A Balatoni Hajózási Zrt. nosztalgiaflottájának legidősebb két tagja a Helka és a Kelén nevet viselő testvérhajó. Utóbbi 1891. áprilisában, hasonmása pedig alig néhány hónap múlva, ugyanezen év júniusában került vízre: tehát éppen ebben az évben, 2011-ben lettek 130 évesek.

Ismét együtt: a Helka és a Kelén a balatoni hajók seregszemléjén, a Balatoni Hajózás 175. évfordulóján Balatonfürednél

A nosztalgiahajók sorában egyébként ugyancsak egy „testvérpár” az 1927-ben elkészült Csongor és a Tünde, valamint a Csobánc követi őket a patinás, régi hajók sorában.

De visszatérve a legidősebb hajópárosra, nem csak történetük kalandos, elnevezésük is legendás: Fáy András „Sió” című tündérmeséjének szerelmespárjáról kapták nevüket.

Kelén sétahajó Siófokon Fotó: Krausz Andrea

A Helka nosztalgiahajó Keszthelyen
Fotó: Keszey Ágnes

A legendáról korábban már írtunk – itt olvashatod

A hajók elkészültéről, vízre bocsájtásáról és a balatoni hajózás fejlődéséről a korabeli lapok is beszámoltak. Néhány érdekes híradás (korhű helyesírással közöljük) a régmúltból, mely mutatja, hogy a balatoni hajózás már a kezdetek kezdetén kedvelt volt.

Pamlagok, székek a hajókázó hölgyeknek

A Fővárosi Lapok szerkesztősége is fontosnak tartotta, hogy tudósítson a balatoni fejlesztésekről 1891. június végi számában, a Vidék rovatban.

„A Balaton uj gőzösei a mai megnyitási ünnepélyen fogják először átszelni mind a négyen a magyar tengert. Az uj hajók részei is Újpesten készültek és Siófokon rakták azokat össze. A Siófok és Balaton-Füred közt járó nagy hajó most »Baross« nevét kapta, hálából azért, mert a kereskedelmi miniszter közbenjárása ette lehetővé, hogy a megyék segítségükkel biztosítsák a balatoni gőzhajózás megteremtését.

A többi három hajó Fáy András regéjének, a »Sió«­nak főalakjai után van elnevezve: »Kelén« a pásztorrá lett herceg, »Helka« pedig kedvese, leánya az ősz »Rohan«-nak„ ki Tihany várában lakik s kinek életére tör gonosz leánya Horka és ennek vőlegénye, Thúz. Az új »Kelén« elkészülte óta jár már Boglár, Badacsony és Révfülöp közt; a »Helka« Siófoktól Keszthelyig fog járni, a kis, »Rohan« pedig a balatonfüredi kirándulók rendelkezésére fog állni. Igy lehetővé válik, hogy a budapesti tourista, ki megakarja látogatni Badacsonyt és környékét, nem kénytelen Füredtől öt-hat órán át nyelni az országút porát. Megnyílik a Balatonvidék legszebb része.

Az uj hajók csavargőzösök, még pedig a tengeri hajók szerkezete szerint. Van rajtuk első- és második osztály, amaz satin pamlagokkal és hajós asztalkákkal, székekkel, tükrökkel, emez hajlított fáju bútorokkal, továbbá öltöző szoba a hölgyek számára, konyha, a födélzeten erkély sat. Egy-egy hajón elfér kényelmesen 200 személy. Bizony ilyen hajóközlekedéshez nem volt szokva a Balaton, melyen az első nagyobb közlekedő hajó egy vitorlás fregatt volt, melyet gróf Festetich György épített József nádornak, ki 1822-ben meglátogatta a Bala­tont.

1846-ban épült az a nagy bárka, mely 1868-diki újjáépítésénél a »Kisfaludy« nevet kapta s rozoga járásával régtől fogva élcek céltáblája volt. A Stefánia yacht-egyleté az érdem, hogy fel tudta kelteni a balatonparti megyék és a kormány érdeklődését a tó iránt: a mai ünnepély fogja ezt legszebben bizonyitani.”

Igazi ünnep volt a hajók Balatonra érkezése – erről tudósított a Fővárosi lapok 1891. június 28-án

Birkák a gőzhajóban

A hajók első évéről tudósított a Pesti Hírlap 1892. július 20-is számában egy első olvasatra viccesnek tűnő, ám voltaképpen komoly problémát bemutató cikkében, melynek címe: Birkák a gőzhajóban.

