Elképzelhető, hogy forradalmasítja a balatoni vízi közlekedést az elektrojet, vagyis a magyar mérnökök által kifejlesztett, és a Balatonon idén már megjelenő elektromos jet. A jármű akár 55 km/órás sebességre is képes, üresen is majdnem 400 kilós, több mint 4 méter hosszú. Mivel nem belső égésű motor hajtja, ezért használata megengedett. Ráadásul az ugyancsak kitiltott motoros sporteszközök kategóriájába sem került bele, mivel azok törvényileg csak 4 méteres hossz alatt tiltottak, ez pedig 4 méter 2 cm. A hatályos szemleszabályzat alapján tehát kisgéphajóként sorolta be a Hajózási Hatóság, így közelkedésük minden további nélkül lehetséges a Balatonon.
A gyors mozgásra képes vízi eszköz azonban nem mindenki számára elfogadott. A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) „Nem kell a Balatonra se motorcsónak, se jetski, akármilyen motor hajtja is!” címmel petíciót tett közzé 2018 őszén, amit 1800-an már aláírtak. Felemelte a hangját a elektrojet ellen Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke, a Bakony–Balaton Horgász Szövetség ügyvezető elnöke, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének zoológusa, tudományos tanácsadója, és a Balatoni Szövetség elnöke is, aki szerint az érdekelt polgármesterek többsége is legszívesebben a betiltás mellett döntene.
Narke Elektrojet (Fotó: Krausz Andrea)
A témáról Witzmann Mihályt, a Somogy megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselőjét (FIDESZ) kérdeztük.
– Megkeresték-e önt a választók azzal kapcsolatban, hogy zöld utat kaptak és közlekedhetnek a Balatonon az 55 km/h-s sebességre képes elektrojetek?
– Egyik fogadóórám alkalmával felvetődött a kérdés, még a múlt évben. A beszélgetés során pro és kontra gondolatok egyaránt megfogalmazódtak.
– Mennyire tartja elfogadhatónak, hogy elektrojetek közlekedjenek a Balatonon?
– A gazdasági fejlődés és a turisztikai szolgáltatások színesebbé tétele rendkívül fontos, ugyanakkor az emberek biztonságára, valamint a természeti és épített környezeti értékeink megóvására is kiemelt figyelmet kell fordítani. Választott országgyűlési képviselőként és született balatoniként is úgy vélem, hogy az ilyen jellegű újítások esetében mindig az érintetteket kell megkérdezni, hogy mi az, amit szeretnének. Éppen ezért tartanék célravezetőnek egy széleskörű társadalmi egyeztetést a témában, a balatoni önkormányzatok, a szakmai és civil szervezetek bevonásával egyaránt.
– Milyen jövőt lát az elektrojetek elterjedésében a magyar tengeren? Fellendítheti-e a turizmust, vagy éppen ellenkezőleg, visszaveti a nyugodt pihenésre vágyók utazási kedvét?
– Több mint 30 éve vitorlázom, és ezalatt az idő alatt a balatoni vízi élet jelentősen átalakult. Ennek a folyamatnak voltak jó és rossz elemei egyaránt, amelyekről órákat tudnék beszélni. Az elektrojetek az elektromos autókhoz hasonlóan a technológiai fejlődés ékes bizonyítékai. Az is jól látható, hogy az elektromobilitás óriási lehetőségeket tartogat az emberiség számára, azonban ezeknek az eszközöknek az egyszeri bekerülési költsége még mindig relatív magasnak mondható a hajók és az autók esetében is. Tudomásom szerint a magyar fejlesztésű elektromos jetski ára 15-20 millió forint körül van jelenleg. Ezért úgy gondolom, hogy idén nyáron tömeges megjelenésről biztosan nem beszélhetünk, de idővel, az árak csökkenésével ez a folyamat felgyorsulhat. A turisztikai ágazat számára a szolgáltatások bővítése és fejlesztése további növekedést eredményezhet, de ahogy fent is említettem, egyéb szempontokat is figyelembe kell venni.
– Milyen megoldások elképzelhetőek el az elektrojetek balatoni beszüntetésével kapcsolatban?
– Amennyiben erre szükség lesz, akkor ez természetesen jogszabályi módosítással megoldható.
