élek, mindig színpadon legyek, ne kelljen befejezni. Szükségem van rá, mint a levegőre. Ezért nem élem meg rosszul az idő múlását. Mindegy, hogy huszonnégy évesen, ötvenkilósan, vagy ötvenévesen, hatvankilósan énekeled a Túl szexi lányt.
– Imádom az életszemléletét!
– Nekem is volt zűrös időszakom, amely sok segítséggel, de végleg lecsengett. Megint jól érzem magam a bőrömben. Túl a menopauzán, amitől felborul a hormonrendszer, nő a súlyod, változik a külsőd. Küzdöttem ezzel évekig, de dr. Bagi Gabriella segítségével működött a komoly életmódváltás. Végre fogytam kúra nélkül, gatyába ráztam magam külsőleg és fizikailag. A tejtermékeket kihagytam, 12 kiló ment le, jobban működöm, bírom a terhelést. Nem fáj a térdem, a vállam, ezek a problémák elmúltak, visszakaptam jó pár évet fizikálisan. Volt baj, nincs baj!
– Kislánya, Zoé lehet túl szexi lány, vagy vasszigor van?
– Soha nem volt vasszigor, úgy neveltük Zozit, hogy hagytuk dönteni. Anyukám nevelésén okulva, ami nálam jól működött, sok mindent tettem úgy, ahogy ő. Már Zozi is tanít, öt éve viszi a maga kis stúdióját.
– Huszonegy éves, nyilván nincs egyedül. Jól viseli a párválasztását?
– Nem szereti, ha erről beszélek. Bízom benne, van annyi esze, hogy nem választ rosszul. Engem sem érdekelt más véleménye, szíve joga, hogy maga döntsön.
– Az elején a szerelem elveszi az ember eszét, de sokat segít is.
– Néha engedni kell, meg kell tanulni egymás hibáit elfogadni, még akkor is, ha nem szeretjük. Igen, ehhez jó, ha az elején megvan az óriási szerelem, mert így nem látjuk tehernek. A kapcsolat ápolásában a legfontosabb szerintem a sok-sok együtt töltött időt. A legnagyobb szerencsének tartom, hogy mi együtt csinálunk mindent. Kapcsolatunk első hét évében, míg nem volt meg a gyerek, huszonnégy órában együtt voltunk. Ugyanazon a pályán vagyunk, ugyanazok az örömök, bánatok. De onnantól, hogy megvolt a gyerek, mindig szakítottunk magunkra időt kettesben, egy évben többször, több napot, hogy ne veszítsük el a szerelmet. Értsük egymást, ne vesszen el, ami köztünk van, amiért ez az egész működik. Nem igaz, hogy nem veszik észre a jeleket a párok, ha valami már nem olyan izgalmas, nem úgy néznek egymásra. Mi sem vagyunk tökéletes pár, csak tökéletesen megtanultunk egymáshoz alkalmazkodni.
– Milyen hibái vannak?
– Nem vagyok pontos. Van az a tíz-tizenöt perc, ami valahogy mindig megcsúszik. Ettől kaphatna gutaütést, de csak finoman figyelmeztet, és ha nem késem, akkor megdicsér. Próbálkozom. Az összes hibáját megpróbálom tolerálni, mert tudom, hogy nekem is van. Ha nincs igazam, akkor is hajtogatom, hogy igazam van. Akkor is, ha már beláttam, de nagyon nehezemre esik kimondani. Ezt is meg lehet tanulni. Megpróbálok mindent úgy csinálni, hogy a lehető legnagyobb béke legyen. Már nem vagyok fortyogós, inkább alszom rá egyet.
– Nehéz csendben maradni.
– Az elején nem is voltam! De a korral az ember sok mindent másként lát. Ehhez kellenek az évek.
– Miért vártak hét évet az esküvővel?
– Egyszerűen így alakult. Robi fiatalabb nálam hat évvel, ez sosem változik. Ő huszonkettő, én huszonnyolc voltam, amikor összeismerkedtünk. Nem akartam nekimenni a gyerekprojektnek egy olyan fiúval, aki nem biztos, hogy erre elég érett. Ő 97-ben döntött úgy, hogy tudna apaként élni. Akkor megpróbáltuk annak rendje-módja szerint. Januárban esküvő, decemberben megszületett Zozika.
NÉVJEGY
Született: Budapest, 1962. február 15.
Már 4 éves korától énekesnőnek készül 1984-ben a neotonos Pásztor László indítja el a pályán
1986-ban a Szerelemre születtem című dal hozza meg a sikert
1994-től használja az Erika C. művésznevet
Második férje Kátai Róbert, akitől 1997-ben megszületik a lánya, Zoé Karácsonyi koncertje a Ray’s Pupban lesz december 21-én Budapesten
– Nem látszik, hogy Robi fiatalabb.
– (nevet) Összecsiszolódtunk! Most nagy divatja van az ősz hajnak, fiatalemberek befestik maguknak, neki ez a sajátja. Nagyon szeretem ezt a formát! A férfiaknak jól áll a kor, egyre karakteresebbek lesznek. A legnagyobb rajongója vagyok az emberemnek! Ez a fazon tetszik.
– Robi nem karcsú. Nem lehet, azért főz jókat, hogy ne tépjék szét a csajok?
– Nem, ő is fogyott velem, nem keveset. Az egész családra pozitív kihatással van, hogy nincs itthon tejtermék.
– Azért lecserélné valakire? George Clooney, Ryan Gosling?
– Na! Senkire! Nincs szükségem másik emberre! Annak nem lennék ellenére, ha kiderülne, hogy Robinak van Amerikában egy nagybácsija, aki kőgazdag, meghalt, és ráhagyott mindent. Annak nagyon örülnék, de ez a veszély nem fenyeget.
Forrás: borsonline.hu