A munkálatokat Kaáli Nagy Dezső vízügyi mérnök, miniszteri tanácsos vezette. Kaáli Nagy sírja a siófoki temetőben található, melyet nemrégiben méltó módon, széleskörű összefogásnak köszönhetően újítottak fel.
Kaáli Nagy neve sok helyütt előkerül a balatoni szakirodalomban, de valódi tevékenységét talán nem annyira vesszük számba. Pedig egyfajta szürke eminenciásként tevékenykedve hatalmas munkát végzett a nagy tónál.
Az erdélyi nemesi családból származó, műegyetemi mérnöki diplomával rendelkező Kaálit 1912-ben bízták meg a Balatoni Kikötők Felügyelőségének vezetésével. Az elkövetkezendő negyed században sorra készültek a korszerű balatoni kikötők és partfalak. Az egyik tudományos ankéton Kaáli Nagy a következőkben fogalmazta meg alapvetéseit:
„Talán hihetetlennek látszik, hogy a mi bájos kis Balatonunkon, a viziépítmények tervezése problematikusabb, mint a tengeren, mert míg a tengeren a tervezőnek csak a hullámokkal kell számolni, addig a Balatonnál nagyon is figyelembe kell venni a jégviszonyokat.”
A balatoni vízmagasság változásai, a szél, a hullámzás és a jégviszonyok összhatása eredményeként speciális kikötőket tervezett, melyet K.N.D. jelű partvédműnek nevezett el a szakma. A technika lényege: minden, ami a víz alatt található beton és kő, a víz feletti részek pedig cserélhető fa alapanyagúak. A két partszakasz különböző adottságainak megfelelően alakították ki a mólókat is: az északi részeken tóba nyúló, a déli szakaszokon medencés jellegű kikötőket építettek.
Balatonkenese kikötő Fotó: Fortepan
Siófok kikötő Fotó: Fortepan
Kaáli Nagy elszánt tevékenysége eredményeként jöhetett létre az alsóörsi, boglári, balatonföldvári, kenesei, lellei, siófoki, tihanyi, fonyódi, szemesi korszerű kikötő. Szakértelmével nemzetközi hírnevet is szerzett: a „Der Bauingenieur” berlini és „Dobku Gakkai” japán szaklap több oldalon, képek kíséretében ismertette építési rendszerét.
Kaáli Nagy Dezsőt a korabeli sajtóorgánumok a „kikötőépítés főmestere” állandó jelzővel látták el, kevés helyen említik, hogy az arácsi strandfürdő épületét is megtervezte 1925-ben, valamint – hiába vonult nyugdíjba – 1935-ben tervei alapján építették át a Sió csatornát is.
Mindezek mellett egy nagyon szép gesztus fűződik nevéhez: Kaáli tervezte és avatta fel nagy elődje, a tó első kormánybiztosa, Kvassay Jenő emlékművét, Balatonföldváron.
Az állami balatoni kikötőépítés atyja természetesen a Balatonhoz vonult vissza nyugdíjas éveiben. Siófok újhelyi részén – a mai Vitorlás utcában – vásárolt emeletes villát magának.
Szívén viselte az akkoriban éledező balatonújhelyi villaparcellázás módját és menetét, ő maga dolgozta ki ennek tervezetét. 1940. március 22-én hunyt el Siófokon. Még életében Tihany díszpolgára lett. Siófokon utcát neveztek el róla, Balatonbogláron pedig kikötő őrzi nevét.
Középen fehér sapkában Kaáli Nagy Dezső, a Balatoni Kikötők Magyar Királyi Felügyelőségének vezetője. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.2.543.
Margittay Rikárd író „Balaton. Tájak, emberek” című (1943) művében ekképpen emlékezett a nyugalmazott miniszteri tanácsossal való találkozására:
„Az első parcellák egyikét vette meg Kaáli Nagy Dezső s ízléses, nagy, emeletes villája ma a telepnek, róla elnevezett legszebb útjának végében áll, közel a Balatonparthoz. A fehér léckerítés kapuja fölött kardot tartó férfikart ábrázoló címer igazolja tulajdonosának nemesi mivoltát, ha pedig a nyitott folyosón át a kényelmes, angol fotelekkel bútorozott hallba lép az ember, nem kevesebb, mint 28 zergetrófea mutatja, hogy a gazda nemcsak a rajzasztal mellett kiváló, de nagy Nimród is az Úr színe előtt.” Margittay többoldalas portréja azon kevés írások egyike, amely részletesen bemutatja a mérnököt és tevékenységét, de ami még lényegesebb, elhangzik egy kulcsmondat is. Miszerint: „csak az a mérnök tud alkotni, akinek a munka nem teher, hanem szórakozás.” – ennek a hozzáállásnak köszönhetjük ma a tavi kikötőink nagy részét, ahonnan biztonságban futnak ki a hajók, ahol pihentető sétákat tehetünk, s ahol talán olykor eszünkbe juthat Kaáli Nagy Dezső neve és emléke.
Kovács Emőke