Az 50. Kékszalag Vitorlásverseny (Fotó: MTI/Jánossy Gergely)
– Hogyan „osztoznának” a vízen a különböző gyors járművek?
– A jelenlegi szabályozás szerint ezek a járművek kizárólag hajóvezetői engedéllyel rendelkezők számára vehetők igénybe, így egy bizonyos fokú vízijártasság mindenképpen szükséges a vezetésükhöz. Kiemelném azt is, hogy az elektojetek rendelkeznek olyan beállítási lehetőséggel is, amely egy adott biztonsági távolságon belül lekorlátozza az általuk elérhető végsebességet. Fontos szempont továbbá a szolgáltatás által igénybevett területek meghatározása is. A nemzetközi gyakorlatban jól bevált gyakorlat, hogy a part közelében nem csupán a sebességet korlátozzák, hanem jól látható módon, bójákkal jelölik ki az ilyen jellegű vízi járművek közlekedési területét.
Itt szeretnék említést tenni egy olyan térségi fejlesztésről, amely néhány éven belül akár reális alternatívát is kínálhat az extrém vízi sportokat kedvelők számára a Balatonnál. Az eddig lefolytatott egyeztetések alapján, esélyünk van arra, hogy az eredetileg jóváhagyott 12 milliárd forinttal szemben, akár 19 milliárd forintos támogatásból valósuljon meg a Sió-csatorna somogyi szakaszának rekonstrukciójára 2019-2023 között. Így olyan lehetőségek nyílhatnak meg a térség fejlesztése szempontjából, amelyről eddig csak álmodni mertünk. A meder rehabilitáció, a hajózási és vízleeresztő zsilipek rekonstrukciója és a Siófok-Kiliti duzzasztó áthelyezése mellett mintegy 150 hektárnyi földterület állami megvásárlására és új víztározók kialakítására is adódhat lehetőség. Az újonnan kialakított vízfelületek akár turisztikai, sport (jetski, vízisí, tanösvény, horgásztó, stb.), vízszabályozási, vízpótlási és mezőgazdasági (öntözési) célokat is szolgálhatnak a szakemberek elmondása szerint.
A Sió-zsilip és a csatorna Siófokon (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)
– Tervezi-e, hogy a társadalmi ellenállás (NABE aláírásgyűjtés, Balatoni Szövetség polgármestereinek ellenállása, horgászok, vitorlázók ellenérzései) nyomására törvénymódosítást kezdeményez?
– Választókerületemben nyolc Balaton-parti település található, és számos civil egyesület is meghatározó szerepet tölt be a balatoni térség életében. Ismereteim szerint a témában eddig kialakított vélemények nem azonosak. Például a Balatoni Szövetség polgármestereinek többsége elutasító álláspontot képvisel az elektrojetek kérdésében, míg a Balatoni Fejlesztési Tanács közbiztonsági tanácsadó testülete úgy nyilatkozott, hogy „a felvetett félelmek egyelőre semmiféle tapasztalattal, vagy gyakorlattal sem támaszthatók alá.” Amennyiben a tapasztalatok alapján olyan többségi álláspont fogalmazódik meg, miszerint jogszabálymódosítás szükséges, természetesen készséggel fogok élni a törvénymódosítás kezdeményezésének lehetőségével.
– Ön szerint mik a balatoni turizmus jövőbeni irányvonalai? Fenn kell-e tartani a nyugodt, családias arculatú, csendes nyaralójellegű idegenforgalmat a tó vízén, vagy az elektrojetskihez hasonló újdonságokra lenne szükség?
– Örömteli tény, hogy 2010 óta a hazai turizmus évről-évre jobb eredményeket produkál. A vendégek, a vendégéjszakák és az idegenforgalmi bevételek tekintetében is jelentős előrelépést ért el az ország néhány év alatt. A cél természetesen az, hogy a turisztikai ágazat nemzetgazdasági szerepét tovább erősíthessük. Ehhez azonban minőséget kell kínálni a vendégeknek. Fejleszteni kell a szálláshelyeket, az attrakciókat és a szolgáltatásokat egyaránt.
Ahogy fent is említettem, turisztikai fejlesztések nélkül elképzelhetetlen a versenyképesség fenntartása, ugyanakkor az emberek biztonságára, valamint a természeti és épített környezeti értékeink megóvására is kiemelt figyelmet kell fordítani.
