2019.01.25. 15:00

Séta a veszprémi várban

A legenda szerint Veszprém Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella királyné kedvenc tartózkodási helye volt. Hogy ebben lehet igazság, jól jelzi, hogy Veszprémben püspökséget alapítottak, és a a királyné kezdeményezésére épült a Szent Mihály Székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor is. Bár a honfoglalás óta a veszprémi vár területét többször lerombolták és újjáépítették, hangulata és épületei a katolikus királyi város hangulatát idézik.

A vár épületegyüttese alulról

A veszprémi vár nem középkori vár, tehát nem egyetlen nagy épület, hanem egy falak közé zárt város. Jelenlegi formája a XVIII. században alakult ki. A vár épületei 360 méter hosszan sorakoznak sokszor összeépülve egymás mellett mindkét oldalon, és bár a várfalak között helyenként csaknem 100 méter a távolság, a nagy épületek miatt a vár belülről csak egy utca széles.

Régen piactér volt a mai Óváros tér, ahonnét a Hősök kapuján keresztül jutunk fel a várba. A kapu 1936-ban épült és az első világháború áldozatainak állít emléket. Ma ez a kapu ad helyet a veszprémi vár látogatóközpontnak. Itt egyrészt a vár kiállítóhelyeire lehet megváltani a belépőjegyet, és állandó kiállítás is megtekinthető. Ez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc veszprémi eseményeinek és hőseinek történetét mutatja be.

A hősök kapuja

A vár kapujában áll a Tűztorony, ami eredetileg a várkaput védő toronynak épült, és már az 1500-as években is állt. Ma kilátóhelyként működik és óratorony is, minden egész órakor Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza. A Tűztoronyhoz bástyafal kapcsolódik.

A vár középkori kapujának maradványaira épült házban működik a Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény. Itt állandó és időszaki kiállítások is láthatók.

A kaputól nem messze nyílik a Csikász Galéria, ahol időszaki kiállítások váltják egymást.

Tovább haladva érjük el a Megyei Bíróság és egykori várbörtön épületét. A várbörtönben ma múzeum működik, látogatásához a jegyet a látogatóközpontban kell megvenni.

A várbörtön a Jókai utca felől. Ez volt Európa utolsó műköső várbörtöne

A vár utca a Szentháromság téren kiszélesedik. Balra a Dubniczay-palota látható, melyben négy kiállítóhely; a palota, a Várgaléria és a Magtár időszaki kiállításai, a déli oldalon pedig a Tegulárium várja a látogatóit. A palota mellett áll a Bíró-Giczey-féle kanonoki ház, a Ferences rendházés templom. Itt alakították ki a 2011-ben nyílt Szaléziánumot, azaz az Érsekségi Turisztikai Központot. Itt kiállítótér, és a belső udvaron kávézó is várja a vendégeket. Bár nem kapcsolódik az érsekséghez, a belső udvarról nyílik Sümegi Elemér hegedűkészítő műhelye, a mester szívesen beszélget az érdeklődőkkel.

Munka közben a hegedűkészítő Sümegi Elemér. fotó: sumegiviolin.com

A Szentháromság téren áll az Érseki Palota és a Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház. Az 1001-ben már itt álló templomot Gizella királyné alapította, s mivel ezáltal ő volt a kegyúrnője, később fenntartását is segítette adományaival. Ezek után a mindenkori magyar királyné lett a veszprémi Szent Mihály Székesegyház kegyúrnője, s ennek köszönhető, hogy a magyar királynék koronázási joga a veszprémi püspökre szállt. Ezért is nevezik Veszprémet a királynék városának.

A XIII. században épült a különleges szépségű Gizella-kápolna, melynek középkori falfestményein hat apostol látható, és figyelemre méltó a keresztboltozatos szentély, és a szép zárókövek is.

A székesegyház előtt áll a Padányi Bíró Márton püspök által 1750-ben készíttetett Szentháromság szobor, melyen látható Szent Márton, Szent István, Szent Imre, Szent György és Mária Magdolna is.

A bazilika mögött a meredek lépcső vezet a Benedek-hegy felé, így a vár két oldalról is megközelíthető.

Veszprémben vagy fúj a szél, vagy zúgnak a harangok. (Esetleg mindkettő)