„Kormánytól és megyéktől szubvencionált gőzhajók szelik át mostan­ság a magyar tenger hullámait. A „Baross,“ „Helka“ és „Kelén“ mint büszke tartásu hattyúk sildanak egyik parttól a másikig, napjában ötször-hatszor is, hogy a fürdővendégeket ide vagy oda elszállítsák.

Kezdetben a közönség lanyhán kereste fel a gőzhajó­kat, mert forgalmukról alig volt tudomása; de ma már nincs az a hajójárás, amely tizenöt-husz utast ne szállítana Füredre, Rév-Füiöpre, Badacsonyba vagy Keszthelyre. Hanem azért a gőzhajók még rászorul­nak a szubvencióra és úgy látszik más keresetfor­rásra is. A napokban ugyanis a Boglár — Rév-Fülöp között közlekedő „Kelén“ hajón kedélyes társaság volt együtt.

A második helyet egy falka birka töltötte meg, olyan bégetést rögtönözve a hajón, hogy a tiha­nyi viszhang elhallgatott szégyenében. Az utasok persze, akik a második helyre váltottak jegyet, szintén az első helyre kerültek. De óh, uramfia, az első he­lyen meg két csontos gebe ropogtatta szelíden az abrakot, a mellettük levő kocsin pedig birkapásztorok falatoztak egykedvűen.

A Rév-Fülöpre és Badacsonyba készülő uri utasok persze nem tudták hamarjában: mulassanak-e vagy bosszankodjanak-e a hajóskapi­tánynak ezen a vendégszeretetén, ki valószínűleg a Darwin theoriája iránt való rokonszenvénél fogva, készséggel engedte át az első és második helyet a birkáknak és lovaknak. Mindez azonban még tűrhető lett volna Rév-Fülöpig, mert az utasok valamikép beletörődtek a helyzetbe, de Badacsonynál valóságos riadalom támadt, amint ez az érdekes szállítmány megérkezett.

A badacsonyi kikötőnél ugyanis váloga­tott és nagyszámú közönség a megye főispánját várta, ki a „Kelén“-nel volt jövendő. Mily nagy volt azon­ban meglepetésük, mikor a matrózok az utasok előtt egy sereg birkát bocsátotak ki a hajóból s utánuk a vézna gebéket, melyeknek a velük ment parasztsuhancok hatalmas oldaldöfésekkel csinálták utat a kö­zönség soraiban.

Végre az utasok is kiszállhattak, de a badacsonyiak legnagyobb sajnálatára a várva vári főispán nem volt köztük. Talán megsejtette, hogy mi­csoda utitársai lettek volna! Annyi bizonyos, hogy a balatonmelléki fürdőzőknek sehogyse tetszik ez az in­tézkedés, mely állatokat és embereket egy hajón, személyszállításra való helyeken zsúfol össze, pusztán a nagyobb bevétel kedvéért.

Az állatok és egyéb nagyobb teher szállítására ugyanis Rév-Fülöpön és Bog­láron kompok vannak, melyek a gőzhajók járása előtt személyeket is szállítottak. Most aztán a teher­szállítást is ki akarja ütni e hajózási társaság kezéből a gőzhajó s így történhetik csak, hogy birkák és ló­vak egy hajón s körülbelül egy osztályban utaznak előkelő állású utasokkal. Annyi figyelem azonban a fenti esetben még volt a „Kelén“ kapitányában, hogy a nemesebb állatokat, már mint a gebéket, az első helyre állította be, közvetlen az utasok közé s a bir­kákat a második osztályba utalta. Ilyen vegyes tár­saság azt hisszük nem sok előnyére fog válni a Ba­laton gőzhajóinak.”

Élénkült a forgalom

1898. júniusának közepén már a negyedik balatoni gőzös vízrebocsájtását tervezték – ezt az Alkotmány című lapból is tudhatjuk.

„A Balatonon jelenleg három hajó közvetíti a forgalmat : a Baross, Helka és Kelén nevű gőzősök, amelyek Siófok, Balaton-Füred, Alsó-Őrs, Almádi, Kenese, Tihany, Balaton-Földvár, Boglár, Fonyód Rév- Fülöp, Badacsony és Keszthely partjait kötik össze. A vállalkozó társaság most egy uj hajót rendelt meg, amelynek építését már el is kezdték.

A Vasúti és Közlekedési Közlöny pontos paramétereket és műszaki leírást is közölt az akkor még újnak számító hajókról 1931. márciusában.

„A Balatoni Hajózási Részvénytársaságnak a régi vállalattól átvett gőzhajói közül a legrégiebbek, a teljesen egyforma »Helka« és »Kelén« nevü csavargőzösök, amelyek mint előbb emitettem, 1891-ben az újpesti Sehoenichen—Hartmann-féle hajógyárban épültek. A hajótest vasból, a fedélzet és a fedélzeti felépítmények fenyőfából készültek. A hajó hossza 33 m, szélessége 5 m, oldalmagassága 2.35 m, merülése pedig teljes ter-heléssel 1.65 m. A gőzhajó befogadóképessége 325 személy ; a gép 80 ind. lóerejü.”

Akkoriban tehát még jóval több utast szállítottak az ikerhajókon, mint a mai férőhelyek száma. Az utasforgalomról érdekes adatot közölt a Balaton hajói című cikkében a Tenger című kiadvány 1936-os száma.

„Tartalékban állt és kiránduló (külön) hajóként tett szolgálatot a 325—325 személyes Helka és Kelén gőzös, amelyek akárhányszor 300 főnél nagyobb kiránduló társaságot vittek. A legnagyobb különhajóteljesílmény augusztus 15-én volt, amikor a már említett 5654 menetrendi utason kívül 1297 utas vette igénybe a különhajókat. Ehhez azonban a különhajók nem voltak elegendők és Siófokról Tihanyba uszályban kellett az utasok egy részét szállítani. A ta-talék-hajók felhasználásának nagy akadálya a Balaton körüli telefonszolgálat megszakítottsága. Emiatt bizonyos — nem is valamennyi hajóállomáson azonos — időpontban telefonálni nem lehet és így hirtelen fellépő szükséglet esetén a tartalékban álló nagy hajó szolgálatba állítása lehetetlen.”

1942. szeptemberében, a Pesti Hírlap is elemezte a balatoni utasforgalmat, kiemelve a két, már akkor is ikonikus hajót.

„Kétségtelen ugyan, hogy a Balaton,a Helkaés Kelénprimitiv hőskora utánis elbirna még a mosta­ninál több és a Balaton csendjét szentségtelenül megzavaró moto­rost és több személyszállító hajót is.

De számuk nagyobb szaporítá­sára mégis inkább csakakkor leszindokoltabb szükség, ha a balatonivillamos körforgalom és ezzel aBalaton körüli vándor-forgalom vérkeringésszerüen megindul, ami­kor a hajóutaknak menetrendszerű bekapcsolása válik időszerűvé.”

Hullámsírba kerültek

A II. világháborúban a visszavonuló német csapatok a révfülöpi kikötőben álló utolsó két még épségben lévő hajó – a Tünde és a Kelén motorosok – gépházában is elhelyezték már a robbanóanyagot, mikor a pusztítás elkerülése érdekében a magyar hajósok a fenékcsapok megnyitásával elsüllyesztették a hajókat, hogy megmentsék ezeket az utókornak. Még azévben – 1945-ben – kiemelték a vízből és a következő évbe helyreállították.

A Helka is hullámsírba került: a visszavonuló német csapatok 1945. márciusában végefelé Balatonfürednél elsüllyesztették, ám a balatoni hajósok néhány hónap múlva kiemelték és újjáépítették.

Egy időre újból életre keltek

1949-ben már – mint ahogy a Filmhíradó tudósításából kiderül – ismét közlekedtek a régi vízijárművek, hiszen a hajdani úszóverseny résztvevői valamelyik nosztalgiahajóról csobbantak a vízbe.

Korszerűbbek és gyorsabbak lettek

1961-ben több balatoni hajót is korszerűsítettek, erről írt december 7-i számában a Magyar Nemzet, a Téli kikötőbe vonulnak a balatoni hajók című tudósításában.

„A magyar tenger kedvenc kirándulóhajói sorra bevonulnak a siófoki téli kikötőbe. Elkezdődött a gépek, s hajótestek javítása.

A Balaton két öregjét, az 1892-ben épült Helka és Kelén gőzöst teljesen átalakítják, gőzgépeiket diesel-motorral cserélik fel, s ezzel növelik sebességüket. A felújított Helkát már vízre is bocsátották. Hozzáláttak a tó ‘legnagyobb hajójának, a Beloiannisznak nagyjavitásához is. A balatoni hajók az idei nyáron rekordforgalmat ‘bonyolítottak le. Egymillió- ‘négyszáznegyvenhétezer utast vettek fedélzetükre.

A siófoki forgalmi iroda je­lentése szerint télen a jég be­álltáig három hajólárat köz­lekedik, mégpedig Siófok—Balatonfüred, Fonyód—Badacsony és Boglár—Révfülöp között.”

A Veszprémi Napló további részleteket is közölt a megújulásról 1962. január 16.-án.

„A Balaton két igen szép testű hajója az 1896-ban készült Helka és Kelén is megifjodott. Kivették belőlük az elavult, korszerűtlen gőzgépeket, és 300 lóerős Diesel­motorok kerültek a géptérbe. Nagyobb lett a fedett, zárt rész, a kisméretű kerek ablakok helyett lehúzható, nagyméretű ablakokat szereltek fel az oldalfalakra. így átfestve, belülről szép, színes műanyaggal borítva nem is lehet ráismerni az öreg hajókra.”

A modellezők pedig kicsiben is elkészíthették az ikerhajókat, a Modellező című folyóirat 1963-as nyári száma segítségével

Úgy tűnt, végleg búcsúznak a Balatontól: a Helkára pusztulás várt, a Kelénnel más tervek voltak

1977 volt az az év, amely – akkor még úgy tűnt – a Helka vízi létének végét jelentette. Kivonták a forgalomból és selejtezésre várt, így szárazföldre került. Balatonfüreden, a 71-es főút mellett presszót alakítottak ki benne – ennek helyén áll ma Helka Disco. Ebből a korszakból a Filmhíradó egyik tudósításában, forró kubai hangulattal is feltűnik az akkor parton álló hajó.

S bár vendégcsalogató programoknak adott otthont a Helka, ez azonban sok mindenkinek nem tetszett, hiszen a legtöbben újra vízen szerették volna látni. Az elkövetkezendő években ráadásul a hajóban többen súlyos károkat okoztak. Ám 1994-ben új korszak kezdődött, s a hajó újjászületett. Az akkori hajózási cég, a MAHART Balatoni Hajózási Kft. visszavásárolta a Helka maradványait a balatonfüredi önkormányzattól és 120 millió forint ráfordítással, a Balatonboglári Borgazdasági Rt. támogatásával a Kelén mintájára helyreállította. A balatoni hajózás 150. évfordulóján, 1996-ban bocsájtották ismét vízre.

A Kelén ugyancsak újjáéledt, hiszen egykor úgy tűnt, ez a hajó is örökre búcsúzik a balatoni hullámoktól. 1979-re annyira elöregedett ez a vízijármű is, hogy leselejtezését tervezték és Siófokra akarták szállítani, hogy múzeumot alakítsanak ki benne. Ez a terv végül nem valósult meg. 1991-ben, éppen 100 évesen teljesen megújulva, de hajdani patinás külsejét megtartva ismét vízre került a- nemcsak a Balatonon, hanem az egész országban – legöregebb, működőképes, ma is közlekedő hajó.

A hajó újboli vízrebocsájtásáról és felújításának kezdetéről a Veszprémi Napló 1994.03.11.- én adott hírt

Érdekesség, hogy a legenda és a hajók tiszteletére még pénzt is kibocsájtottak. A Magyar Közlöny 1997.07.17.-i számában volt olvasható a Magyar Nemzeti Bank Hirdetménye, mely szerint „2000 forintos címletű ezüst emlékpénzt bocsát ki „Régi balatoni hajók” megnevezéssel. Az emlékpénz a Helka és „Ke­lén” nevű hajókat ábrázolja, melyeket 1891-ben bocsátottak vízre.A Bank az emlékpénz forgalombahozatalát 1997. július 18-án kezdi meg.”

A 120 férőhelyes nosztalgiahajók többszöri átépítés, modernizálás után is megtartották a XIX. század végére jellemző külső kialakítást, formavilágot.

A Helka bemutatásában a hajózási cég a reformkori hangulatot idéző belső téret említik meg, a Kelénről pedig közlekedéstörténeti érdekességet tudhatunk meg. E sétahajó SKL motorja az összetéveszthetetlen szisszenő indulásával és pöfögő hangjával nem csak az utolsó ilyen motorral felszerelt hajóvá, hanem egyben a klasszikus balatoni hajózási tradíciók és manőverek utolsó képviselőjévé is teszi.

Fotók: Krausz Andrea, Keszey Ágnes, Mészáros Annarózsa