Mária Terézia, a 18. század végén, a Ratio Educationis című rendeletében még tiltotta a tóban való fürdőzést, amelynek következménye az lett, hogy a magyar honpolgárok nem tanultak meg úszni. Ezért keltett nagy feltűnést az „árvízi hajós”, a nagy reformpolitikus, Wesselényi Miklós (1796-1850), aki 1835-ben átúszta a tihanyi öblöt, a parton álló sokaság nagy döbbenetét kiváltva ezzel. A modern polgári úszósport megszületését a Balaton partján, Szekrényessy Kálmán nevéhez köthetjük, aki korának híres úszójaként 1880. augusztus 29-én Siófokról Balatonfüredre – a több mint 10 kilométert megtéve – 6 óra 40 perc alatt tempózott át, s a tavat még több alkalommal átúszta.
A kalandos sorsú, neves nemesi családból származó Szekrényessy – aki orvostant és jogot hallgatott, majd önkéntes katona lett és a török hadseregben is szolgált – már 1875-ben a dán szigeteknél hosszas úszóleckéket vett, 1876-ban a Boszporusz csatornán áttempózott Európából Ázsiába, 1877-ben pedig az Ázsiát Afrikával összekötő Szuezi csatornát úszta át. 1879-ben a sort folytatta azzal, hogy a Bodeni tavat – a világon elsőként – is átszelte.
A Tihany-Balatonfüred-Tihany duplatávot 1879-ben teljesítette, de az igazi szenzáció 1880 augusztusában történt meg, a 17-18 fokos Balatonban. A korabeli lapok szinte mindegyike szenzációs hírként közölte az eseményt:
„A fődolog az volt –úgy mond – hogy a víz ne legyen hidegebb 18 foknyinál, s erre kellett négy hétig várakoznia. Az úszás előtt megolajozta magát. A vízben a harmadik tempónál a baloldalban erős nyilallása támadt, mely egy egész óráig tartott; aztán a jobboldalra ment át, de végre egészen megszűnt, s csak ekkor kezdhetett a valódi úszáshoz. Több csolnak kísérte Siófoktól. Egy nagy ladikban, melyet öt markos evezős hajtott, ültek az ellenőrök, Pázmándy Béla, Lahres Armand főhadnagy és az úszó sógora, Bisell Gyula. A Balaton hosszú és magas hullámokban zajlott. Tizenkét óra körül a víz csöndesült. A tó közepén már egészen elsimultak a hullámok. Körülbelül 3 óra tájban az úszó némi fázódást érzett, de ez néhány erősebb tempó után megszűnt. Három óra körül érkeztek az úszó elé Füredről az első ladikok, s kezdtek feltűnni a vitorlás csolnakok. Mindig több és több csolnak jött, s a legszebben Andley Gosling angol konzul és családja jött az úszó elé. A víz ismét hullámzani kezdett, mire a ladikok egy része visszasietett a partra. Meglehetős erős hullámzás közt ért Szekrényessy a füredi partra, hol nagy sokaság várta és éljenezte. Huray és Engel orvosok azonnal gondjaik alá vették, megvizsgálták és semmi nyugtalanító jelt nem tapasztalván, miután Szekrényessy egy falat kenyeret evett, gyorsan felöltözködött, és sietett a partra, honnan aztán félórai pihenőre tért.”
Szekrényessy sokoldalúságát bizonyítja, hogy ezen a napon az esti színkörben saját darabját – Miért ússzák át a Balatont? – is előadták. A tóátúszás nemcsak hírnevet hozott Szekrényessy számára, hanem szerelmet is: az olasz király unokahúga, Rapravetta Margit is jelen volt a versenyen, ahol virágcsokorral köszöntötte a bajnokot, akivel hamarosan egybekeltek.
A polihisztor Szekrényessy kiemelkedő tettei nem értek véget a tóátúszásokkal: 1883-ban Sport címmel szaklapot indított, atlétikai versenyeken indult, nagy sikerekkel, szépirodalmi műveket írt, valamint szenvedélyévé vált a léghajózás és repülőgépek konstruálása is. Így nem meglepő, hogy az egykori dzsidáskapitány nevéhez kötődik a kerékpár és az erőgép szavunk megalkotása.
De a sor még folytatható: 1888-ban lakásán alakult meg az MTK, azaz a Magyar Testgyakorlók Köre, valamint 1896-ban – a magyar millennium évében – Szekrényessy szervezte meg az első modern úszóversenyt, Budapesten, a Duna lágymányosi holt ágában. S miután 1896-ban, az úszás az első újkori olimpia egyik versenyszáma lett, tanítványa, Hajós Alfréd az aranyérmet hozta el.
A balatoni úszósport elindítója kétségtelen, hogy Szekrényessy Kálmán volt, bár akadtak még meghatározó alakok az átúszók közt. Ilyen Balatoni Károly, aki rendszeresen nyert ezeken a versenyeken, megalapította a Balatonátúszók Egyesületét, s nevét is ezért változtatta meg Graflról, Balatonira.
Talán a legkiemelkedőbb teljesítmény Szénási Imréé: 1961. augusztus 28-29-én közel egy nap alatt tette meg a lebénult lábú a Kenese-Keszthely 88 km-es távot.
Szekrényessy nevét a Balatonnál több utca őrzi, 1997-ben Siófokon teljes alakos kőszobrot, Bajnok Béla alkotását avatták fel tiszteletére, nevét emlékverseny őrzi, 2009-ben lakóháza falára (Budapesten, a Ferenciek terén) is emléktáblát helyezték el.
A Balatonfüredi Panteonban 1995 óta látható emléktáblája, melynek beszédes felirata mindent megmagyaráz Szekrényessy Kálmán legismertebb tettének kapcsán: „Hazafias kötelességemnek tartottam e távúszás által a Balatont ösmertebbé tenni.”
Szöveg: Kovács Emőke
Fotó: wikipedia
