A három legendás cirkáló, a Sirokkó, a Lillafüred és a Nemere II. közül ezúttal az utóbbi kalandos életútját jártuk körbe – amely nem mellesleg több mint 50 évig tartotta a verseny rekordját és ötször diadalmaskodott a tókerülőn.
Közös „apától” származik a három magyar 75-ös cirkáló, a koncepciójuk Hankóczy (eredeti nevén Benacsek) Jenő, a Balatonfüredi Hajógyár akkori igazgatójának a fejében fogant. A Nemerét dr. Márkus Andor megrendelésére építették 1944 nyarán. Hankóczy adta meg a főbb paramétereit, majd a részletek kidolgozását Wágner Imrére bízta. Az eredetileg tölgyfából készült, 18 és fél méter hosszú vitorlás a háború viszontagságait sértetlenül vészelte át, majd évekig nem került vízre. Végül Németh István kezdeményezésére a Balatonfüredi Vasas SC vette bérbe a Márkus családtól, ezzel kezdetét vette a Nemere II. ragyogó pályafutása.
Hét Kékszalag, öt győzelem
A Nemere hétszer állt rajthoz a Kékszalagon és öt győzelmet aratott, ezzel Litkey Farkas régi hajója, a Lisa mellett a Balaton egytestű rekordere. Németh István három alkalommal (1951, 1953, 1955), majd Schmalcz József (1957), illetve dr. Balogh György kormányzásával egy-egy esetben nem talált legyőzőre. Az utóbbi, 1991-es viadalon holtversenyben nyerte el a Kékszalagot, miután az eredeti győztes osztrák Giftzwerg vitatott körülmények között kelt át a Tihanyi-öbölnél. Legemlékezetesebb sikere az 1955-ös diadal, amikor szenzációs 10 óra 40 perces idővel vitorlázta körbe a Balatont. Ezt a rekordot 57 éven át nem tudták megdönteni.
A hajó állapota az 1990-es évek közepére aggasztóan leromlott, ezért a Magyar Vitorlás Szövetség partra tette, majd pályázatot hirdetett a teljes felújításra. A beérkezett ajánlatok közül Láng Róbertét találták a legjobbnak, aki jól ismerte a 75-ös cirkálót, hiszen évek óta versenyzett a testvérhajó Siroccón, Cittel Lajos csapatában.
Nemere II. – Kapitány: Láng Róbert
„Mindent az eredeti terveknek megfelelően, az eredeti formájában igyekeztünk megtartani a hajótestnél. Ha a tervezésében eredetileg volt hiba, akkor az is visszaépült a felújítás során” – mondta a Vitorlázás Magazinnak Láng Róbert.
A munkálatok 1998 őszén kezdődtek a Navaliánál, Dobó Pál veszprémi hajóépítő műhelyében. A fabordázat ugyanolyan méretű maradt és ugyanúgy helyezkedik el, mint eredetileg, a koszorúléc szintén teljesen eredeti. A tőkesúly a régi, a tőke fölötti gerincrész szintén. „A vasbordák alsó, vízzel érintkező részén jelentkeztek a korrózió jelei, azt javítani kellett, a végén egyben horganyozták le az egészet. Az orrveret nem eredeti, viszont a kajütre szerelt bronz kapaszkodók azok, ahogy az ablakokat is megtartottuk” – meséli a hajó büszke gazdája.
Tölgy helyett mahagóni
A hajótest vonatkozásában a legjelentősebb változás, hogy tölgyfa helyett mahagóniból épült újjá a Nemere II. „A mahagóni jobb minőségű anyag, mint a tölgy. Tartósabb és szebb a rajzolata, de szakmai megfontolások miatt is döntöttünk mellette” – mondja Láng Róbert. „A tölgy csersavtartalma reakcióba lépett a hajó fém alkatrészeivel, a csavarokkal, szegecsekkel, ami kimarta körülötte a testet. Hasonló helyzet állt elő az epoxigyantával, a tölgy azt sem kedvelte, a mahagónival viszont nincs ilyen probléma.”
A vitorlázatot a felújítás során a Pannon Sails készítette, de azok közül már csak egy-két vitorlát használnak. A grószt idén cserélték negyedszer. „Miután ez egy versenyhajó, bizonyos hi-tech alkatrészeket nem lehetett megkerülni, a Paulovits Dénes által készített árbóc például karbonból készült” – teszi hozzá a cirkáló tulajdonosa. „Legénység szempontjából alapvetően ugyanazokkal indulok, mint máskor. A legfontosabb változás, hogy az ERSTE Higgy magadban! kampány pályázói közül egy szerencsés nyertes a Nemere II. eredeti legénységével tarthat a viadalra. „A minimális létszám nyolc fő, de ez szélfüggő. Erős szélben akár 11-12 fővel is vízre szállhatunk” – mondja Láng Róbert. „A nagyon erős szél a modern ’rohanógépekben’ akár kárt is tehet – mi viszont azt szeretjük.
Forrás: Vitorlázás Magazin
Szöveg: Simon István
Fotók: Török Brigi/BrigiPix
