Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a kullancs az erdők mélyén vagy bozótosban található nagyobb számban, pedig a kertekben, a városi parkokban is gyakran előfordul. Sokan tartanak tőlük, pedig nem kell! Ne mondjunk le a kirándulás, a séta csodás érzéséről, inkább tegyünk meg mindent, hogy elkerüljük ezeket a kis vérszívókat.

A közhiedelem szerint a kullancsok nem a fáról potyognak le áldozatukra, jobban kedvelik a sűrű aljnövényzetet, az olyan helyeket, ahol páradús a levegő, mivel vérszívók, ezért védtelenek a kiszáradással szemben. Nincs sok természetes ellenségük, nem irtják rendszeresen őket. Több mint egy évig is képesek életben maradni anélkül, hogy vért szívnának. Úgy tűnik, mintha nem élnének meg gazdatest nélkül, pedig életük 90 százalékát szabadon élik. Világszerte 800 fajuk él, hazánkban ebből körülbelül 20-30 faj fordul elő.

Elszaporodásukat nehéz megakadályozni, a vírussal fertőzött egyedek által terjesztett betegségeket, a vírusos agyvelő és az agyhártyagyulladást védőoltással lehet elkerülni. A nyári időszakban érdemes beadatni az oltást, amit 2 hét múlva meg kell ismételni, majd a harmadikat újabb 2 hét múlva. Az oltás az agyvelőgyulladás ellen kb. 3 évig véd, 1 éves kortól adható gyermeknek. A Lyme-kór megelőzésére még nincs hatékony védőoltás.

Nem minden kullancs hordoz emberre veszélyes betegségeket, inkább kellemetlen érzés a vele való találkozás. Ráakaszkodik a bőrre, majd mielőtt átszúrja, érzésteleníti, ezért sokszor észre sem vesszük, ha a vérünket szívja. Ezért nagyon fontos, ha kullancsos helyen járunk, hogy utána mindig alaposan nézzük át testünket vagy kérjük meg családtagunkat az átvizsgálásra. Fontosak a hajlatok, gyermekeknél pedig a fülkörnyéki hajas fejbőr alapos átnézése is.

Hogyan támad?

A lesben álló kullancsok segítségére a vadászatban az úgynevezett Haller szerv van, amely az első láb első ízén található. Alkalmas a kibocsátott CO2 (légzés), levegőmozgás, hőmérséklet érzékelésére. Ez utóbbi segítségével találja meg a kapillárisokat. A vérszíváshoz rögzül a gazda bőrén, és igyekszik a lehető legvékonyabb területen szúrni. Érzéstelenítő, gyulladás gátló, véralvadásgátló anyagot bocsát ki, hogy zavartalanul táplálkozhasson, ami akár néhány nap is lehet a kifejlett kullancs esetében. Az állat térfogata ez alatt akár tízszeresére, a tömege pedig százszorosára is nőhet! A jóllakott állat lepottyan, és néhány nap múlva a nőstény elkezdi rakni a tojásokat, melyekben szintén jelen van a vírus.

Mit tegyünk, ha megcsípett?

Ha felfedeztük a kullancsot, minél hamarabb távolítsuk el. Erre több féle módszer létezik, a legpraktikusabb, ha van kullancskiszedő-csipesz, amivel a bőrfelszínen kiemelhetjük az állatot. Ha épp nincs kéznél eszköz, akkor körömmel is ki lehet szedni, a lényeg, hogy közel a fejéhez kell megfogni. Sokszor javasolják, hogy kenjünk be olajjal, krémmel, alkohollal és magától kifordul, de ez nem jó módszer, mert az oxigénhiánnyal küzdő állat még több vírust juttat a vérkeringésbe. Ezért nem szabad a potrohát sem erősen megnyomni, mert ennek hatására nyomja be a kórokozókat a szervezetbe.

Ha a fej bent marad a bőrben az nem probléma, egy idő után kilökődik. Miután eltávolítottuk a kullancsot kenjük be jód oldattal (Betadine) a helyét. Általában 7-10 nap alatt eltűnik a kis vörös csomó, de ha néhány hét múlva a csípés helye körül kör alakban pír jelenik meg, akkor az fertőzést jelez. Tanácsos ilyenkor rögtön orvoshoz fordulni, mert korai stádiumban gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható a fertőzés. A kullancsokból a kórokozó átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb távolítjuk el a kis vérszívót. Az agyvelőgyulladás esetében ez 4-6 óra, a Lyme-betegségnél 24 óra számít biztonságos időnek.

A betegség jellemzői

Az esetek kétharmadában tünetmentesen zajlik, a maradék egyharmadban kialakul a betegség, a vérszívást követő 3-21. napon. Kétfázisúvá csak az érintettek további harmadában válik.

• Az első fázis csupán néhány napig tart: influenzaszerű tünetek jellemzik: láz, hányinger, gyengeség, izomfájdalom, fejfájás. Ekkor a vírus már a szaporodást következtében nagy mennyiségben van jelen a vérben ezt nevezik: virémiának.
• Egy hét tünetmentes időszak, de ha átjut a kórokozó a „véragy gáton”, a betegség folytatódik.
• Második fázis: láz, tudatzavar, aluszékonyság, fénykerülés, tarkókötöttség, izomgyengeség, bénulás, változatos idegrendszeri tünetek (agyhártyagyulladás, amely érintheti az agyvelőt is, gerincvelő gyulladás).

Hogyan védekezzünk?

Semmiféleképpen ne úgy, hogy félünk a kirándulásoktól, ne fosszuk meg magunkat a sétától, a friss levegő örömétől. Érdemes zárt, de kényelmes ruhába öltözni, de a felnőttek esetében elég az alsó testrészt védeni, ugyanis a kullancs irtózik a napfénytől. Gyermekeknél fontos az egész test védelme, sapka minden korosztálynak ajánlott. Ha fás, erdős helyre megyünk, akkor nem ajánlott a rövidnadrág, ha mégis kényelmesebb viseletet szeretnék, akkor védekezzünk kullancsriasztó szerekkel. Ha hazaértünk a kirándulásból álljunk a zuhany alá, és vizsgáljuk át alaposan a testünket.

Tartsunk minden kirándulás után kullancsvizitet és a lehető leghamarabb távolítsuk el a betolakodót, csipesszel, a bőrhöz a lehető legközelebb megragadva, egy határozott mozdulattal felfelé húzva! Ne pánikoljon, nem szükséges orvost keresni a művelethez, ezzel is időt veszít. A pár órán belül eltávolított, még a fertőzött kullancs csípése esetén is minimális az esélye annak, hogy megbetegedünk, vagyis vírus vagy baktérium (Lyme-kór) jutott át a vérünkbe.

• Viseljünk világos ruhát, hogy jobban észrevegyük a támadót.
• Vizsgáljuk át öltözetünket a kirándulást követően, nehogy a lakásba bevigyük a vérszívót!
• Legyen rajtunk hosszú nadrág, felsőruha. A zokniba tűrjük be a nadrágot, ezzel is megnehezítve az élősködő dolgát!
• Használjunk megfelelő szúnyogriasztót, bőrre, esetleg a ruházatra is!
• Gondoljunk a védőoltásra még időben, az alapoltások után 3-5 évente kell majd csak ismételni azokat a folyamatos védettség érdekében

Szöveg: Bólyi Alexandra, fotók: pixabay.com