2014 óta önnálló település Balatonakarattya, korábban a szomszédos Balatonkenese része volt. A Balaton keleti medencéjének ezen a részén régészeti leletek szerint már az őskorban is élhettek, a honfoglalás körül több apró falu is volt itt: Knésa, Csitteny, Máma és Sándor, melyeket Géza fejedelem 990 körül a Veszprém-völgyi apácakolostornak adományozott. A falvak a török időkben elnéptelenedtek, majd az 1700-as évektől települnek be újra, ebben az időszakban a területet Akarattya- puszta néven említik, ahol pár tíz ember él csak. Akarattya önálló fejlődése az 1900-as évek elején indul be, 1928-ban alapították a Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesületet, melynek célkitűzése Balatonakarattya fejlesztése volt. Az 1930-as években 683 telket mértek itt ki, és Akarattya az akkori módosabb középosztály nyaralóhelye lett. 2013-ban Kenese akarattyai részén lakók kezdeményezték a település önállóvá válását, mely a sikeres népszavazást követően megvalósult.
A faluban mindenképpen érdemes megnézni a Rákóczi parkot, amit eltéveszteni is nehéz, mert a 71-es út mentén fekvő szép park öreg fáival hívogató látvány. Itt szinte egy helyen megtalálható a falu összes nevezetessége. Sajnos a korábban legeslegnagyobb látványosságnak számító a Rákóczi-fa, az akarattyai szilfa 1967-ben zöldült ki utoljára, mára csak a kerítéssel körbevett törzsmaradvány látható. Rákóczi ugyan sosem járt ennél a fánál, de az 1532-es kenesei országgyűlés idején már állt. A fatörzs maradványai mellé két sziklát is felállítottak, az egyiken Huzsvári János művésztanár Rákóczit ábrázoló domborműve látható, a másik Wass Albertnek állít emléket. A Balaton felé az 1956-os forradalom emlékére emlékkövet helyeztek el. A parkot a Balaton felé elhagyva az utca végén lenyűgöző panoráma nyílik a tóra. A magaspartról lépcsősor vezet a partra, ahonnan az 1909-ben átadott 95 méter hosszú vasúti alagút is látható.
Akarattya három stranddal is büszkélkedhet, szabad a választás.