Benedek Gyula hajógépész, amatőr videós filmje hosszú évekig dobozban várta, hogy valaki kíváncsi legyen rá. A Kersák Jánossal, a Pajtás azóta már elhunyt siófoki hajógépészével készült interjút pár éve a siófoki könyvtár közönsége megnézhette, amikor Deák István egykori hajóskapitány, hajózási szakértő szolgált új adalékokkal a Balaton legnagyobb hajóbalesetéről – írta 2015-ben, a tragédia évfordulóján tartott veítésről a Somogy megyei Hírlap.
„Lent voltam a gépházban, egyik lábam a lépcsőn, a hajó billent jobbra is, balra is, aztán már dőlt is – emlékszik a VHS-videón 1954. május 30-ára Kersák János. – Kapaszkodni próbáltam a karfában. Bíró Jóska matróz húzott föl, aztán Pécseli Jóska vízirendőr csónakjába tettek be. Heisz Pali bácsira, a hajóvezetőre, Steiner János kormányosra és rám ávósok vigyáztak a parton, száraz ruhát Vidák Jancsitól, a Beloiannisz matrózától kaptam.
Egy-egy irodába vittek bennünket később, mindhármunkra három-három ávós jutott. Kérdezgették, hogy szokott-e billegni a hajó, meg hogy hány utas volt.
Mindenáron azt akarták bebizonyítani, hogy túl volt terhelve, pedig Pali bácsi sose engedett föl 180 utasnál többet, az engedély pedig 200-ra szólt. Amikor Babics Antal (egészségügyi) miniszter a helyszínre ért, rögtön azt mondta, hogy fölakasztani a hajóvezetőt, de a veszprémi ávós parancsnokhelyettes azt felelte neki: nem lesz semmilyen akasztás, miniszter elvtárs, a múltkor is, amikor egy vasúti baleset után fölakasztották a forgalmistát, kiderült utóbb, hogy nem ő volt a hibás...”
Kersák Jánost másnap reggel ötkor engedte el az ávó, a hajóvezető és a kormányos azonban a bírósági tárgyalásig előzetesben maradt.
„Voltunk többen hajósok a tárgyaláson, amikor álltunk a bíróság folyosóján, nagyon rossz volt látni, hogy Pali bácsit meg a Steinert bilincsben vezetik – így
az egykori hajógépész, akit tanúként hallgatott meg a hét tagú bírói tanács. – Sokáig jártam orvosi kezelésre, ideg-összeroppanást kaptam, elkísért egész életem során a tragédia emléke”.
A Somogy megyei Hírlap által említett videót, melyet eddig csak nagyon kevesen láthattak, a likeBalatonnak sikerült megszereznie.
A Pajtás több átalakításon is átesett, miáltal a súlypontja eltolódott, labilisabb lett – hívta fel a figyelmet előadásában Deák István. A kémény-ólomsúlyt például rajta hagyták, ami a ledöntéshez kellett, ha híd alatt ment át a korábbi folyami hajó, ami az akkor a fővárosban székelő Balatoni Hajózási
Nemzeti Vállalat döntése nyomán került a Balatonra. A baleset előtt, 1953-ban a hajócsavarját erősebbre, nagyobbra cserélték, ami a Jókaié volt korábban. Feltűnő továbbá Deák szerint, hogy a szokásosnál rövidebb időre állították ki a hajókartonját, s hogy többször szerepelt a jelentésekben: 200 személyt ne vigyen a hajó…
A leggyakoribb elmélet a borulásra az, hogy a vitorlásverseny nézői a hajó fedélzetén az egyik oldalról a másikra futottak át. A több könyvet is írt balatoni
hajós szerint „nagyon kevés hely volt ott a futkosásra”. Ellenben úgy véli, a vizsgálat nem terjedt ki minden részletre.
– Elbontották a régi füredi facölöpös kikötőt és fürdőházat, a cölöpök azonban benne maradtak a vízben – állította Deák István. – Bár akkoriban nem írták le, de ezeket a hajózás biztonságát veszélyeztető helyeket tanították a hajósoknak, szájhagyomány útján is terjedt.
Meglehet, aznap mégsem vette figyelembe a hajóvezető és a kormányos. Sokatmondó, hogy egy fennmaradt dokumentum szerint később „titokban” szedték k i a kikötőcölöpöket. A jelentések szerint a Pajtás „hirtelen felborult”, vagyis valamilyen nyomást kaphatott a víz alatt. Úgy vélem, végül is több tényezőt kell „hibáztatnunk”. Nem végezték el megfelelően a hajó döntéspróbáját, de az utasok mozgása, a hajó eleve meglévő labilitása és a személyzet apró figyelmetlensége is hozzájárulhatott, és ezeknek a szerencsétlen összeadódása
„Nem voltak bűnözők”
Nem voltak bűnözők, gyakorlott hajósok voltak – utalt a Pajtás hajó vezetőjére és kormányosára Deák István. De arról is beszélt: nem véletlen, hogy csónakosok ( például a közeli hajógyárból) és vitorlások mentették az utasokat, hiszen balatoni vízirendészet akkor még nem volt, csak a folyami egy őrse Siófokon, melynek a hajócsavaros hajóival nem lehetett a vízbe esett emberek között megközelíteni a felborult hajót.
Olvasd el, mit lehet tudni az eseményről a hivatalos verziók szerint.
Szintén a Somogy megyei Hírlap készített interjút Kok Józseffel, a Pajtás egykori fűtőjével, de még 2003-ban.
– A Pajtás hajónszolgáltam, a balesete előtt egy héttel váltottak le róla 1953-ban –emlékezett Kok József. –Aki leváltott, meghalt a balesetben, a társának csak azért sikerült kimásznia a kabinablakon, mert nagyon vékony volt.Közben a réseken zúdult be a víz. Szokták is emlegetni a főnökeim, hogy a második születésemet nekik köszönhetem. Egyébként amiatt alakult így a csere, mert én még nőtlen voltam, a társam pedig Balatonfüredre nősült és a hajóott éjszakázott; így tűnt ésszerűnek a beosztás átszervezése.
A tragédiát követően, az akkor már egy hete másik hajón szolgáló Kok Józsefet egy évig a Rákosi nevű gőzösre száműzték, büntetésül. Akadt ugyanis olyan felelős vezető, aki azt állította: minden bizonnyal azért egyezett bele a leváltásába, mert tudta, hogy a hajófel fog borulni… Erről persze szó semvolt.