A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai többféle dologgal is foglalkoznak, például vizsgálják, hogy a Balaton magasan tartott vízszintje milyen hatással van a víz ökológiájára, figyelemmel kísérik a klímaváltozás hatásait, a délről érkező szubtrópusi algák, kagylók és halak invázióját, valamint folyamatosan ellenőrzik a gyógyszermaradványok és hormonok jelenlétét.
– Van egy kutatóhajónk, amellyel 2-3 hetente végigrohanunk a Balatonon, és mindenféle vízkémiai és plankton-mintavételeket ejtünk – mondta viccesen prof. G.-Tóth László a siófoki könyvtárban rendezett „Zöld környezet – Kék Balaton” elnevezésű környezetvédelmi szakmai napon, melyen diákok is részt vettek.
G.-Tóth László hidrobiológus, limnológus, ökológus Siófokon (Fotó: Krausz Andrea)
A limnológiai intézet vezetője kiemelte, hogy 40-50 éves adatsor áll a rendelkezésükre, amelyek nem csak azért érdekesek, mert a vízminőség javulását mutatják be, hanem azért is, mert a hosszútávú adatsorokból kiválóan lehet elemezni a klimatikus változásokat.
A professzor a LikeBalatonnak elmondta, hogy a klímaváltozás miatt meg kellett oldani a vízszint szabályozását, mivel az elmúlt 20 évben két esetben is drámaian lecsökkent a Balaton vízszintje. Jelenleg 120 cm körül van az átlagos vízszint, ami jó a vendégeknek, a vitorlásoknak és alapvetően jó az élővilágnak is, de a déli parton árvízveszély van emiatt.
Tiszta, átlátszó víz a Balatonban (Fotó: Krausz Andrea)
– A vízszintszabályozás abból adódott, hogy ha egész nyáron nem esne csapadék, akkor egy nyári napon akár 1 cm-t párolog a Balaton. Ha három hónapig nem esik, az majdnem egy méter. Hogy ez ne legyen, ezért magasan tartják a vízszintet – fogalmazott G.-Tóth László, aki hozzátette, a Balaton vízszintje most megoldott.
–Inkább annak áll fenn a veszélye, hogy inváziós fajok jutnak a tóba, olyanok amelyek eddig nem voltak. Ezek hatással lehetnek az eredeti élővilágra. Ha nem lenne klímaváltozás, akkor többször is befagyhatna a Balaton. A szubtrópusokról ideszármazott állatok, gerinctelenek a befagyatlan téli körülmények közt, az átfagyatlan talajokban túlélik a teleket és akkor állandóvá válhatnak, nem pusztulnak el. Lehet, hogy fokozatosan mediterrán országgá válunk. Azt is mondják, hogy a klímaváltozás a Kárpát-medencében mediterrános klímát fog okozni.
Betolakodók: vándorkagyló és kvagga-kagyló a Balatonban (Fotó: Vörös Lajos)
– A csatornarendszereken keresztül össze vagyunk kötve, hálózva Európa vizeivel. Így is érkezhetnek invazív fajok?
– Az 1920-as évek végén a Sió-csatornán felvontattak egy dunai uszályt. Ennek a fenekén volt három olyan gerinctelen állat, amelyek soha nem voltak a Balatonban. Annak dacára, hogy az uszályt kirakták Siófokon télen a szárazra, a fenekén lévő kis sejtek, szövetek élve maradtak. Tavaszra berakták a hajót a Balatonba és 4 év alatt a vándorkagyló benőtt mindent. Hurcolásszák a hajótulajdonosok a vitorlásokat, a szörföket egyik vízből a másikba, ez egész Európában így van.
– Ha elviszem a szörfömet Balira, majd hazahozom a Balatonra, akkor is előfordulhat ilyen?
– Igen.
– Elképzelhető, hogy nyáron annyira meleg lesz, hogy az már károsíthatja az élőlényeket?
– Az elmúlt nyár az nagyon hosszú volt, egy hónappal előbb kezdődött. Meg is ijedtünk, hogy lesz-e ebből probléma, de nem lett. A 28-29 fokos vizet is érdekes módon tolerálja az élővilág, de ez nyilván összefügg azzal, hogy a Balaton sekély, könnyen átkeveredik és nem alakul ki oxigénhiány. Nem főttek meg a halak, hogy úgy mondjam…
Krausz Andrea
