A keszthelyi Babamúzeum pincéje különleges tárlatot rejt, itt látható a 28 millió éves Pannon-tengeri csigákból épített Parlament, melyet egy Komárom megyei faluban, Unyban készített el Miskei Ilona néni. Fényképek alapján dolgozott, a Parlamentet csak kívülről látta.
– Feljártam Pestre és ki volt világítva, ahogy jöttünk le az Alkotás utcán. Olyan szépen látszott a Parlament. Akkor azt gondoltam, hogyha én ezt egyszer meg tudnám csinálni, akár csak egy darabját, úgy örülnék. Aztán ez lett belőle-hallható egy korabeli felvételen.
Az ősmaradványokat az ország különböző bányáiban gyűjtötte, majd épületrészenként, csigalassan állította össze a Parlamentet a falusi néni. Ahány évig épült, annyi évet váratott magára, hogy a makett méltó helyére kerüljön.
1975-ben kezdte el a grandiózus munkát, az alapanyag nagy részét a falu környékén lévő sóderbányákban gyűjtötte az asszony.
– Húsz éven keresztül csigát szedtem – mondta egy régi tévéfelvételen Ilona néni. – Vasárnap, ünnepnap mindig a határban voltam, és szedtem a csigát. Ebből nem lehet egyszerre sokat szedni, mert vagy nincsen, vagy belefárad az ember. Ennyiszer lehajolni egy-egy szemért – emlékezik vissza a régi felvételen – csak fél kilót tudtam egyszerre összeszedni ebből az apró csigából.
A legendák szerint annak idején állítólag megígérték Ilonának, hogy majd az Országházban állítják ki a különleges alkotást, de mire tizennégy év után – 1989-ben a mű elkészült, már elfeledkeztek róla.
A fantasztikus csigaház már senkit sem érdekelt, darabjait a készítője különféle fészerekben, tyúkólakban, kamrákban tárolta. A makettet sokan szerették volna külföldre vinni, de Kreitner Béláné, Ilona néni ragaszkodott ahhoz, hogy magyar földön maradjon műve. Túri Török Tibor is érdeklődni kezdett a csigaparlament iránt, és fél évig tartó alkudozást követően 1999-ben megvásárolta.
Fotó: Mihály Szilvia
Kamionnal érkezett az alkotás Keszthelyre, és több ember többnapos munkájával állították össze az épületrészeket. Maga az építő is közel 30 évvel a munka megkezdése után láthatta először egyben a remekművét.
Miskei néniről azt mondják, hogy nem szerette az őt faggató újságírókat, és nem szerette a felhajtást sem. És persze kinevette a falu, nem értették, miért nem kukoricát kapál, mi haszna a fura művészkedésnek.
A világon egyedülálló, hét méter hosszú, 2.5 méter magas makett látványától szó szerint elakadt a lélegzetem. Bár a méretét előre tudtam, testközelből látva szinte sokkolt az épület nagysága és az aprólékos kidolgozottsága.
Fotó: Mihály Szilvia
A parlament díszítéséhez minden ablakpárkányon ugyanolyan méretű és formájú csigák vannak, a boltívek, kupolák és falak is szisztematikusan, csigáról csigára vannak felépítve. El sem tudjuk képzelni, hol válogathatta, szortírozhatta ezt a sok millió darab csigaházat Ilona néni, és milyen ragasztót, kötőanyagot használhatott, hogy nem potyognak le a falakról.
Az eredetihez megdöbbentően hasonló ornamentikákat produkált a különböző formájú fosszíliákból. 12 fajta csigát használt fel az építés során. A sötétebb csigák nyílászárókhoz, peremekhez kerültek, a világosabbakat a homlokzatra építette fel.
Azt gondolom, ezt a különleges művet mindenkinek látnia kell, lenyűgöző és felejthetetlen az alkotás.
Nézze meg képeinket:
Készítette: Mihály Szilvia
