– Önnek számos könyve, írása jelent meg Révfülöp és vidékének színes történelméről. Honnan ered ez a révfülöpi kötődés?
– Feleségem révén kerültem Révfülöpre, az ő családja több generáció óta élt itt, illetve a környéken. Házasságkötésünk után 1985-től élünk mi is folyamatosan az innen nyíló „világ egyik legszebb tájá”-n, ahogy ezt a vidéket Cholnoky Jenő, a világjárt híres tudós nevezte. Révfülöpi kötődésem azért vált mély gyökérűvé, mert itt alapítottunk családot, építettünk otthont, nőttek fel gyermekeink, s vettünk részt a helyi településközösség életében, örömeiben és gondjaiban. A helytörténeti, honismereti tevékenység indító „motorja” azonban számomra is Benke László helyi tanár, iskolaigazgató, helytörténeti kutató volt, aki még az 1980-as évek végén – közel 80 évesen – tanítványait és a sétálgató turistákat az ajtó előtt állva be-berángatta a révfülöpi „tájmúzeumba”. És egyszer feleségemmel, egykori tanítványával mi is éppen arra jártunk…
– Sok ismeretünk van már a tó történetéről, de egyes települések – mint Révfülöp – históriáját még kevésbé ismerjük. Melyek Révfülöp történetének csomópontjai, akadnak-e még feltáratlan területek?
– Tavaly volt 45 éve, hogy Révfülöp nagyközséggé, 75 éve, hogy önálló településsé vált. Első okleveles említése pedig 1211-ből maradt fent. A település koraközépkori kialakulása, török időkben pusztulása, majd a kővágóörsi promontóriumból (szőlőhegyből) fürdőteleppé válása, önállósodása és dinamikus Balaton parti üdülőhellyé fejlődése izgalmas településtörténeti kutatási terület. E több mint nyolc évszázados históriának meghatározó eleme az egykori zalai és somogyi partok között kialakult balatoni révhajózás. Itt a tó hossztengelyének közepén, ahol a partvonalak 5.2 km-re szűkülnek össze.
Révfülöp hajóállomás 1917 – Fortepan
Itt, ahol a Balaton-felvidék egyik legszebb, legharmonikusabb tájegységének, a Káli-medencének Balatonról nyíló kapuja van. Az előnyös természetföldrajzi adottságokról, a környék lélegzetelállító panorámájáról bárki meggyőződhet ma is a 274 méter magas Fülöp-hegyi kilátónkból. Révfülöp történetének monografikus feldolgozása még nem készült el, még mindig a részkutatások és forrásfeltárások folynak. A közelmúltban a 13. század eleji pilupszigeti (fülöpszigeti) Szent Ilona remeteséggel, a révhajózás történetével, a balatoni halászat és helyi szőlőművelés jogi kérdéseivel foglalkozó tanulmányok és forrásközlések mélyítették el ismereteinket.
Balatoni gőzhajó mentőövek – Fortepan
Kutatásaim során derült ki, hogy a Balaton legtöbb áldozatot követelő hajószerencsétlensége 1796 júliusában történt, amikor a Fülöpi révkikötőből Boglárra közlekedő kötött révhajó hirtelen támadt viharban felborult és elsüllyedt. 58 személy lelte halálát a háborgó tó vízében. De újabb adalékok is előkerültek a tó második gőzhajójáról a „Gizella” gőzösről, illetve a révfülöpi székhelyű Zala-Somogy Gőzhajózási Társaság működéséről és a „Balaton” csavargőzösről…
– Nagyon érdekes kiadványuk a Villa Filip, amely sok történeti mozzanatot mutat be Révfülöpről és vidékéről. Mi a célja ennek a honismereti közlönynek, milyen témákat tár az olvasók elé?
