– A férjem barátja Badacsonyörsön borászkodik. Amikor régebben erre jártunk, többször megfordult a fejünkben, hogy milyen jó lenne itt egy kis házikó balatoni kilátással – emlékszik vissza Adrien az első élményeikre.
Fotó: Darabos György / LAKASKULTURA.HU
A fiatal pár hosszan keresgélt, míg végül megtalálták ezt a birtokot. Megszerették a fekvése, a falu közelsége és persze a panoráma miatt – hiszen kevés elbűvölőbb dolog van, mint esténként a teraszról gyönyörködni a Balatonban. Ráadásul a 150 éves, felújított présház megfelelően komfortosnak tűnt ahhoz, hogy a kétgyerekes család télen-nyáron használja, így belevágtak a kalandba.
– Igazság szerint már az előző tulajdonos igyekezett visszaállítani az eredeti állapotot, szépen rendbe hozatta az épületet. Nekünk csak annyi feladatunk volt, hogy téliesítsük, és a saját ízlésünkre formáljuk. A munkára Bárdos Zsuzsa lakberendezőt kértük fel, akivel szinte baráti a kapcsolatunk, mert már a szentendrei házunknál is ő segített. Zsuzsa első lépésben fehérre festette az alapokat, és kicserélte a burkolatokat – folytatja Adrien.
Fotó: Darabos György / LAKASKULTURA.HU
– A belső terekben szinte minden vörösesbarna árnyalatban úszott, ami a kicsi ablakok és az alacsony belmagasság miatt sötét, komor atmoszférát kölcsönzött a lakásnak. Csak a nappaliban tartottuk meg a barna padlót, máshol minden felületet fehérre festettünk. Korábban nehéz, antik bútorok voltak a helyiségben, ezeket filigrán, stílusban ideillő darabokra cseréltük – magyarázza Bárdos Zsuzsa lakberendező.
– Szintén nagy változás, hogy az átalakításnak köszönhetően a házban akár tíz ember is elfér, ami nem utolsó szempont, ugyanis a melegebb hónapokban nálunk folytonos a jövés-menés – veszi át a szót Adrien.
Fotó: Darabos György / LAKASKULTURA.HU
– Szeretem Badacsonyt, az is jó, hogy évszakonként változik az élet. A nyárnak persze különös varázsa van, ilyenkor nagy a nyüzsgés, a vendégek szinte egymásnak adják a kilincset. Egészen más a hangulat ősszel, hiszen a szezon végén elcsendesedik a Balaton, és csak a helybeliek maradnak itt, természetközeli és csendes lesz a falu. Gyönyörű a kilátás, az ablakok egy része a hegyre, egy része a dűlőkre, a többi a tóra néz. A ház egyetlen hátránya, mint háziasszonyunk mosolyogva megjegyzi, hogy távol van Szentendrétől, ezért nem érdemes egy hétvégére leugrani.
Fotó: Darabos György / LAKASKULTURA.HU
A férj, Péter helyesel, de rögtön hozzáteszi, hogy ők nem is nyaralót kerestek, sokkal inkább egy második otthont, amit egész évben használhatnak.
Fotó: Darabos György / LAKASKULTURA.HU
– Teljesen rabul ejtett a régió. Mágnesként vonz; felszabadultság és megnyugvás tölt el, ha itt vagyok. Sokat töprengtünk a ház megvétele előtt, de ma már nagyon örülök, hogy belevágtunk. Megállok a hatalmas diófa alatt, hallgatom a szél zúgását, magamba szívom a nyár illatát, és úgy érzem, hazaérkeztem – mondja Péter. – Ha tehetném, mindig itt lennék, tavaly még pinot noir szőlőt is telepítettem. Néhány év múlva az ötszáz tőke 500 liter bort ad, vagyis fedezi majd a család szükségletét. Azt hiszem, tulajdonképpen nem is a házhoz kötődöm annyira, hanem a vidékhez, a tájhoz. Nem tudom másképp megfogalmazni: ez egyszerűen más dimenzió.
Forrás: lakaskultura.hu
