A magyar nyelv legrégebbi írásos emléke
A tihanyi bencés monostort I. András király (1046-1060) 1055-ben alapította, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére. Az alapító királyt itt temették el 1060-ban. A kolostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyarországi oklevél, melynek latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is használtak.
A tihanyi apátság alapító oklevele a magyar nyelv legrégibb írásos emléke.
A Tihanyi Bencés Apátság alapítólevele
Forrás: Tihanyi Bencés Apátság hivatalos
| Szent Ányos legendája
Szent Ányos (Anianus) titulusa a történeti Magyarországon és a környező országokban szinte egyedülálló jelenség. A hagyomány szerint Szent Ányos Orléans püspökeként imáival megmentette városát Attila hunjainak dúlásától, majd tiszteletét a francia uralkodók évszázadokon át gondosan ápolták. Nem tisztázott, miként került a szent tisztelete hazánkba, de bizonyosan az alapító királlyal hozható kapcsolatba. Későbbi cikkünkben részletesen is bemutatjuk Szent Ányos legendáját. |
Az apátság középkori kolostora egészen másképp nézett ki, mint a mai
A középkori kolostorról csak a XVI-XVII. századi ábrázolások alapján alkothatunk képet. Az egyenes szentélyzáródású, keletelt templomhoz dél felől csatlakozott a szabályos kolostor négyszög, mely a nyugati oldalon a templomnál rövidebb volt. Napjainkra az egész együttes szinte nyomtalanul eltűnt.
Alig tizenegy kőfaragvány maradt fenn, valamint a szinte érintetlenül álló, XI. századi altemplom.
Ezek minden bizonnyal az itt eltemetett I. András tiszteletéhez kapcsolhatóak.
A török támadások miatt a XVI-XVII. században megszűnt a szerzetesi élet Tihanyban
Magyarország történetében a XVI-XVII. század jelentős változásokat hozott. Akkoriban a kolostorba katonák költöztek. Az épületegyüttes végvárrá vált, védelmi szempontok szerint átalakították. Köréje erődítést építettek.
Tihany archív képen
Forrás: Tihanyi Bencés Apátság hivatalos
A török elleni felszabadító háborúk után a királyi kamara a felszabadított területeken álló birtokokat csak ún. fegyverváltság kifizetése után adta vissza egykori tulajdonosaiknak. Tihanyért ezt a magyarországi bencés rend nem tudta kifizetni, ezért
a tihanyi apátság 1702-ben az ausztriai Altenburgi Bencés Apátság tulajdonába került.
A Pannonhalmi Bencés Apátság csak 1716-ban tudta visszavásárolni Altenburgtól.
Tihany további látnivalóit itt találod.
Elkezdték a templom és a kolostor újjáépítését
A XVIII. század három apát nevével fémjelezhető, akik egy-egy történeti, építéstörténeti periódust képviselnek a kolostor életében. 1716-1740-ig Grassó Villebald, 1740-1760-ig Lécs Ágoston, 1760-1786-ig Vajda Sámuel volt az apát. Először a szerzetesi élet alapfeltételeinek megteremtése és a kolostor birtokainak pénzügyi stabilizálása volt a fő cél. Az 1720-as évektől megindult a templom és a kolostor újjáépítése
amelyet 1763-ban tűzvész szakított meg.
Feltételezhető, hogy 1740 után, Lécs Ágoston idején, már egységes építészeti koncepció alapján folytatódott az építkezés, és készült el a templom a kolostor szárnyaival együtt jelenlegi formájában. A templomot 1754-ben szentelték fel ideiglenesen. A végleges felszentelésre csak húsz év múlva került sor.
A Tihanyi Bencés Apátság homlokzata
Fotó: Tihanyi Bencés Apátság hivatalos
Az ellentmondásos személyiségű apát, aki sokat tett Tihany vallásos életért
Lécs Ágoston a kor egyik nagy formátumú, de ellentmondásos egyénisége volt. A rendkívül képzett teológus és hitszónok a vallásos élet újrateremtője volt Tihanyban, aki azonban életmódjával nem mindenben alkalmazkodott szerzetesi kötelmekhez. Sikerrel zárta le az apátság birtokpereit, és újabb területekkel is gazdagította rendjét. Nemcsak az apátság építését fejezte be, hanem az apátság birtokain, így Balatonfüreden a savanyúvizű forrásoknál is építkezett.
A Tihanyi Bencés Apátság altemploma
Fotó: Tihanyi Bencés Apátság hivatalos
Az apát, aki világszerte népszerű, háromkötetes könyvet írt Jézus életéről
Lécs Ágostont Vajda Sámuel, a mélyen vallásos, aszkétikus életű apát követte. Gazdag irodalmi munkásságából kiemelkedik a három kötetes, Jézus életéről szóló szép, magyar nyelven írt munkája, amely 1772-1774 között jelent meg Pozsonyban, s a korszak kedvelt olvasmánya volt. Tevékenysége a vallásos lelkiség elmélyítésére irányult, középpontjában a Jézus Szíve kultusz elterjesztésével és ápolásával.
A Tihanyi Bencés Apátság templomának belső tere
Fotó: Tihanyi Bencés Apátság hivatalos
1786-ban II. József feloszlatta a bencés rendet
A szerzeteseknek el kellett hagyniuk kolostorukat, csak egyetlen szerzetes maradhatott, aki ellátta a plébániai feladatokat.
A rend tagjai 1802-ben térhettek vissza Tihanyba. A XVIII. századi fellendüléshez képest az anyagi és szellemi lehetőségek alaposan megváltoztak ebben az évszázadban.
Az 1880-as évekre az épületegyüttes nagyon rossz állapotba került, és felvetődött az is, hogy a templomot teljes egészében újjá kellene építeni. Cziegler Győző építész, a Műegyetem tanára 1889-1890 között megoldotta a templom és kolostor szerkezeti problémáit, és az épületegyüttest teljesen felújította. A templomban falképek készültek, és az oltárokat is átfestették, újraaranyozták.
Korzenszky Richárd emeritus perjel a Tihanyi Bencés Apátságban
Fotó: Tihanyi Önkormányzat/Gáspár Ákos
A rendház szegényházként és múzeumként is működött
1950-ben a szerzeteseknek ismét el kellett hagyniuk a rendházat.
A plébánia megmaradt, a rendházba először szegényház, később múzeum költözött. A Bencés Rend 1990-ben térhetett vissza Tihanyba, de a kolostor-együttest csak 1994-ben kapta vissza a Magyar Államtól. 1992-ben elindult a templom belső restaurálása (falképek, oltárok), amely 1996-ra fejeződött be. 1996-ban megkezdődött a kolostor teljes felújítása.
2023-ra ismét megújul a tihanyi apátság, erről itt írtunk.
Fotó: Tihanyi Bencés Apátság hivatalos
Tudj meg még többet a tihanyi apátságról itt.
Forrás: Tihanyi Bencés Apátság – Vita Aniani Episcopi Aurelianensis. In: Monumenta Germaniae Historica Tom.III. Hannover, 1896. 108-117. o. Ford.: Polán Hildebrand és Korzenszky Richárd
Nyitókép: Tihanyi Bencés Apátság hivatalos
