Veszprém pályázata a Beyond címet viseli, ami arra utal, hogy szeretnének túllépni korábbi nehézségeiken, lebontani a falakat az önkormányzatok, a vállalkozói és a civil szféra között – emelte ki a polgármester. Nagyfokú bizalmat sikerült kialakítani a régió szereplői közt az előkészítés során, és ha ezt meg tudják tartani, sikeres lesz a program végrehajtása is.
Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím nem csak egy évről szól, már 2019 elején meg kell kezdeni a munkát. Nagy a felelősség, hiszen 2023-ban Veszprém egyetlen városként lesz Európa kulturális fővárosa, és nemcsak a régió, hanem egész Magyarország kultúráját kell közvetítenie Európa felé.
Nem terveznek nagy infrastrukturális beruházásokat – ezt már a beadott pályázatban is hangsúlyozták -, és fontosnak tartja, hogy fenntartható módon hajtsák végre a programot.
Célként tűzték ki a Balatont és a térséget jellemző szezonalitás megszüntetését, mert – mint arra Porga Gyula rámutatott – a potenciál és az infrastruktúra rendelkezésre áll a térségben ahhoz, hogy egész évben tudjanak vendégeket fogadni. Bár Veszprémben pezsgő kulturális élet zajlik, szeretnének még több embert bevonni a programba, ezért Veszprém egyfajta városfejlesztő és közösségépítő eszközként is tekint a programra.
Több európai középvároshoz hasonlóan Veszprémre is jellemző, hogy a tehetséges fiatalok elmennek nagyobb városokba – akár a fővárosba vagy Nyugat-Európába -, a pályázat segítségével ezt a tendenciát is megfordítanák. Olyan szolgáltatásokat szeretnének nyújtani a térségben, hogy a fiatalok, ha el is mennek, visszatérjenek és itt tudjanak kiteljesedni.
Az EKF-projekt független nemzetközi szakértői testülete Veszprém pályázatát támogatta az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre, a döntést pénteken jelentették be Budapesten. A címért hét magyar város – Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém – indult, a második fordulóban Debrecen, Győr és Veszprém közt dőlt el, hogy melyik város lesz Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban.