viharjelzés: nincs
11°
-3°
É/ÉNY-i
11 km/h
2018.08.15. 15:21 Miamiból Zamárdiba Gesztivel
Megosztom
Geszti Pétert Balatonfüreden kaptuk el, ahol feleségével és kislányaival épp a parton pihent. Augusztus elején a Paloznaki Jazzpikniken adott fergeteges koncertet.

– Láthatóan jól érzed magad a parton, gyerekkorodban sem maradtak ki a balatoni élmények?
– Akkoriban minden magyar gyerek a Balatonon nyaralt, akinek a szülei olyan vállalatnál dolgoztak, amelynek ott volt üdülője. Édesapám a Magyar Televízióban dolgozott, a cégnek Balatonszéplakon volt az üdülője, az anyukám pedig a Chemolimpexben, amelynek Balatonszemesen, ezért mindig választhattunk, hogy most a déli partra megyünk, vagy a déli partra. 🙂 Mind a kettőt nagyon szerettem, a Széplakit azért, mert nagy lapos, óriási strandja volt, így gyerekként remekül lehetett ott focizni, ráadásul találkozhattam a korszak sztárjaival. Zorán pengette a gitárját az üdülő bárjában, az ebédnél összefuthattam Fényes Szabolccsal, Psota Irénnel, és együtt focizhattam Szepesi Gyuri bácsival, erről fotóm is van. Ez csak pár kiragadott név, mert Széplakon sok ismert emberrel lehetett találkozni, rendezőkkel, újságírókkal, humoristákkal, rádió bemondókkal. A balatonszemesiben az volt a csodálatos, hogy egy fantasztikusan gyönyörű, ma is meglévő árnyas, gesztenyefasor vezetett végig az utcán, egészen a partig. Az üdülő messzebb volt a parttól, mint Széplakon, de mivel bringáztam, azért ezt a nehézséget is áthidaltam, annak ellenére, hogy időnként jó nagyokat pereceltem. Csepel kemping kerékpárral bringáztam, és a lejtőkön néha akkorákat estem, hogy több darabból kellett összerakni. Ilyen esetekben hamar megvigasztaltak a kor kulináris klasszikusai, a végtelen mennyiségű palacsinta, a hurka, a kolbász kovi ubival, és persze az elengedhetetlen lángos. Úgyhogy gyermekkorom összes egészségtelen kajája boldogan integet a messzeségből.

– Milyen gyerek voltál?
– Nagyon szolid, szabálykövető, mint ahogy jobbára a mai napig is. Ilyen gondok nem voltak velem.

– A családdal minden nyáron betervezitek a balatoni nyaralást?
– Persze, nem hagyjuk ki, bár gyakrabban megyünk tengerhez. Ha itthon vagyunk, akkor szeretjük a házunkban tölteni az időt, nyugalmas és klassz kertünk van, ahol a gyerekekkel is sokat játszunk. De lejövünk a Balcsira is, pláne ha fellépésem is van. Pár éve például volt egy érdekes, felejthetetlen kompkoncertem, ami jó emlék maradt. A baráti társaságunk egy része is nyárra leköltözik a Balaton északi partjára, és ha szeretnék valakivel találkozni, akkor itt kell lenni. Mindig sikerül megszervezni valami jó kis szállást.

Fotó: Kálmán Tamás

– Milyen nyaralók vagytok, túrázósak vagy pihenősek?
– Mióta a kislányaink megszülettek – Lencsi 7, Sári 9 éves –, azóta a nyaralást az határozza meg, hogy ők hol érzik jól magukat. Ez egy viszonylag fontos támpont a szervezéskor. A nyár bermuda háromszöge bárhol magába szippantja a gyerekeket: medence vagy tó csúszdával, a jégkrém és a gumimatrac, ezek a dolgok sok helyen adottak a kiscsaládos nyaraláshoz. Mi, a feleségemmel persze szeretünk érdekes dolgokat felfedezni. Most épp Füreden nyaralunk, strandolához felfedeztük a tihanyi Plage 18-at, ahol felszívtam pár új infót, hogy hova érdemes még ellátogatni. Egyik este például elmentünk vacsorázni egy érdekes helyre, a Balatonszőlős fölött található Papok Borozójába is. Soha nem jártunk még ott, gyönyörű a kilátás a Balatonra, fantasztikusan jól éreztük magunkat, a lányaink pedig megsimogatták az összes nyuszit és kecskét a környéken.

– Nőuralom van nálatok, élvezed a rajongásukat?
– A nők világában élni nagyszerű dolog, kedvesek, elfogadóak, együttműködőek, empatikusak. A kislányainkat úgy neveljük, hogy jó, ha egy lány szép, de még fontosabb, hogy okos legyen. (Most is épp ott áll a két kis manó a parton, épp egy hattyút fotóznak.) A csajokkal nagyon jó, vidám velük az élet. Az előbb például iszappakolást rögtönöztek a hátamon, ami odáig fajult, hogy különböző mintákat rajzoltak rám, mondván, hogy most tetoválást rakunk apa hátára.

– Üzletember vagy, sok mindennel foglalkozol, a zene viszont mindig központi szerepet tölt be az életedben. Miért fontos neked?
– Nem vagyok hagyományos üzletember. A profitnál jobban érdekel, hogy jól érezzem magam a projektjeimben. A zenében van még olyan szabadság, amit a hétköznapok nem tudnak már megadni. A saját dalaimat előadni a barátaimmal, akikkel jóban vagyok, az olyan nagyszerű érzés, amit másban nem találok meg. Kimegyek a színpadra, és előadom a közönség előtt a dalokat, miközben érzem, hogy magammal tudom őket rántani, és elrepíteni abba a hangulatba, amit mi teremtünk a zenénkkel. Ez elképesztő érzés és óriási energiacsere. Adom a zenémet, és rögtön vissza is kapom a reakciót a közönségtől, ez remekül karbantart, kondicionál lelkileg, spirituálisan és fizikailag is.

– A koncertezésen kívül vannak zenével kapcsolatos nagyobb szabású terveid?
– 2010 óta koncertezek folyamatosan, de Pesten viszonylag ritkán lépek fel, amúgy évente 25-30 nagy koncertet adok. Most például a Jazzpikniken léptünk fel a Jazz+Az énekesnőivel kiegészülve, és lesz egy ugyanilyen extra koncertünk szeptember 1-jén Szolnokon a ProVakáció rendezvényen is. Ez évtől játszom a Best of Geszti koncertprogramot, amibe belepakoltam a legismertebb Rapülők, Jazz+Az, Gringo Sztár dalokat, olyanokat, amelyeket a rádiók játszottak, és az emberek jól ismerik. Azt látom, hogy a 35+-os generációnak nagy igénye van erre, mert ragaszkodnak a saját zenéjükhöz. A zenélés elsősorban tehát önkifejezés továbbra is, és sok munkám van benne, hogy ilyen látványosak és profik legyenek a koncertjeim.

– Nemrég készült el a Miamiba mentem című kliped is, amit a Balaton ihletett.
– Sokan gondolkodnak azon, hogy jó lenne messze elutazni, de a realitás az mégiscsak a Balaton. A szöveg is arról szól, hogy vágyakozhatunk máshova, megnézhetünk sok idegen tájat, de a Balaton itt van, ez a miénk nagyon régóta, és mindig az is marad – a maga barátságos szépségével és otthonosságával.

– Mindig előrukkolsz valami újdonsággal a zenei világon kívül is. Mi a következő lépés?
– Sok feladatot ad a GRUND nevű kommunikációs ügynökségünk, amit a feleségemmel közösen vezetünk. Ott az a feladatunk, hogy jól kiszolgáljuk az ügyfeleket és a kommunikáción keresztül jó üzletmenetet biztosítsunk számukra. Mostanában inkább dalszerzőként vannak újabb terveim, egyrészt két új musical elkészítésében is részt veszek, mint dalszövegíró, másrészt a feleségemmel belevágtunk a filmproduceri munkába. Idén december 6-án lesz a bemutatója az első játékfilmünknek, amelyet Goda Kriszta rendez.

– A filmről lehet már többet tudni?
– BUÉK a munkacíme, ez egy különleges vígjáték, amiben a történetnek nagyon komoly tanulságai is vannak. Az előzetes tesztvetítéseken nagy sikere volt.

– A filmproduceri munka is új terület számodra?
– Ez a terület nem teljesen ismeretlen számomra, akár a Nemzeti Vágtát, vagy az Aréna-beli Rapülők koncertet veszem alapnak, hiszen azok is produceri munkát igényeltek. Ugyanúgy a filmkészítés esetében is meg kell teremteni a finanszírozást, a gyártási részt, megalkotni a koncepció megvalósulásának kreatív részét és végiggondolni, hogy hogyan jut el a mű a közönséghez. Ilyen értelemben tehát némi produceri tapasztalatom összegyűlt már a saját korábbi projektjeim kapcsán, hogy bele merjünk vágni egy ilyen vállalkozásba is.

– Végül muszáj megkérdeznem: hogy van édesanyád, Márta néni, aki sok műsorban is szerepelt, és mindig őszintén kifejti a véleményét?
– Osztja az észt, osztja a tanácsokat. Bent kuksol a nagy kánikulában a lakásban, amit éjszaka lehűt, elmagyarázza nekem, hogy csináljam, nem mintha nem ugyanazt ismételné 40 éve. Igaz, mindig beválik. Nála kellemes 24-25 fok van, és folyamatosan nézi a televíziót, sokat bosszankodik, ezt mindig megosztja velem, és hiányolja, hogy nem viszem sűrűbben az unokákat hozzá. Nehezen mozdul ki a lakásból, de ezt leszámítva remek a kedélyállapota, és a humora a régi.

Szöveg: Bólyi Alexandra
Fotók: Geszti Péter

Olvasd el többi sztárinterjúnkat is!

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva