Akinek egy évnél régebben van már hajója, az biztosan rájött már, hogy arra is igaz a családi házakról szóló mondás: vagyis, hogy mindig akad körülötte javítanivaló. Különösen tavasszal. Ha ugyanis el akarjuk kerülni, hogy a becses kis vitorlázóidőnket a kikötőben töltsük különféle szerelési munkálatokkal foglalatoskodva, akkor nem árt ezeket még a szezon kezdete előtt, kényelmesen, a parton elvégezni. Merthogy a karbantartás hiánya leginkább extrém körülmények közt jön elő, akkor, amikor a legkevésbé sem kívánjuk. Ilyenkor szakad a vitorla és a kötélzet, ilyenkor nem indul a motor, ilyenkor pattan el a kiszőrösödött vantni és ilyenkor huny ki az árbóc tetején a jelzőfény.
Összeszedtük, mit nézzünk át daruzás előtt.

Vitorlázat

A legfontosabb teendők egyike a vitorlák ellenőrzése felszerelés előtt. Vizsgáljuk meg az összes varrást, a halfej környékét, az összes kötélszemet, a reffgyűrűket, az éleket és a sarkokat. Ellenőrizzük a latnikat és a latnizsákokat. Nézzük meg a műanyag csúszkákat, a fokon pedig a stágreitereket, hogy nincsenek-e elkopva, eltörve.

TIPP: A vitorlák ellenőrzését érdemes még a tavaszi „nagyszezon” előtt elvégezni, mivel a vitorlajavítók a vízretétel előtti hetekben a legelfoglaltabbak.

Árboc, kötélzet, rudazat

Sokan elfelejtik még árbócállítás előtt ellenőrizni a felhúzókötelek görgőit – pedig nincs annál kínzóbb, amikor egész szezonban csak akadozva lehet felhúzni a grószt. Érdemes ellenőrizni a topfényt, működik-e az izzó, nincs-e korrodálva a foglalat. Alaposan vizsgáljuk át, hogy az állókötélzet fém sodronyaiban nincs-e elpattant szál, ha igen, akkor bizony cserélni kell a sodronyt. A spannerek kontraanyáinak meglétét és meghúzott állapotát is ellenőrizzük, akárcsak a rigg – vantnik, vorstag, achter – feszességét is. Az állókötélzet mellett nézzük át a mozgó köteleket is – az elhasználódottakat érdemes még a szezon előtt cserélni, hiszen előbb-utóbb (és jellemzően váratlan pillanatban) úgyis meg kellene tennünk ezt.

TIPP: Sose spóroljunk a köteleken, mindig olyankor szakadnak el, amikor a legkevésbé számítunk rá

Jól kössük ki!

Gyakran hajalmos lehet az ember megfeledkezni a kikötőkötélzetről – pedig ezeket használjuk a leghosszabb időn keresztül a szezonban. Ha szakadnak, drága lehet a javítás – főleg, ha a szomszédos hajót is megrongálja a félig-meddig elszabadult „jószágunk”.

TIPP: A lecserélt shottok kikötőkötélként való alkalmazása költséghatékony megoldásnak tűnik, de nem jó ötlet. A kikötőkötélnek rugalmasnak kell lennie (a hullámzás miatt), a shott viszont merev, egy erős rántásnál (erős hullámverés, vihar) még kárt is okozhat.

Elektronika

Kis hajó – kis gond, nagy hajó – nagy gond – tartja a régi kikötői mondás. Az elektronika területén ez hatványozottan igaz. Akinek csak minimális elektromos hálózat van a hajóján, az hamar átnézheti, hogy minden működik-e. Nagyobb és bonyolultabb fedélzeti rendszerrel felszerelt hajók esetében azonban az sem árthat, ha inkább szakembert hívunk segíteni.

Az elektromos rendszerek hagyományos ellensége a korrózió. A rozsda télen sem pihen, lehet, hogy ami ősszel még működött, tavaszra már nem. A WD40 spray és a drótkefe sok gondot megoldhat.

TIPP: A sérült, kidörzsölődött kábelszigetelést javítani kell, ebben jó segítséget jelentenek az újabban kapható, hőre zsugorodó szigetelő csövecskék. Ezeket a javított rész fölé kell húzni, hőlégpisztollyal megfújni és kész is a nedvességálló szigetelés.

A hálózat lelke

Aki télen nem feltöltött állapotban, szoba- (vagy legalább pince-) hőmérsékletű helyen tárolta el a hajó akkumulátorát, az alighanem azzal kezdheti a szezont, hogy újat vesz. Az akksi(k) állapotának ellenőrzésével ne várjunk sokáig: ha cserélni kell őket, jobb ha minél előbb megoldjuk a problémát. Az elektromos hálózat ellenőrzését például nagyban megnehezíti, ha üres akksival próbálunk életet lehelni a rendszerbe.

TIPP: A lemerült akkumulátort érdemes a ma már sok helyen kapható okostöltővel feltölteni, így van esélye annak, hogy regenerálódni tud.

Hajótest

A tavaszi javítási szezon a mosással kezdődik. Ennek nem csak esztétikai okai vannak – hanem egyszerűen az, hogy csak tiszta hajótesten vehetünk észre hajszálrepedéseket. Szánjunk rá időt, és nézzük át alaposan a hajót! Bármilyen kicsi repedés vagy folytonossági hiány javítandó, hiszen beengedi a nedvességet, és melegágya lehet a hajógyilkos ozmózisnak. Ha a héj rendben van, akkor jöhet a festés javítása és az algagátlás. Egy slaggal ellenőrizzük a hajó ablakait és más nyílászáróit, hogy megfelelően tömítettek-e. Kevés kiábrándítóbb dolog van, amikor egy hosszú szünet után újra vitorlázni indulnánk, de helyette a napot mericskézéssel és penészmentesítéssel kezdhetjük. Fontos feladat még a kormány funkciójának és állapotának ellenőrzése is, ez megint csak egy olyan része a hajónak, ami bármilyen spórolást vagy hanyagolást keményen meg tud bosszulni

TIPP: Jól jegyezzük meg, milyen algagátlót használunk, hiszen sok esetben összeférhetetlenek a különböző típusok! Ha váltunk, olvassuk el alaposan a használati utasítás ajánlásait. Készüljünk fel lélekben arra, hogy a legtöbb esetben teljes visszacsiszolás és új alapozás a gyári javaslat!

Motor és hajtás

Bár a hajómotorok alapvetően egyszerű szerkezetek és kis odafigyeléssel mindent túlélnek, azért karban kell tartani őket. A karbantartás olaj- és – szükség esetén – gyertyacserével kezdődik. Aztán le kell engedni az úszóházból az üledékes üzemanyagot. Végig kell nézni a benzincsövet, hogy nincs-e elöregedve, csatlakozásai tömítettek-e. Az üzemanyagszűrőt is ellenőrizni, szükség esetén cserélni kell. Ha nincs üzemanyagszűrő, mindenképpen tanácsos beépíteni egyet, a kannázott, gyakran felkavart benzinben sokkal több a szennyeződés. Két-három évente nem árt egy komplett porlasztópucolás a tömítések cseréjével. A vezérlőkar és a forgózsanérok egymáson mozgó alkatrészeit vékonyan le kell zsírozni, a korábbi zsírzások helyéből jól látható, hogy ez hol szükséges. Fontos még megnézni a berántózsinórt, hogy könnyen mozog-e, nincs-e kirojtosodva vagy megsérülve. Ha igen, azonnal cserélni kell, méghozzá ilyen célra alkalmas, nagy szakítószilárdságú zsinórra.

Próbajáratást szárazon még másodpercekre is szigorúan tilos végezni, mert tönkreteszi az impellert, a hűtésre felszívott vizet mozgató lapátkereket. Tesztelni vízen, vagy erre a célra kialakított állványon, folyamatos vízellátású hordóba merítve lehet. Ha a kiköpött hűtővízsugár gyenge, vagy akadozó, akkor a hűtőkört is ki kell takarítani, ehhez azonban át kell tanulmányozni a motor használati utasítását. Ezek nagy része a neten is fent van már, ha a saját esetleg nem lenne meg. Ha a hűtőcsatorna nincs ledugózva, majdnem biztos a tavaszi dugulás, mert a pókok előszeretettel fészkelik be magukat a védettnek tűnő helyre. Egy kis kötöződrót ilyenkor jó segítség, de legjobb megelőzni ezt és a téli elrakásnál valamivel betömni a vízcsatornát.

Minden vitorlázó hallott már olyan történetet, amikor a külmotor önállósította magát. Ennek a rezonancia az oka, és az, hogy a legtöbb hajós elfelejti rendszeresen utánhúzni a rögzítőcsavarokat. Hogy a történet ne a tó fenekén végződjön, érdemes kikötni a motort a hajótesthez egy kötéllel, lánccal vagy biciklizárral.

TIPP: Ha jól teleszívattuk a motort magas koncentrációjú fagyállóval még a tél előtt, akkor a folyadékot még a parton, ha lehet egy vödörbe ürítsük ki belőle egy próbaindítással! A Balatonba nyomatni a kék vagy rózsaszín, erősen szennyező anyagot nem éppen környezetbarát megoldás!

Szöveg: Vitorlázás Magazin,
Kép: Vitorlázás Magazin archív

A Vitorlázás Magazint itt rendelheted meg.