A XIX. század első harmadában maga Széchenyi István volt az, aki Himfy nevű vitorlásával hajózott a tavon, de a tavi vitorlássport kezdetei mégis csak az 1860-as évekre tehetők.
1866-ban az a hír járta, hogy Erzsébet királynénak megmutatják majd a szép Balatonfüredet is. A látogatás végül – a porosz háború miatt – nem történt meg, ellenben a híresztelés nagy fejlesztéseket indított el a tó partján: köztük a vitorlássport megteremtését is.
A valódi áttörést az hozta meg, hogy az 1880-as években Andley Gosling angol főkonzul egyik kedvelt vidéke lett a Balaton, ezért Királynő nevű hajóját idehozatta szülőhazájából.
Időközben Richard Young – Balatonfüreden letelepedett angol hajóépítő – elkészítette Mariska nevű yachtját, így a professzionális vitorlások egyre szaporodtak a tavon.
1882-ben megrendezték az első vitorlásversenyt, melyen még csak három hajó vett részt: a Királynő (Szarvassy Sándoré), a Mariska (Esterházy Andoré) és a Herczegnő (Némethy Ernőé). Ez az első magyar vitorlásverseny egy korabeli tudósítás szerint: „oly nagymérvű érdeklődést keltett a vitorlázás nemes sportja iránt, hogy egymást érték a yacht-megrendelések Young Richárdnál, a kit e rá nézve kedvező körülmény arra képesített, hogy füredi hajógyárát jelentékenyen megnagyobbítsa és tökélyesitse.”
Mindezen előzmények hatására alakult meg 1884 februárjában az a Balatoni Vitorlázó Egylet, amely valósággal felvirágoztatta a tavi vitorlássportot. Első, nagysikerű vitorlásversenyét 1885 augusztusában tartotta, később nevét Stefánia Yacht Egyletre változtatta, majd kikötője és – Hauszmann Alajos egyleti tag terve szerint – klubháza is megépült. Richard Young hajóépítő füredi távozását követően Ratsey E. Mihály cowesi hajóépítő vette át az üzemet és a korszak tehetős arisztokratái sorra gyártatták itt vitorlásaik: Esterházy Mihály Alma, Andrássy Géza Álmom, Károlyi László Arám, Andrássy Sándor Fergeteg, Esterházy Ferenc Gardenia, Nádasdy Ferenc Miczi, Ádám Károly Kishamis nevű yachtja készült el a balatoni hajógyárban.
Az egylet tagjainak száma a 19. század végére a 100 főt is elérte. A jeles tagok ebben az időszakban a vitorlássport felfuttatása mellett a Balatontavi Gőzhajózási Rt.-t is megalapították, így ösztönözve az éppen hanyatlását élő tavi gőzhajózást, életben tartva ezáltal a tavi közlekedést és a vízi életet. 1892 neves év volt az egylet történetében, mert Stefánia főhercegnő Balatonfüredre látogatott. A jeles alkalomra regattát rendeztek, melyen Andrássy Géza Álmom nevű hajója győzött, amit – a későbbi kormányzó – nagybányai Horthy Miklós sorhajózászlós vezetett.
Ezekben a napokban készült el a Stefánia főhercegnő egy balatoni yachton című fotográfia is. A jóhangulatú hercegnői látogatást 1896-ban egy hatnapos ismételt vendégség követte, újbóli vitorlásversenyekkel, díszes és népes mulatságokkal. Egy korabeli kiadvány így tekintett vissza az egylet áldásos tevékenységére: „A Stefánia-yacht-egyesület a Balaton-kultusz fejlesztésében igen előkelő szerepre hivatott. Megmutatta ezt már akkor, a midőn ezen egyesület vezetői teremtették meg a Balatoni gőzhajózási társaságot s nemes lelkesedésükkel és áldozatkész közreműködésükkel követendő példát nyújtanak a Balatonvidék közvetlen érdekeltségének azon intézmények megalkotására, melyek hivatva lehetnének a Balatont a természet szépségei iránt érdeklődő és üdülni vágyó közönség ezreinek nemzetközi találkozó helyévé tenni.”
Az egylet tevékenysége nem korlátozódott a nyári szezonokra, hiszen téli versenyeket is szerveztek: 1895-ben Ádám Károly szerezte be az első jégvitorlát, meghonosítva ezáltal a tavi jégvitorlázást is.
A Stefánia Yacht Egylet nevét 1912- ben Magyar Királyi Yacht Clubra változtatták, s ezen a néven 1945-ig működött. A két világháború közti időszakban a nagyobb méretű yachtokat egyre inkább a kisebbek váltották fel, valamint a tó több településén – Balatonalmádi, Siófok, Földvár – további egyesületek, vízi sporttelepek alakultak. 1929-ben megalakult a Magyar Vitorlás Szövetség és a tavi vitorlássport kiemelkedő állomásaként tarthatjuk számon azt is, hogy 1933-ban Balatonfüreden már vitorlás Európa-bajnokságot tartottak, 1934-ben pedig megrendezték az első Kékszalagot. A második világháború idején a sporthajózás háttérbe szorult, a tavi hajóállomány nagy károkat szenvedett.
A balatoni vitorlássport kezdetei a 19. század második harmadára nyúlnak vissza. A balatoni vitorlázás megteremtése azonban jóval több volt úri kedvtelésnél, a tó fejlődését, modernizálását is szolgálta és egyúttal megalapozta a 20. és 21. századi balatoni vitorlázás gyökereit, hagyományát és nagy sportsikereit is.
Kovács Emőke
