A Babamúzeum a keszthelyi Sétáló utcáról közelíthető meg a legegyszerűbben, kellemes kirándulási célpont az egész család részére. Míg a felnőtteket a történelmi tájegységek és a hagyományok gazdagsága nyűgözi le, addig a gyerekeket a színes, különleges babák szépsége ejti rabul.
A múzeum egyénileg is bejárható, sok-sok információs tábla könnyíti meg az eligazodást, de kérésre csoportos idegenvezetést is tartanak. Érdemes osztálykirándulások alkalmával is betérni ide, hiszen kézzelfoghatóvá, szemmel láthatóvá válik a történelem órákon tanult népi építészet és viselet. Sietős múzeumlátogatók 20 perc alatt körbefuthatják a tárlatot, de érdemes több időt szánni a kiállításra.
A múzeum létrehozására leginkább az ösztökélte Török Tibort, hogy megismertessék a látogatókat a magyar nép világon egyedülállóan szép népművészetével.
A kiállított babák feje, keze és lába porcelánból készült, melyet textiltest fog össze. Több mint félszáz babát láthatunk a vitrinek mögött a történelmi Magyarország népviseleteibe öltöztetve. Két külön vitrinben található a 120 figurából álló erdélyi babagyűjtemény.
Nehezen lehet elmozdulni a gyöngyökkel gazdagon hímzett kalotaszegi babacsodáktól és a hétfalusi csángók ünnepi öltözeteinek színkavalkádjától. A múzeumban természetesen népzene szól, visszahozva egy-egy gyerekkori emléket, dallamot a látogatás során.
A ruhaköltemények színeivel, formáival, eredeti anyagaikkal ejtik bámulatba a látogatókat. Minden baba tetőtől talpig fel van öltöztetve, az arcuk, hajuk, még a szempillájuk is különleges. Szívesen kézbe vennék néhányat, természetesen ezt nem tehetem meg, a babák és ruhájuk nagyon kényesek, nem koptathatják el őket a kíváncsi, simogató kezek.
Láthatunk ünnepi viseletet, szegényes öltözetű hétköznapi családot, gyereket, fiatalt, öreget. Minden tájegységnek és minden korosztálynak, családi állapotnak megvolt a viselete, a régi időkben már az öltözetből lehetett tudni, hogy valaki férjnél van-e vagy még csak jegyben jár.
A hétköznapi viseletek legmegkapóbb együttese a kászonújfalusi székely család öltözete. Közel 150 éves durva len- és kendervászonból készült a ruházatuk. A takarítólányon kicsiny fapapucs van, kezében felmosóvödör. A guzsaly előtt ülő nagymama, a mezőre igyekvő családfő egyszerű, szegényes öltözéke hűen érzékelteti a múlt dolgos hétköznapjait.
A harmadik emeleten nem az előző két szinten megcsodált babákat, hanem azok házait, templomait és gazdasági épületeit láthatjuk. A különleges fénytechnikával megvilágított épületegyüttesek a korabeli falvak hangulatát tükrözik.
Itt találkozhatunk több mint három tucatnyi festett és faragott székelykapuval. Fazsindelyes házak, kúriák, nádfedeles porták, malmok 1:25 méretarányú, anyagában és formájában is hű kicsinyítései teszik a látogatókat tér- és időutazóvá.
A kultikus építészet is helyet kapott a kiállításon. Kisebbített formában is érzékelhetők a szatmári és máramarosi fatornyos templomok és haranglábak térölelő óriásai.
Török Tibor és fiai bemutatják gyűjtésük féltett darabjait, a XVIII. századi fenékpusztai sószállító Főnixet (3,2 m hosszú), a Stella nevű luxushajót és Judittát, a szekérszállító kompot, amely Fenék és Bottyán között vitte utasait.
A gróf Festetics György által szerződtetett trieszti hajóács – Borni Antal – papíron maradt hadihajója most 200 év után, igaz kicsinyítve, de életre kelhetett.
A Babamúzeum épületének korlátai, falai lakatokkal vannak borítva, az idelátogató párok az örökké tartó szerelem reményében fordítják el a kulcsokat a lakatokban.
Nézd meg a kiállítás képeit:
Készítette: Mihály Szilvia