Régen is voltak sztárok, Kálmán Imre például az volt, bár nem Magyarországon vívta ki a legnagyobb elismerést. Leghíresebb szerzeményét, a Csárdáskirálynőt 1915-ben mutatták be Bécsben, és olyan siker volt, hogy rövid időn belül színpadra került Budapesten, Berlinben, Hamburgban, Wroclawban, Kölnben, Magdeburgban, Münchenben, Lipcsében, Stuttgartban, Darmstadtban, Farnkfurban, Linzben, Koppnehágában, de még a a Monarchiával hadban álló országokban is, így például Moszkvában és Péterváron valamint New Yorkban is.
A Csárdáskirálynő minden idők legsikeresebb operettje,előadásainak számát ma már megbecsülni sem lehet, annyiszor vitték színpadra az elmúlt 104 év során. Kálmán Imre pedig Puskás Öcsi után az egyik legismertebb magyar híresség, aki bárhol is élt a világban mindig hirdette magyarságát.
Csárdáskirálynő (1971, film), rendező: Szinetár Miklós, szereplők: Latinovits Zoltán, Psota Irén, Huszti Péter
Siófoki szülőházában berendezett kiállítás segítségével a komponistát és az embert ismerhetjük meg. És, hogy miket tudhatunk meg róla?
Például, hogy az első szobában látható zongoráját 16 évesen vásárolta abból a pénzből, amit latin és ógörög korrepetálással gyűjtött össze.
Kálmán Imre csodagyerek volt. Nem csak imádta a zenét és a színházat, de 15 évesen ünnepelt zongoraművészként tekinetettek rá. Három évvel később egy súlyos ínhüvelygyulladás miatt le kellett mondania arról, hogy zongorista legyen belőle.
Csupor gyártmányú zongora, amelyet tizenhat éves korában vett összekuporgatott pénzéből (Fotó: Krausz Andrea)
Zenei tanulmányai során együtt tanult Bartók Bélával, akinek német nyelven írt levelet, ez is része a kiállításnak.
25 évesen Bécsbe költözött, ahol egészen 1938-ig élt. A kiállítás egyik vitrinjében látható a Dollfuss osztrák szövetségi kancellártól kapott „Kruckenkreuz” nevű magas osztrák kitüntetés. (Ez olyan, mint a Francia Becsületrend tiszti keresztje, amit egyébként szintén megkapott Joseph Paul-Bencour-tól, 1953-ban.)
A II. világháború kitörése miatt sötét és szomorú idők következtek a zeneszerzőre. El kellett hagynia Bécset, Párizsba költözött, majd Amerikába.
Kálmán Imre kétszer vette feleségül az orosz és lengyel arisztokrata családból származó Vera Makinskát (Vera Kálmánt), aki majdnem harminc évvel volt fiatalabb nála. A házasságból Kálmánnak három gyereke született: 1930-ban Károly Imre Fedor, 1931-ben Elisabeth Vera és 1936-ban Yvonne Sylvia Marica.
Kámán Imre feleségével és gyermekeivel: Vera Kálmán jobbján Elisabeth, ölében Yvonne, középen Charles.
Vera Kálmánt mindig hódolók és udvarlók hada vette körül, Párizsban például a híres író, Erich Maria Remarque, Amerikában pedig a filmsztár, Clark Gable rajongott érte.
Yvonne a család egyetlen tagja, aki még él. A Mexikóban élő hölgy imádja a kutyákat, mert édesapja, Kálmán Imre is nagyon szerette a négylábúakat. Az egyik fotón a zeneszerző kedvenc tacskójával látható. A tacsi állítólag mindenhova bejáratos volt, még a színházba is.
A különleges életútról, a korabeli hangulatról is szívesen mesélnek a tárlatvezetők, Démuth Réka és Zsirai Veronika. A hölgyek összeállítottak egy sétálólapot is, melynek rejtvényeit, feladatait szívesen oldják meg a fiatalok, így játékos formában ismerhetik meg a zeneszerző életét.
Démuth Réka tárlatvezető a család történetét meséli el (Fotó: Krausz Andrea)
– Nem az évszámokat szeretnénk elmondani, hanem inkább a család történetét próbáljuk elmesélni. Kálmán Imre életén keresztül Siófok történelmi múltjáról is szó esik – mondja Démuth Réka. – A külföldiek közül többségében oroszok és lengyelek keresik fel az emlékházat. Körbevezetem a csoportokat, mesélek a tárgyakról, megpróbálom elmagyarázni, hogy Kálmán Imre abban a korban milyen újat alkotott. Szerintem nekünk magyaroknak Kálmán Imre olyan, mint az osztrákoknak Mozart – meséli lelkesen a tárlatvezető.
A jövőben egy múzeumi kisbolt kialakítását tervezik az emlékházban, mondta el a LikeBalatonnak Laki Judit, a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet és Könyvtár, valamint a Kálmán Imre Emlékház igazgatója.
– Ajándéktárgy-sorozatokat tervezünk, amelyek Kálmán Imréről, a Kálmán családról, valamint a Csárdáskirálynőről készülnének – magyarázza az intézmény igazgatója, aki megemlíti, hogy szeretnének létrehozni egy múzeumi adatbázist is, melyben rögzítenék a könyvtár történelmi gyűjteményének levélanyagát, fotódokumentumait, a Kálmán Imre hagyaték anyagát és a város tulajdonában lévő képzőművészeti alkotásokat.
Kép és szöveg: Krausz Andrea
