Az 1960-ban épült Hévíz hajó 200 fő befogadására alkalmas, a 31,81 m hosszú és 6,47 m széles. Elől egy kisebb méretű, hátul egy közepes méretű fedett, panorámaablakos, a sétafedélzeten pedig egy nyitott utastér található. A hajó kiválóan alkalmas csoportok részére, kisebb-nagyobb kirándulások lebonyolítására.

A magyar ipar remekműve

Még 2008. július elsején is büszkén vall a Zalai Hírlapnak a hajóról az akkori kapitány:

„A Hévíz nevet viselő, közepes méretű motorost még 1960-ben építették Vácott a Dunai Hajógyárban. Singlár Tibor hajóparancsnok azt mondja, ez a gép a korabeli magyar ipar remekműve.

Szinte teljes egészében magyar gyártmány: Rába motor hajtja, és az alumíniumból készült hajótestet is idehaza készítették.

Nagyon sokáig szolgáltam vitorláson, aztán négy éven keresztül sétahajóztam a Csongor nevű motoroson. A Hévízre csak az idei szezontól kerültem. Újszerű feladat ez, tartani kell a menetrendet, és a sétahajózással eltérően itt tényleg elsősorban a hajóvezetésre kell koncentrálni – tessékel be a vezetőkabinba a hajóparancsnok. – Ekkora hajón általában háromfős legénység szolgál, a nagyobbakon négy-öt emberre is szükség van.” (Forrás: Arcanum)

Forrás: Fortepan / Nagy Gyula 1964.

URH-n hívják a mentesítő hajót

Hol volt még mobiltelefon 1967-ben? A Veszprémi Napló júliusi száma az akkor újdonságnak számító hajók közötti URH kapcsolatról számolt be.

„–Halló, itt Földvár, halló . . . igen . . . jelentkezem:

a Hévíz motorosról lemaradt ötven utas, elszállításukra intézkedést kérek . . .

– így kezdődik egy telefonbeszélgetés, de nem akármilyen vonalon, hanem – URH-összeköttetéssel.
A MAHART 14 balatoni állomása és öt hajója van felszerelve rádiótelefonnal, ami azt jelenti, hogy a nappal bármelyik szakában azonnal érintkezésbe léphetnek egymással, és közölhetik a percenként változó helyzetet.
– Miért van szükség az URH-hálózatra? – kérdeztük. A forgalom irányító tiszt elmagyarázta, hogy olyan nagymértékben változik az utashullámzás, hogy szinte lehetetlenség nyomon követni. Ebben nincs is semmi rendkívüli, hiszen az üdülővendégek kedve az időjárással együtt változik és,

ha kicsit felhősebb az ég, a strand helyett máris a sétahajót választják.

Ilyenkor azután a vendégek elárasztják a kikötőt és forgalmista legyen a talpán, aki megbirkózik a feladattal. Az ilyen esetekben segít az URH-kapcsolat, mert lehetőséget ad gyors hajórendelésre.” (Forrás: Arcanum)

Baj van a részeg tengerésszel…

Ittasan vezette a hajót – olvashatjuk a Veszprémi Napló 1964. július 17-i számában:
„Gőzse Zoltán vezető hajógépész a Hévíz motoros hajón teljesített szolgálatot. Egy alkalommal Keszthelyről Badacsonyba szállított utasokat.

Míg a vendégek szórakoztak, felkereste egyik bortermelő ismerősét, s bort ivott nála.

Az utasok arra lettek figyelmesek, hogy a hajó manőverezésnél, kikötésnél erősen megingott, ezért feljelentést tettek Gőzse Zoltán ellen a révőrsön. Nevezettet a bíróság ittas állapotban történt járművezetésben mondta ki bűnösnek, és ezért 600 forint pénzbüntetésre ítélte.” (Forrás: Arcanum)

Siófok és Keszthely között közlekedett

1976. decemberében Közlekedés lapnak a hajó kapitánya nyilatkozott:
„Józsa László, a MAHART Siófoki Üzemigazgatóságának hajóvezetője és gépüzem vezetője szívesen feleleveníti a hajósok kedvelt évszakát: – Jó nyaram volt… – mondja. Aztán elgondolkodik. Rövid hallgatás után megmagyarázza, miért: – Harmincadik évemet töltöm a vállalatnál. Hajóvezetői és gépüzem vezetői képesítésemre alapozva vezetőim rám bízták a 220 személyes Hévíz motorost. Ezen a Siófoktól Keszthelyig közlekedő hajón egyedül láttam el a hajóvezetői és a gépüzemvezetői teendőket.

Forrás: Közlekedéstudományi Szemle Arcanum

A megtisztelésen kívül jól jött a kettős képesítés hasznosításával együtt járó többletpénz is. Elégedettségem oka az is, hogy minden baj nélkül úsztuk meg ezt a sokszor megtett nagy utat.

A kelő nappal indult a siófoki kikötőből, s a lenyugvó nap még a vízen találta.

Szerette ezt a hajót, talán azért is, mert az első próbaúton már jól „érezte” a hatalmas testet, s a 70-80 kilométeres szélben is biztonságosan haladt vele. A Hévíz kellemes jármű volt mindenkinek, aki a fedélzetére lépett.
Erről Józsa László gondoskodott: igyekezett jó házigazda lenni. Mert erre is szükség van. Vigyázott mindig arra, hogy ezt a szerepét is mindig megőrizze. Nem is egyszer oda ült a sokfelől jött, sokféle ember közé, és hosszasan elbeszélgetett velük. Igazában így tudja meg a hajóvezető, mi is kell az utasnak ahhoz, hogy jó legyen a hangulata, otthonosan érezze magát…
Volt része a nyáron bőven vidámságban, hallott sok dalt, és körülvette a muzsika: esténként zenés hajó volt a Hévíz motoros.” (Forrás: Arcanum)

Úszó rádióstúdió

1988. május 17-én a Zalai Hírlap számol be a hajóról sugárzott rádióadásról.

„Hétfőn, a Hévíz motoros hajó kürtjeiével, ezzel az alkalmi szignállal megkezdte idei első műsorát a Balaton Rádió. Az „úszó stúdióban” a háromórás program fő helyszínén riporterek kérdéseire a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára, a három partmenti megye tanácsi vezetői és az idegenforgalomban közvetlenül érdekelt szervezetek képviselői válaszoltak.” (Forrás: Arcanum)

Borsos áron van a sör

„Kilépve a kabinból elemi erővel csap meg a hőség és az az erős napfény. A nyitott feldézeten nincs légkondi, az utasok tikkadoznak, ám a zárt utastérbe senki nem kívánkozik. A látvány leírhatatlan. Jobbkéz felől a tó déli partja, balról szinte egyenlő távolságban az északi. Gyenesdiás, a vonyarci strand, a Szent Mihály-domb következik egymás után, a fogadalmi kápolna fehér tükörképe apró pontként úszik a nyugodt, zöld vízfelületen.

Keszthelyről Balatongyörökig csaknem háromnegyed óra az út, ám mintha csak percek telnének el, máris közeledünk a kikötőhöz.

A hajón büfé is működik, mint megtudjuk, külsős vállalkozó üzemelteti. Egy üveg jéghideg sörhöz meglehetősen borsos áron, négyszáz forintért juthat hozzá a szomjazó utas. A drágaság kapcsán a csinos és fiatal pultos lány, Horváth Judit hozzáteszi, nem kell csodálkozni az elegáns étteremhez mért áron, hiszen a hajó mégsem egy éjjel-nappali bolt.

– Nagyon szeretek a hajón dolgozni. Siófokon lakom, ezért, ha a déli parton kötünk ki, este általában hazamegyek, de előfordul, hogy én is a hajón alszom a legénységgel együtt” – mondja a Zalai Hírlapnak 2008 nyarán.” (Forrás: Arcanum)

Buli a fedélzeten

2011-ben a diszkóhajóként működött Keszthelyen:

2015 nyarán is rengetegen buliztak a fedélzetén:

2018-ban így búcsúzott a hajó a nyártól a balatonmáriai kikötőben: