A források nem csupán víztani, felszínalaktani és tájképi értéket képviselnek, de sajátos élőhelyként, illetve a belőlük táplálkozó vízfolyások révén jelentős szerepet töltenek be a biológiai sokféleség megőrzésében is. A természet védelméről szóló törvény hatályba lépése óta védett természeti értéknek minősül valamennyi forrás. A védelem szempontjából forrásnak számít a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad.
A természetvédelem nem csupán a kiépített (azaz pl. terméskőből rakott foglalással, kifolyócsővel ellátott stb.) forrásokat tekinti védelemre érdemesnek, hanem sokszor egy (a kirándulók által csupán egyszerű szivárgónak tűnő) vízfakadási helyet is.
Fingó-kút erdei pihenőhely
A forrás elnevezésének eredete is a vulkáni tevékenység utóműködéseire vezethető vissza. Ha valaki néhány percig türelmesen vár, és figyeli a forrást, a feltörő gázok miatt, buborékok keletkezését tapasztalja A forrás a 70-es évek végén lett először befoglalva, mellette pihenőhelyet alakítottak ki.
Az erdei pihenő az Agár-tető több mint 5000 hektáros erdőtömbjének a közepén, Hegyesd-Monostorapáti – Sáska – Taliándörögd községhatárokban található.
Vendel-forrás erdei pihenőhely
A 19. századtól az államosításig ezek az erdő területek a veszprémi püspökség és az Esterházy hitbizomány kezelésében voltak. Közéjük ékelődtek az úgynevezett dabosi tanyák, mint például: Szántai és Csígó birtokok, ahol főleg állattartással foglalkoztak. A tanyák romjai ma is megtalálhatóak a dabosi fennsíkon.
Egy ilyen tanyán született 1921-ben Pintér Vendel, kerületvezető erdész. A róla elnevezett forrás környékén levő kb. 700 hektáros erdőnek több mint 40 éven keresztül volt lelkiismeretes gazdája, melyet a szépen felújított tölgyesek, bükkösök bizonyítanak. A forrást ő foglalta be először. Az évek során a forráshely állapota jelentősen romlott, de 2003-ban felújították. Pintér Vendel szakmai munkájának elismeréseként az erdészet kollektívája döntött úgy, hogy ez a forrás az ő nevét viselje.
Ez az erdei pihenőhely az Agár-tető több, mint 5000 hektáros erdőtömbjében, a Hegyesd – Monostorapáti – Sáska – Taliándörögd községhatárokban található.
Agár-tető (Fotó: mapio.net)
Hamuházi-forrás erdei pihenőhely
A nagyobb erdőterületekben mindenütt előfordulnak a „hamuház”, „hamurét” és egyéb erre a tevékenységre utaló elnevezések. A forrás elnevezésének eredete a 18. század végére tehető. Ekkor az ország erdős vidékein az úgynevezett hamuzsír (K2CO3) gyártásához sok-sok ezer köbméter fa elégetésével fahamut állítottak elő. A hamuzsír a salétrom előállításához, a szappanfőzéshez, az üveggyártáshoz, a fehérítő és kékfestő iparhoz szükséges alapanyag volt. Ebben az időszakban évi 4000 tonna hamuzsírt szállítottak külföldre, melyhez 6-7 millió köbméter fát kellett kivágni.A forrást nyugatról a Fekete-hegy bazaltvonulata, keletről a vázsonyi fennsík mészköve veszi körül.
Ez az erdei pihenőhely a Vigántpetend – Balatoncsicsó – Szentjakabfa községhatárokhoz tartozó 1000 hektáros erdőtömbjének a közepén található.
Címlapfotó: Bal oldalt Gulács, azon túl a Csobánc, és távolban a hosszúra nyúlt Agár-tetőt láthatjuk. Jobbközépen a Tóti-hegy, távolabb pedig a szintén hosszúra nyúlt hegy a bazaltdolinákkal teli Fekete-hegy magasodik. (Fotó: turistatars.com)
