A szóló földkerülő vitolásversenyen 2019. március 21-én negyedikként beérkező Kopár Istvánnak ezekkel is szembe kellett néznie.
A Golden Globe Race 2018 egy emlékverseny, amelyet hagyományteremtő szándékkal rendeztek meg a brit Sunday Times által kiírt első földkerülő verseny 50. évfordulójára. Akkor a brit Robin Knox-Johnston végül 312 napos hajózás után elsőként vitorlázta körbe a bolygót, kikötés és külső segítség nélkül.
A kiírás szerint ezúttal csak 1988 előtt épült hajóval lehetett indulni, a tájékozódáshoz kizárólag korabeli navigációs eszközöket, valamint papíralapú térképet használhattak a résztvevők.
Ez mind nagyon klassz, csak szinte kivitelezhetetlen, már-már életveszélyes. Ezért is olyan nagy dolog, hogy Kopár István 263 napos út után negyedikként, ép bőrrel beérkezett a franciaországi Le Sables-d’Olonne kikötőjébe, teljesítménye emberfeletti!
Az Indiai-, majd a Csendes-óceánon kifejezetten veszélyes körülmények között vitorláztak. Kopár Istvánnak nem mindig volt kapcsolata a világgal, mert a rövidhullámú rádiója csak vett, de adni nem tudott és kétszer is eltört a szélkormánya.
A viadalon 18 hajó állt rajthoz, eddig négyen értek célba, még egy hajó van versenyben, a többiek kiestek. Volt, akit szívroham gyanújával szállítottak kórházba, a brit női favorit, Susie Goodall pedig megsérült, amikor olyan magas hullám érhette utol, amitől a hajója az orrán át előre bukfencezve borult fel. Szerencsére túlélte és jól van.
Mindenesetre az induláskor Kopár István úgy érezte, hogy ez éppen neki való feladat, mivel a Vendée Globe vagy a Volvo Ocean Race során a versenyzők egyre inkább függnek az ember által előállított eszközöktől, ezzel párhuzamosan egyre kevesebb figyelmet fordítanak a természetre. Ezen a versenyen azonban nagy szükség volt a tengerészeti jártasságra.
Így ért be a célba:
A magyar hajós, aki amerikai zászló alatt indult, március 8-án töltötte be 66-dik életévét.Kerülte már meg szólóban a Földet saját építésű hajójával, a Balaton 31-es Salammboval, mostani indulásakor 60 ezer tengeri mérföld hajózás állt mögötte, amit egyedül tett meg, ő az egyik legtapasztaltabb magyar szólóvitorlázó. (Ezt most toldjuk meg további 30 ezer mérfölddel!). Volt még egy földkerülése! 1997-ben csapatával megnyerte a Hong Kong Challenge nemzetközi földkerülő vitorlásversenyt, ezen kívül pedig rengeteg tengeri megmérettetésen állított fel különböző rekordokat.
Hogy most mit élt meg a saját maga által felkészített 30 éves, 35 lábas Puffin nevű hajó fedélzetén, azt valószínűleg több helyen is elmeséli, és nagyon reméljük, hogy az egyik ilyen „közönségtalálkozó” a Balatonnál lesz majd.
Budapesten született ugyan, de a Balatonnál nevelkedett. Második generációs hajósnak nevezi magát. István édesapját, Dr. Kopár Istvánt (1925-2016) a balatoni hajós élet kiemelkedő személyiségeként ismerhettük.
Ifjabb Kopár István részére Balatonalmádiban adományoztak díszpolgári címet, édesapját pedig Siófokon tüntették ki a Siófok Város Díszpolgára címmel 1996-ban.
Dr. Kopár István 1969-74 között Siófokon a Balatoni Hajózási Üzemigazgatóság vezetője volt. Ez idő alatt épült meg négy új balatoni kikötő, a siófoki telep műhelyépülete, vitorlás-tárolója és a hajós szállás. 1974-77 között a MAHART gazdasági vezérigazgató helyettese volt Budapesten, majd 1990 december 1-jén került vissza Siófokra, a Balatoni Hajózási Kft igazgatójaként, és innen vonult nyugalomba 1996-ban. A MAHART SC vitorlás szakosztályának alapítója, a Magyar Vitolás Szövetség örökös tagja, aki élete utolsó pillanatáig szívén viselte a Balaton és a balatoni hajózás minden gondját.
István Balatonalmádiban nevelkedett. Nagyon jó alapokat kapott a Balatonon, az első hajóosztálya kalóz volt. 12 évesen egy 30 éves Csobánc nevű vitolást újított fel és keresztelte át Red Fox-ra. Az első Balaton-kerülése a Red Fox fedélzetén történt, ami csaknem egyhetes volt. A hajónaplót, amit akkor írt egy lapokra összehajtható wc-papírra, azóta is őrzi.
18 évesen csatlakozott a MAHART tengerhajózási ágához, a tenger lett az élete. Tengerésztisztként, vitorlás versenyzőként, és oktatóként is tevékenykedett, karrierje során beutazta a világot. 1998 óta az Egyesült Államokban él, hajós cég mendzsereként, majd egy New York-i egy vitorlásklubot vezetőjeként dolgozott. Legutóbbi állását fel kellett adnia a Golden Globe Race miatt, amire 2015 óta készült.
Hihetetlen volt látni, hogy milyen örömmámorban ért be a Le Sables-d’Olonne-i kikötőbe, teljesítménye előtt le a kalappal! Nemrég, egy helyen azt nyilatkozta, hogy lehet, hogy visszatér a Balatonhoz. Kíváncsian várjuk!
Krausz Andrea
Fotó: Török Brigi/BrigiPix, videó: GGR
