A vízminőséget az algák mennyisége határozza meg. Szaporodásukra a hőmérséklet is hatással van, viszont mennyiségüket elsősorban nem ez korlátozta, hanem a szervetlen tápanyagok: így a nitrogén és a foszfor, amely a Balatonban nagyon alacsony szinten van. Ez főleg annak köszönhető, hogy a ’80-as években olyan beruházásokat valósítottak meg a tó vízgyűjtő területén, amelyeknek hatására hosszútávon lecsökkent a szervetlen tápanyag, amely az algák szaporodásához nélkülözhetetlen. A tókutató intézet tudományos munkatársa a beruházások közül megemlítette például a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének rekonstrukcióját, illetve a vízgyűjtő területen a szennyvíztisztító telepek korszerűsítését – mondta Pálffy Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete tudományos munkatársa.
A másik tényező, amelyek befolyásolják a víz minőségét, az úgynevezett ciano baktériumok. Ezeket régebben szintén algáknak tartottak, de valójában baktériumok, csak úgy viselkednek, mint az algák, azaz fotosztintetizálnak, tehát fény hatására szervetlen anyagból szerveset hoznak létre. Ha sok a tápanyag, nagy mennyiségben elszaparodhatnak. Sok fajuk képes méreganyagok termelésére, ami a magasabb rendű élőlényekre, így a halakra is egészségügyi kockázatot jelenthet, de a Balatonban toxikus hatást sosem tudtak kimutatni.
–Az algák mennyiségének drasztikus csökkenésével a ciano baktériumok mennyisége is lecsökkent a Balatonban. Ezek a baktériumok egyébként szeretik a melegebb hőmérsékletet, de mivel nincs nekik tápanyag, nitrogén és foszfor, ezért a nagy meleg ellenére sem tudtak elszaporodni. A tó vize tiszta, de némi szennyező anyag bekerülhet a vízbe a hajókról, fürdőzőkről, de ez csekély, és a tó vízmennyiségére nézve elenyésző szennyeződést jelent. A kánikula nem érintette hátrányosan az élővilágot: a halakat, kagylókat, rákokat sem – jegyezte meg a tudományos munkatárs. -A vízhőmérsékleti adatokból az derül ki, hogy kis mértékben, de érzékelhető a globális felmelegedés hatása a Balaton vizénél. Az elmúlt 30-40 évben egy fokot emelkedett az éves átlaghőmérséklet.
Szöveg: Kovács Erika/Veszprémi Napló
Fotó: pixabay.com
