– A szürke gém nem mostanában bukkant fel a Malom-tó partján, évek óta találkozhatunk vele. Nem tudom, miért, de mostanában figyeltek csak fel rá az emberek – nyilatkozta a veol.hu-nak Árvai Gábor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Veszprém megyei csoportja tapolcai szervezetének vezetője. Mint elmondta, a szürke gém elég jól urbanizált madár, egyes európai városokban a tavaknál állandó vendég.
– Tapolcán itt volt korábban is, hiszen a téli időszakban a Malom-tó és a Tapolca-patak ökológiai túlélőszigetként működik. Főként, ha befagy a Balaton. De nem csak a szürke gémet láthatjuk a környéken. A madártani csoport múlt heti bejárása alkalmával 34 madárfajt figyeltünk meg a tónál és a patak környékén, beleértve a városszéli, vasút melletti területet is. Négy szürke gém jár a tóhoz, de akkor nyolc hegyi billegetőt, vagy negyven csörgőrécét, de nagy kócsagot szintén láttunk. Találkoztunk guvattal és az alsó tóban szívesen időző vízityúkkal. Jégmadarat ugyancsak láthatunk a területen. Ezen madarak már a pisztrángtelepnél megjelennek. Tehát teljesen természetes a szürke gém jelenléte.
Húsz éve végzek madármegfigyelést, de olyan év még nem volt, hogy ne láttam volna a tóparton. Megeszi a halat, megenné a kétéltűt, kisebb hüllőt is, ha lenne ilyenkor. Vadászik a kifejlett guvatra, a tőkésréce-fiókára, kisebb emlősökre. Területén 30 kilométeres távolságban mozog táplálékot keresve. Valószínűleg a Szigliget és Balatonederics közti nádasmezőben fészkelnek a gémek, amelyek telepes fészkelők. Fákon, bokrokon élnek, víz közelben szeretnek lenni. Érdekes a vadászati stratégiájuk. Vagy mereven állnak, és egy pillanat alatt csapnak le hegyes hosszú csőrükkel, vagy pedig mozognak, lépegetnek a vízben, felkavarva az iszapot. Így bolygatják a kishalakat, vízi rovarokat, hogy aztán elkapják azokat. A kiskócsag szintén így táplálkozik. A gém tehát sokféle táplálékot eszik és nagyon jó úszó, bár ezt a tapolcai tóban nem láthatjuk – mondta Árvai Gábor.
Hozzátette, hogy a szürke gém vonulási stratégiát váltott mostanában. Régebben parciális vonuló volt, azaz tőlünk északabbról érkeztek, de egy részük továbbrepült délre, a Szaharán túli területre, a többi itt maradt. Már egyre többen leragadnak nálunk, akárcsak a guvat, a nagy kócsag, a barna réti héja. Nem vonulnak tovább, mert itt enyhe az idő, és találnak táplálékot. Elég nekik északról délebbre költözni a hideg időszakra, innen nem érdemes továbbfáradniuk.
– Azonban, ha többhetes kemény tél van, ráfáznak a szó szoros értelmében. Persze, nem jellemző ez mostanában Magyarországon, bár a bölömbika és a vízityúk így járt egyik télen, és a fogoly szintén hasonlóképpen pusztult ki. A város közigazgatási területén egyébként eddig 130 madárfajt figyeltünk meg, de nagy részük átvonuló. Érdemes ezért néha az égre nézni, láthatunk például darvakat vonulni. Egyik novemberben hetvenet számoltam össze – mondta a szakértő.