– Olyan problémánk már nincs, hogy valakit nem tudunk leszerződtetni azért, mert a referenciáink nem elég meggyőzőek, bár az is igaz, hogy nem nagyon van olyan ügynökség, akikkel még ne dolgoztunk volna. Inkább az időpont és a pénz okoz problémát, előfordul, hogy az az összeg, amiért a művész elérhető lenne számunkra, sajnos nem fér bele a fesztivál költségvetésébe. Ha éppen Európában turnézik, akkor jóval kedvezőbb áron megszerezhető, mint ha úgynevezett one-off show-ra szerződtetjük, ami azt jelenti, hogy a művész éppen nem turnézik, de van az a pénz, amiért összeszedi a zenekarát és hajlandó iderepülni egy koncert erejéig – mesélte Mészáros Zoltán fesztiváligazgató.
Két elképesztő hegedűvirtuóz: Nigel Kennedy és Roby Lakatos
Szerethető sztárok, macerás menedzsment
– Nigel Kennedyvel volt talán a legtöbb gondunk, illetve nem is személy szerint vele, inkább a menedzsmentjével. Nigelnek elég rossz volt az előzetes híre, de amikor már itt volt, láttam, mennyire jó fej, nagyon barátkozó volt, hajnali háromig nem lehetett kirakni az öltözőből a zenészeket, mindenkivel iszogatott, szelfizett, fotózkodott. Az ügynöksége megadta, milyen hifit kér az öltözőjébe, milyen hifit kér a szállodai szobájába, semmilyen szállást nem fogadtak el, amit mi ajánlottunk, ezért aztán ők kerestek egy elfogadhatót. Végül Hévízen egy ötcsillagos hotelben találtak neki egy lakosztályt, 80 kilométerre Veszprémtől, ami máris megnehezítette a transzfert.
Azt talán mondanom sem kell, hogy Nigel semmit nem használt, hozzá sem nyúlt a hifihez, még csak a zongora fedelét sem hajtotta fel, a szusit, amit Budapestről rendeltünk neki, mert a környéken akkor még nem volt szusibár, érintetlenül dobták ki. Amikor aztán este hat körül megérkeztem a próba helyszínére, ahol Roby Lakatos, a szintén nem akármilyen hegedűs volt a vendége, azt láttam, hogy Nigel pörköltszaftos Arsenal-mezben iszonyatos sebességgel csárdást játszik Roby Lakatossal és a zenekarával – akkor már tudtam, hogy semmi baj nincs, az egész körítés csak műbalhé.
I’m walking away – Craig David a koncert után rögtön visszautazott Budapestre
Craig David sem volt egyszerű eset, magánrepülőgéppel érkezett Ferihegyre, és a koncert után rögtön vissza is akart menni Budapestre, nagyon védte is őt a stáb, megvolt, hogy hány emberrel fotózkodhat, mennyi időt tölthet azzal, hogy interjút ad, szóval nagyon be volt szabályozva az egész – egyébként pedig egy kifogástalan úriemberről beszélünk, aki kiemelkedő minőségű, vérprofi koncertet adott.
Baby, you can turn me on – Tom Jones a VeszprémFest színpadán
– Tom Jones is hermetikusan le volt választva mindenkiről, ő sem találkozni, sem fotózkodni nem akart senkivel, viszont profihoz méltóan tartotta az időpontokat. Rendőrségi kísérettel hoztuk le Budapestről, hiszen szombat este nem olyan egyszerű a fővárosból Veszprémbe lejutni, így viszont másfél óra sem kellett hozzá, hogy ideérjünk. Mivel mégiscsak egy lovagról beszélünk, Sir Tom Jones hajlandó volt Nagy-Britannia nálunk tartózkodó nagykövetével és Navracsics Tibor európai uniós biztossal találkozni egy fotó és egy ötperces udvarias beszélgetés erejéig, aztán ment is vissza az öltözőjébe. Valahol talán mégis érthető a szigorúan beszabályozott program, hiszen a 76 éves énekes két nappal előtte Birminghamben lépett fel, hajnalban érkezett meg egy privát repülőgéppel Ferihegyre, és a koncert után azért távozott szinte azonnal, mert másnap este Svájcban, a Montreux-i Jazzfesztiválon lépett fel. Iszonyatos nagy hajtásban vannak ilyenkor, de azt gondolom, hogy őket ez élteti, mert egyébként Tom Jones imádja a színpadot és imád koncertezni.
Give me the Night – George Benson az ír kocsma teraszán sörözött koncert előtt
– Sajnos Veszprémből és a környékből általában nem sokat látnak a művészeink, még azok sem, akik hosszabb ideig maradnak. Herbie Hancock például három éjszakát is itt töltött, de gyakorlatilag ki sem jött a szállodai szobájából. George Benson viszont a koncert előtt elment a Balaton-partra sétálni, és amikor visszahozták Veszprémbe, kiszállt az ír sörözőnél, leült a teraszra és megivott egy sört. A járókelők persze kiszúrták, hogy a fazon nagyon hasonlít George Bensonra, aztán amikor kiderült, hogy valóban ő az, kedélyesen elbeszélgetett és fotózkodott is velük.
The Girl in the Other Room – Diana Krall ikreivel mártózott meg a Balatonban Fotók: Melczer Zsolt / VeszprémFest.hu
– Diana Krall is nagyon kevés időt töltött Veszprémben, turné közben járt nálunk, a koncert előtti napon, éjfél körül érkezett meg turnébusszal. Vele voltak hat év körüli ikrei és a bébiszitter is. Almádiban kaptak egy lakosztályt, nagyon örült, hogy végre kipihenheti magát, úgy tervezte, másnap reggel tízig alszik. Azt azonban nem tudta, hogy a szálloda egy tó partján épült, úgyhogy a gyerekek már reggel nyolckor az ágyon ugrálva követelték, hogy vigye le őket fürdeni. Az arisztokratikus megjelenésű és életvitelű kanadai világsztár később, az esti fogadáson feldobva mesélte el, hogy nem is emlékszik rá, mikor fürödtek utoljára édesvizű tóban a gyermekei, arra pedig végképp nem, hogy izomlázat kapjon a sok vízibiciklizéstől. Nem is gondolta volna hogy itt, Magyarországon, a Balaton partján lesz része ilyen élményben.
– Természetesen próbáljuk az ország hírnevét öregbíteni a fellépőink körében, a magyar borokkal például csak jó tapasztalatom van. A fogadásokon is általában mindenkit magyar borokkal kínálunk. Paco de Lucía, a világhírű flamencogitáros, aki Dél-Spanyolországból származó borkedvelő férfi volt, annyira nagyra tartotta például a villányi vörösbort, hogy több palackkal is vitt belőle haza. De említhetném a Gipsy Kingset is, akik drágábbnál drágább francia borokat kértek, mire én felajánlottam nekik a kitűnő Balaton környéki fehérborokat. A válaszukban megköszönték: végre valaki, aki helyi borokkal kínálja őket!
