2024. május 10-én este 22 óra után erős sarki fény volt megfigyelhető Magyarország felett, beleértve a Balatont is. Ez egy rendkívüli esemény volt, mivel a sarki fényt ilyen délen ritkán lehet látni.
| A sarki fényt a Napból származó nagy energiájú részecskék okozzák, amelyek a Föld légkörével ütköznek. Ezek a részecskék a légkörben lévő atomokat gerjesztik, amelyek aztán fény formájában adják le az energiát. A fény színe a gerjesztett atomok típusától függ. A vörös és a zöld szín a leggyakoribb, de ritkábban kék és lila sarki fényt is lehet látni. |
A sarki fény megfigyeléséhez sötét égboltra és tiszta időjárásra van szükség. A legerősebb sarki fényt a sarkkörök közelében lehet látni, de gyengébb formában délebbre is előfordulhat, ha a Nap aktivitása magas.
Fonyód, 2024. május 11.
Sarki fény (aurora borealis) látható az északi égbolton a Balaton felett a fonyódi magaspart felõl fényképezve 2024. május 10-én este.
MTI/Varga György
A Hun-Ren Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet közösségi oldalára az alábbiakat írta:
„Még véget sem ért a tegnap este kezdődött geomágneses vihar, máris rekordokat döntött. A 2003. október végi vihar óta nem volt a mostanival összemérhető mágneses háborgás. Mi több, 1991 januárja óta, amióta a nagyfelbontású tihanyi digitális adatok rendelkezésre állnak, azaz az elmúlt mintegy 33 évben is mindenképpen dobogós a még be sem fejeződött mostani szupervihar. A második helyért egyelőre a 2000. júliusi eseménnyel van versenyben, de nagyon úgy néz ki, hogy meglesz a második helyezés. Mind a vihar által okozott mágneses térváltozás nagyságában, mind a háborgás időtartamában már felülmúlja riválisát.
A mágneses tér nagyságát teslában (T) mérjük. A geomágneses tér földfelszíni változásait praktikus okokból ennek egy milliárdodnyi részével jellemezzük, ezt nanoteslának (nT) nevezzük. A dobogós 2003. évi vihar Tihanyban (az északi irányú komponensben) közel 840 nT volt, a 2000. évi 640 nT. Most 650 nT felett járunk (l. piros görbe). Itt tehát egyértelműen megvan a második hely.
A mágneses viharok erősségének jellemzésére leggyakrabban használt mérőszám, az ún. Kp index (planetáris K index). Ezt 13, a Földön elszórt geomágneses obszervatórium adataiból számolják (l. térkép), és azt jellemzi, hogy az éppen zajló változás mennyire tér el a normálistól, megszokottól. A skála kvázi-logaritmikus, azaz az 1-gyel nagyobb Kp index nagyjából másfél-kétszer akkora mágneses eltérésnek felel meg. Az indexeket 3 óránként számolják, mindig az előző 3 órában megfigyelt változásokból.
Ha a viharokat a Kp index szerint rangsoroljuk, pl. hogy mennyi ideig volt a Kp index 8 vagy annál nagyobb, akkor egyenesen az első helyre ugrik a mostani vihar, hiszen már sorozatban a nyolcadik (!) Kp index éri el vagy haladja meg a 8-as értéket. 2000-ben és 2003-ban is „csak” három egymást követő index felelt meg ennek a feltételnek. És a mostani vihar még javában zajlik, sőt, ügy tűnik, ma este erősítés is érkezik! És akkor sarkifényben sem lesz hiány!
Megvan zsinórban a kilencedik 8 feletti Kp index! Azaz már 27 órája „tombol” a vihar! A napszél lassan a 900 km/s sebesség felé közelít, ez több mint a duplája a nyugodt napszél sebességének. És még mindig várható utánpótlás az elmúlt napokban a Napból felénk kidobott napkorona-plazmacsomagokból is.
Lassan sötétedik, mindenki arra kiváncsi lesz-e sarkifény. A mágneses tér aktivitása ehhez elegendően nagy. De a látványos sarkifény kialakulásának az is segítene, ha a napszél mágneses tere, a bolygóközi tér úgy fordulna (szakzsargonban: ha a Bz negatív), hogy ellentett legyen a Föld mágneses terével. Ilyenkor ugyanis a Föld és a napszél mágneses tere összekapcsolódik és a napszél mintegy „lehámozza” a Föld mágneses védőburkának külső héjait, miközben muníciót szolgáltat a sarkifény kialakulásához is. Ez történt a múlt éjjeli sarkifény aktivitás csúcsok idején, éjjel negyed egy és negyed négy körül. Pillanatnyilag ez nem teljesül. De ez bármikor változhat.
Úgy tűnik tehát, ma este is jó esély van sarkifényre.
Kérdés azonban, hogy honnan lesz látható. Sajnos, itt a Balaton környékén most elég felhős az ég, és az ország nagy részén is.
Fonyód, 2024. május 11.
Sarki fény (aurora borealis) látható az északi égbolton a Balaton felett a fonyódi magaspart felõl fényképezve 2024. május 10-én este.
MTI/Varga György
A Balatonon tegnap este sokan örülhettek a sarki fény látványának. Számos fotó és videó készült az égi jelenségről, amelyeket a közösségi médiában is megosztottak.
A Magyar Csillagászati Egyesület szintén a közösségi oldalon kéri mindenkinek a segítségét, miszerint töltsétek fel a sarki fényről készült fotóitokat az észlelésfeltöltőre is (nem butítja le képeket).
https://eszlelesek.mcse.hu/