– A Villa Filip honismereti közlönyünk 1997-től jelenik meg az immár 25 éve működő Révfülöpi Honismereti Egyesület kiadásában. Megjelentetésének két fő célja volt, van. Egyrészt, hogy részletesen dokumentálja egyesületi tevékenységünket, működésünket, másrészt, hogy Révfülöphöz és környékéhez kapcsolódó helytörténeti tanulmányokat, forrásközléseket, emlékezéseket, képeket, forrásokat adjon közre. Nagy alakú, igényes nyomdakivitelű kiadvány, de csak akkor tudjuk megjelentetni, amikor tagdíjból, támogatásból, pályázati pénzből, önkormányzati támogatásból összeáll a nyomdai költség. Én szerkesztem és tördelem, s egyesületünk finanszírozza a megjelenést. Tagjaink ingyenesen kapják, de a helyi múzeumban és a Tourinform irodában meg is vehető. Az újabb számok tartalomjegyzéke, a régebbi repertóriuma egyesületi honlapunkon (www.revhon.hu) megtalálható.
– Ön jelenleg a Balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője. Milyen kutatásokat végeznek munkatársaival ebben a gyűjteményben?
– Ez a gyűjtemény Balatonfüred város múzeuma. A füredi kerek templom melletti 1913-ban felépült kis Vaszary villában látványos kiállításon mutatjuk be a Balaton kultúrtörténetét és Balatonfüred olyan szép „pillanatait”, mint az Anna-bálok, vagy az első, Kisfaludy Sándor közreműködésével létrejött dunántúli kőszínház, a füredi savanyúvíz, a balatoni gyermeküdülés történet.
Balatonon üdülő gyerekek 1931-ben – Fotó: Fortepan
Gyűjteményünk kutatóhelyként is működik, ahol nemcsak a jól ismert balatonológus, Zákonyi Ferenc vagy Lipták Gábor író hagyatékainak részei, hanem László Zoltán, Schneider Ferenc és más fürediek felbecsülhetetlen értékű helytörténeti relikviái is megtalálhatók és kutathatók. Kollégámmal, Tóth-Bencze Tamás könyvtárossal – aki a gyűjtemény alapításától segíti a helyi és távoli kutatókat – szolgáltatunk, gyűjteményt építünk. Évente összeállítjuk és a városi könyvtárral kiadjuk az aktuális balatonfüredi évfordulók naptárát, s a város kulturális életét szervező Füredkult részeként múzeumi rendezvényeket, foglalkozásokat, előadásokat szervezünk. Decemberben új kiadványsorozatunk első köteteként megjelentettük a Balatonfüred az I. világháborúban című könyvet. Idén a balatonfüredi emlékjelek teljes feltárására és a helyi civil szervezetek történetére koncentrálunk.
– Sok előadást tart, publikál, kitartó kutató. Mivel foglalkozik mostanában, melyek a jövőbeni tervei?
– Középiskolai tanári és könyvtárosi munkám mellett igazgatom a füredi gyűjteményt, s szabadidőmben a Révfülöpi Honismereti Gyűjteményt működtetem, valamint a Honismereti Egyesületet irányítom immár több mint negyedévszázada. A tanári, intézményműködtetői, civilélet szervezői munka mellett pihentető kikapcsolódás a Villa Filip és a Révfülöpi Kiskönyvtár sorozat köteteinek szerkesztése, írása, a kutatás és az előadás. Februárban kiadjuk honismereti közlönyünk legújabb számát, benne a révfülöpi szállók és éttermek történetével, a koraközépkori ecséri templomrom alakváltozásaival és más érdekes írásokkal. Nyárra készül egy albumunk a 120 éves Révfülöpi Fürdőegyesület történetéről, közben honlapszerkesztésre, pályázatírásra, közgyűlésre is sor kerül. A tervbe vett Révfülöp monográfia írása mellett korábbi neveléstörténeti kutatásaim, könyveim és tudományos publikációim sorában szeretném folytatni a magyar gyermek és ifjúsági szervezetek történetének összegzését is!
Szöveg: Kovács Emőke
