Mészáros Annarózsa | 2021.04.05. 12:00
A hagyományok kitartó őrzői
A badacsonytördemici néptáncosok a bajban sem engedik el egymás kezét. Ha a mindennapokban nem is lehetnek most együtt, a hagyomány erejével kifejezik egymás és a külvilág felé is az együvétartozásukat.

– Az idén 12 éves Tördemic Néptáncegyüttes óriás hímes tojásának ötlete és formája Hegymagasról, a szülőfalumból származik – mondja a Tördemic Néptáncegyüttes Egyesület elnöke, Gelencsérné Gyurka Henrietta. – Magát a tojás formát a férjem, Gelencsér Zsolt, a mintákat Burucsné Walla Barbara készítette el. Idén nem lehet teljes a húsvétunk, elmarad a Zöldág-járás és a locsolkodás is. Nem ünnepelhetünk együtt, így szerettünk volna egy jelképes üzenetet küldeni, készíteni. A tojáson rajta van a ránk jellemző három dolog: az első a táncegyüttes logója. Mi a Bakony és a Balaton-felvidék hagyományait ápoljuk elsősorban. Így oldalt a bakonyi szűr mintája látható. S harmadikként maga a locsolkodás, amely a vidékünkön jellemző hagyomány, s nagyon szeretik a fiúk, lányok egyaránt. Ez egy nagyon fontos és szép húsvét hétfői szokás.

Közösség építés, közösség formálás – ne vesszen el az eddig összegyúrt erő. Főként ez az üzenete ennek az alkotásnak.

Az együttes tojásának locsolkodó jelenete

Samu Bíbor és Samu Vajk 2012 óta táncolnak az együttesben. Mindketten szerepeltek a Fölszállott a páva című műsorban. Őket és Szabó Csabát, a Tördemic Néptáncegyüttes művészeti vezetőjét hallhatjátok, amint egy locsolkodó éneket adnak elő:

https://youtu.be/H0J1vFvTSZY

 

– A mi műfajunkban inkább a tavasz, a tanév vége, amikor a minősítő versenyek zajlanak. De bízom benne, hogy a nyáron, annak közepétől kisebb falunapok, esetleg egy-egy fesztivál, gondolok itt a Művészetek Völgyére, már megrendezésre kerül. Külföldre semmiképpen nem lehet most utazni. Szeptembertől egy-két szüreti felvonulás talán meg lesz tartva. – kezd bele Csaba a mondandójába, amikor arról kérdeztem, hogy idén lát-e arra némi reményt, hogy bármilyen versenyen fel tud-e lépni a csoport. – Online versenyek vannak, április hónapban lesz kettő verseny is, amire próbálunk szűk körben felkészülni a táncosokkal. Beküldjük a felvételeket a kiírónak, ahol a bíráló bizottság megtekinti, majd értesítést küld a helyezésről, pontszámokról. A pandémia alatt a próbák megálltak, előtte heti egy próbára volt lehetőség a Szín-Vonal Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül.

Samu Bíbor és Samu Vajk

– A kényszerszünet alatt a fiatalok fizikumán érződik, hogy nincsenek meg a szükséges napi gyakorlatok?
– Hogyne, sajnos mindenképpen. Szinten tartani nagyon nehezen tudjuk a kondíciót. Van néhány lelkesebb táncos, mint például Vajk, aki edzi magát, fut, táncol. De alapvetően azt lehet mondani, hogy a csoport nagy részének valamennyire szinten maradt, vagy egy kicsikét gyengült az állóképessége.

– Ezek szerint szinte újra, elölről kell kezdeni majd ősszel – vagy amint lehet -, a munkát?
– Mindenképpen frissíteni kell. Egy hónap biztosan arról fog szólni, hogy leporoljuk azt, amit eddig megtanultunk és akkor leszünk azon a szinten, ahogy most abbahagytuk. S utána tudunk újra építkezni. Nehéz lesz pótolnunk a már kiesett és a most kieső időszakot. Sokan most mennek az együttes tagjai közül továbbtanulni és félő, hogy kikerülnek ebből a körből. Ezért is nagyon fontos időszak lesz a nyár, hogy újra együtt tudjunk lenni, és a későbbiekben is egymást megtartva, összezárva együtt tudjunk maradni.

– Amíg nincsenek próbák, fellépések milyen háttérmunkák zajlanak az együttes berkein belül?
– Az egyesületi munka, a viseletek varratása, a pályázatok írása folyamatos. A rendezvényekből sajnos nem lesz semmi. Szívünkön viseljük a Zöldág-járó program újraélesztését, visszahonosítását. Ez idén elmarad, hiszen nem lehet a falvakba kimenni. A kutató munka is teljesen megállt, mivel a múzeumok, könyvtárak zárva tartanak, az idősekkel jelen helyzetben nem lehet interjúkat készíteni. Most feldolgozzuk azt az anyagot, ami rendelkezésre áll. Illetve most kicsit pihen mindenki, töltődik, hogy a következő időszakban minél nagyobb energiával tudjon hozzáállni a munkához.

A locsolkodás nagyon fontos és szép húsvét hétfői szokás

– Van olyan húsvéti hagyomány, ami kifejezetten erre a vidékre, a Badacsonyra jellemző?
– A Zöldág-járás főként, amiből magyar rekorderek is vagyunk. Két évvel ezelőtt volt egy 420 fős zöldágazásunk Badacsonytomajon. Erről a szokásról itt a környező 16 faluban találtunk hangfelvételeket, játékleírásokat. Ennek a hagyománynak az ápolását, életben tartását nagyon fontosnak tartjuk, mert egy unikumnak számít a magyar húsvéti hagyományok között. Más vidékeken is volt zöldágazás, de ennyire koncentráltan kevés helyen, mint itt. Palócoknál, Szatmárban, Somogyban egy-két falu említhető meg csupán, míg itt szinte az összes faluban jellemző volt, akár településenként is eltérően ez a tavasz köszöntő szokás.

A tojásról itt találsz további fotókat:

 

A Tördemic Néptáncegyüttes húsvéti tojása a civilek és civil szervezetek által díszített tojásfa tövében Badacsonytördemicen, Kolónia településrészen, a Béke és a Kisfaludy utca kereszteződésében található.

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva