viharjelzés: nincs
ÉNY-i
25 km/h
2018.11.19. 08:00 Badacsonytördemic – falu a kialudt vulkánok völgyében
Megosztom
Badacsonytördemic nem közvetlen Balaton parti település, de a Badacsonyi hegy lejtőjén fekvő község egész évben tökéletes kirándulási, üdülési helyszín.

Badacsonytördemicre a 71-es útról lekanyarodva jutunk el, a kis macskaköves utas településnek saját vasútállomása és távolsági buszmegállója is van, de a Balatoni kerékpárútról is könnyen elérhetjük. Felette magasodik a Badacsony számtalan kirándulási úttal, szőlővel, pincével. A kis falu különleges geológiai, botanikai értékekkel rendelkezik, a felette található bazaltorgonák és kőomlások egyedülálló hátteret adnak a pihenéshez.

Fotó: Mihály Szilvia

Elsősorban a természetet, kirándulásokat, a csendet és a zamatos borokat kedvelő utazóknak ajánljuk. Kisebb vendégházak, és borospincék várják a pihenni vágyókat.

Látnivalók

Az idelátogatók legnagyobb kihívása a Bujdosók lépcsőjének megmászása, 464 lépcsőfok vezet fel bennünket a Tördemici kilátóhoz. Többször megállva, és gyakran fel-vagy lepillantva elgondolkodunk azon, hogy visszafelé induljunk-e inkább, vagy folytassuk felfelé, de ha felérünk a csúcsra, rájövünk, hogy megérte az erőfeszítést! A lépcsőt természetes, megmunkálatlan bazaltkockákból 1936-ban építették, szerencsére több helyen is találunk kiépített pihenőhelyeket, melyek híres kurucok nevét viselik (Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna).

Fotó: Mihály Szilvia

A Tördemici kilátóhelyről a Szent György-hegy bazaltorgonás, présházakkal teleszórt oldala tűnik elénk, balra Szigliget vára trónol az egyik dombtetőn, azután a balatonedericsi Sárkány-erdő, jobbra a Kőorra, a Csobánc és a Gulács magasodik. A távolban a Keszthelyi-hegység vonulatai is láthatók.

Ranolder János a veszprémi püspök a hagyomány szerint nagy világjáró volt, egy utazásáról hazatérve állíttatta a hatalmas kőkeresztet a Badacsony hegy déli részén, melynek nagyobb elemeit 40 ökör vontatta fel a 400 méteres, éles párkányra. A helyiek szerint a kereszt megvédi szőlőültetvényeiket.

Fotó: Mihály Szilvia

A kék turistajelzés a vasútállomásról indul, s a hegyen csatlakozik a badacsonyi útvonalakhoz. A kék jelzésen nyugati irányba haladva a Szigligeti várhoz érünk, innen a romantikus Szent-György hegyre vezet az út. Kellemes sétát tehetünk a Római úton Badacsonylábdihegytől Badacsonytomajig, itt körültekintően közlekedjünk, mert ez a bringakörút része, de egyben autós forgalom is halad rajta.

A Szent Mihály templom bejáratával szemben állva láthatunk két lapos követ a földben. Ez volt az úgy nevezett „szégyenkő”, melyre vasárnapi Szentmise előtt állították a tíz parancsolat ellen vétőket.

A településen található egy bazaltbányászatra emlékező emlékhely és egy különleges szőlőprés-gyűjtemény is.

A település legnagyobb rendezvényei a februári Kocsonya szépségverseny, a nyári Szürkemarha Fesztivál és a decemberi Forraltbor Főzőverseny.

Közigazgatásilag Badacsonytördemichez tartozik Badacsonylábdihegy. A badacsonyi hegy lábánál fekvő gyönyörű szőlőhegyi települést a Római út szeli ketté.

Itt található az Ökoturisztikai Látogatóközpont, ahol az interaktív kiállítások mellett rendszeresen szerveznek vezetett vízi kirándulásokat és madármegfigyelő túrákat is. A Nádi széli tanösvényen végighaladva megismerhetjük a Balaton élővilágát. Mi is részt vettünk egy ilyen túrán, különleges élmény volt.

 

A turisztikai központ szomszédságában tavasztól őszig termelői piac működik, helyi finomságokat kóstolhatunk és vásárolhatunk.

Nézze meg az itt készült képeinket:

 

A lábdihegyi Herczeg Ferenc strand előtt ingyen használható parkoló, a strandon gyerekmegőrző, sportszerkölcsönző és játszóterek is találhatók. Kisgyerekes családok számára ideális, nem túl zsúfolt, de minden kényelemmel felszerelt, pazar panorámájú és tiszta vizű strandon pihenhetünk.

A település története

A 940 lakosú település a mai napig megőrizte hamisítatlan falusi jellegét. A legendák szerint a történelem előtti időkben óriások lakták be e vidéket, amit a Jóisten örömében teremtett.

Területe már a bronzkorban is lakott volt. A középkorban egytelkes nemesek lakták, később Nemestördemicnek nevezték, ezzel is jelölve lakosainak társadalmi helyzetét. A török háborúk pusztítását túlélte, 1848-ig nemesi falu maradt.

Badacsonylábdihegy, a közigazgatásilag Badacsonytördemichez tartozó településrész 1851-ben még Ládpusztaként szerepelt a nyilvántartásokban, a honfoglaló Lád nemzetségéréről kapta nevét.

A település új virágkora 1908-ban, a Budapest – Tapolca vasútvonal megépülésével kezdődik. Igazi fejlődése az 1920-as években indul, amikor Debrecenyi Gyula volt a plébános. Ekkor alakul ki a mai főutca, a környékben elsőként bazalt kővel kirakva, megépül a nagyiskola, lecsapolják az Eger patak vizét, megalakul a Lábdi Főrdő Egyesület és a Hitel és Hangya Szövetkezet.

1999. június 4-én egy orkánerejű viharban a település határában kisiklott a Tapolcáról Budapestre tartó sebesvonat. A szerencsétlenül járt Nohab mozdony, a Négyeske, azaz a 004-es mozdony végzetesen megsérült, torzója ma a Tapolcai Vasútállomáson tekinthető meg.

Fotó: Indóház archivum

Badacsonytördemici pihenésünk idején a Badacsonyi boros pincék és kirándulóhelyek felfedezése mellett érdemes ellátogatnunk a Szigligeti várba, a Káptalantóti piacra és a Tapolcai tavasbarlangba is.

Készítette: Mihály Szilvia

Hozzászólások

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva