likeBalaton.hu | 2021.09.18. 07:00
175 éve indult a balatoni hajózás #2 - az első gőzös, a Kisfaludy
Somogy, Zala, Veszprém, a három balatoni vármegye közönségének nagy érdeklődése mellett 1846. szeptember 21-én bocsátották vízre Balatonfüreden a régi Stefánia Clubház mellett, a kerek templomtól levezető úsztatón - a reformkor vezető egyéniségeinek jelenlétében - az első balatoni személyszállító hajót, a Kisfaludy gőzöst.

Már hónapokkal előbb igencsak feltűnést keltett az Óbudai Hajógyárból hatalmas lovakkal, széles gyári társzekereken levontatott, előre elkészített hajórészek szállítása. A környék népe nem kis kíváncsisággal kísérte az előkészületi munkálatokat. Eötvös Károly színes érdekes leírást ad könyvében az építés mozgalmas életéről.

“A gőzhajó egyes részeit Angliában csinálták, tengeren át Triesztbe hozták, s nagy termetes német lovakon Füredre szállították. A hajótest Füreden készült, néhány trieszti és egy csomó komáromi hajóács kezével. A száz meg ezer darab hajó- és géprészlet ott volt lerakva a parti gyepen. Természetesen vasból minden darab”

A szorgoskodók között ott látjuk Széchenyi Istvánt és baráti körét. Lejött Pestről gyorskocsival a Lánc-híd-építő Clark, az óbudai gyár mérnöke, Massion, ott van az ösküi születésű titkár, Tasner Antal és természetesen a Dunántúl népe, a füredi fürdővendégek koszorúja. A Kisfaludy építésénél ott aggodalmaskodik Hertelendy Károly, a hajózási vállalat lelkes szervezője is.

“Sietnünk kell, mert mi szalmalánggal fűtünk”, — mondja Széchenyi és az ő mohó munkakedve még a pipázó megyei hatalmasságokat is elragadja. Az elhatározástól a megvalósulásig így mind össze egy év telik el. Aztán Széchenyi születésnapján szeptember 21-én ott ring az őszi balatoni ködben, a füredi öbölben a szép karcsú Kisfaludy, — bár egy kicsit ,,dunai” formája van.

Egykori rézkarcok, metszetek örökítették meg a hajót, amely egyúttal a balatoni fürdőkultúra megindulását is szimbolizálja. Innen kellene számítanunk a balatoni fürdőélet keletkezését, de az utána jövő szabadságharc eseményei elfelejtették velünk e nevezetes dátumot.

A Kisfaludy elkészülte idején igen kalandos volt a közlekedés, és ha nem is kellett már félni a bakonyi betyároktól, de mégis viszontagságos utazás volt a pesti Nagy Pipától és a Tigris vendégfogadótól a füredi Horváth házig tartó kocsizás. Reggel 6-kor indult a gyorskocsi, 2 órakor volt Kenesén és este 5-kor ért Füredre. Két 8-10 személyes gyorskocsi volt. A Lobmayer- és az Oberhäuser János-féle.

1846-tól kezdve az utasok most már mind a kenesei hajóllomáson szálltak fel a Kisfaludy gőzösre és innen jöttek Füredre, ahová kocsijuk csak később érkezett be. A Kisfaludy első útján, a kenesei hajóhídnál elhangzott üdvözléskor mondotta Széchenyi: “a beszéd hosszú, a híd rövid”

A Kisfaludy gőzösre a kis víz miatt sokszor csak csónakról lehetett beszállni.

A Kisfaludy gőzösről az egyetlen ábrázolás számunkra a Szeremley album ismert, rézkarca. Hosszú évtizedek során ez volt az egyetlen útbaigazító, hitelesnek látszó kép a hajóról. Sajnos a Magyar Tudományos Akadémia irattárában a nemzeti kincsként őrzött hajórajzok a háborús események következtében elvesztek, számos más értékes Széchenyi irattal együtt. A balatoni hajózás történetének írói közül pedig Gonda Béla, Perger Ferenc, Lóczy Lajos, Jordán Dezső nem ismertetik a hajó adatait, műszaki leírását.

A siófoki Beszédes József hajózási múzeum Kisfaludy modellje is az említett rézkarc alapján épült meg.

A Kisfaludy gőzösről azért inkább becslés és gyér leírások alapján tudtunk csak képet alkotni.
Azonban Keőd Józsefnek, a Kisfaludy gőzös utolsó kapitányának élettörténetét kutatva, hiteles újabb adatok kerültek napvilágra. Igen értékes az 1880-ban készült egyetlen fénykép, amelyről ítélve a gőzös igazi formája sok tekintetben eltért a közismert rézkarctól (közben át is építették).

Ez az eredeti fénykép valóban a leghitelesebb adat a Kisfaludy gőzösről. A fénykép a füredi öbölből kihátráló gőzöst örökíti meg. A háttal, a néző felé álló Keőd kapitány figyeli, hogy lapátkerekes gőzöse a fürdőházat védő jégtörőkön fel ne akadjon. A kormányos hátul valami emelvényfélén áll és forgatja a kormány- lapát vízszintesen elhelyezett kerekét.

Az elsárgult fotográfián a hajó már az 1867-ben, az újpesti belga hajógyárban készült, fehérre festett vastestét viseli. A fedélzeti rész is több átalakításon ment át. A hajó kissé megviseltnek látszik.

Elöl, a fédelzet alatt hét kerek ablakot látunk. Hátul valószínűleg ugyanannyi volt.

A lapátkerék dobját két támfa védi a durva kikötés súrlódásaitól. A lenge kapitányi híd a két kerékdobot köti össze, vékony kötélkorlát vette körül. A kapitány erről a kényelmetlen helyről irányította a hajót. Síppal közölte parancsait az alatta dohogó nyitott gépházba.

Az eddig ismert Szeremley-féle otromba kémény vége nem a rézkarcon látott cifrázott szélű, hanem sima, egyenesen, vékonyan a kazántérből jön fel. Előtte hatalmas árbocon széljelző a zászló felvonására alkalmas kötélzet, a tövénél pedig a hajólámpa helye. Az árbocon a Szeremley-féle rézkarcon látható vitorlák már nincsenek meg (valószínűleg sohasem használták őket).

A hátsó árboc nem látszik. A hajó orrát, a kor divatja szerint, dús arany díszítés emeli ki. A hajó orra egyenes, hajlás nélküli meredek.

A kerékdobra építve, a hajó baloldalán két zsalus ablakot látunk, valószínűleg a kezelő fülkéje. Felette valami lámpaféle vehető ki.

A kerékdob jobboldali részén kerek hajóablak van. Ez a furcsa asszimetria a jele a sokféle szempontú átalakításnak. Elöl, az orrban kezdetleges horgonycsörlő látszik. A horgonyok jól kiállnak a víz felé, ami gyakori horgonyvetésre enged következtetni, a kikötői beállások lehetőségeinek hiánya miatt.

A lobogót hátul viselte a Kisfaludy hajó. Mentőcsónak, mentőöv a képen nem található.

De mekkora volt a Kisfaludy gőzös?

Más fényképek méretadatai alapján Keöd kapitányról megállapítható, hogy kb. 1,70—1,75 m magas lehetett. Ezt a méretet alapulvéve, a hajó szélessége kb. 10 méterre adódik. A hajó hosszát legkevesebb 30-35 méterre becsülhetjük, eltérőleg az Óbudai Hajógyár adata szerinti 20 métertől. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy a Kisfaludy nem egyszer végzett 1849-ben katonai szállításokat, négy szekérrel, lovakkal és 180-200 főnyi legénységgel.

Tudjuk, hogy kirándulások alkalmával 300-400 embert is szállított egyszerre, Siófokról Tihanyba, így befogadóképessége nagyobb volt a Helka és Kelén gőzösöknél, de nem érte el a Baross gőzös méreteit. A hajó orra élesen elkeskenyedő. Elöl, a végén harangállvány; de nincs kizárva az sem, hogy a kor divatja szerint ágyúlövéssel jelezték a hajó érkezését.

Talán nem lesz érdektelen, ha néhány szóban megemlékezünk a Kisfaludy hajó utolsó kapitányáról is.
Keöd József 1839-ben született Balatonfüreden az ősi, 1700-ban épült családi házban. Szülei papnak nevelték ; a veszprémi gimnázium elvégzése után ezért Esztergomba került. Onnan az ifjú, romantikus hajlamú Keöd megszökik, és rövidesen, 1865-ben Baján találjuk, ahol a Szuper-féle színtársulatnál Füredi József néven szerepel. Zsinóros magyar ruhás fényképei az ifjú színészt és költőt mutatják be. A színházban a 21 éves Keöd saját verseit szavalja. Egy színdarabját is ismerjük.

Keöd József Fotó: darabanth.com

 

1870-ben már ismert kapitány. Megjelenik könyve, az első magyar hajós szakkönyv :,Gyakorlati hajó- géptan és kazánismeretek. Valószínűleg a szakkönyv is rátereli a figyelmet Keöd hajózási felkészültségére, és így kerül vissza szülőhelyére, Balatonfüredre, ahol nagybátyja, Keöd Gábor a Kisfaludy gőzös kormányosa volt.

Keöd József számára a Balatoni Gőzhajózási Társulat kapitányi állása akkoriban jelentősebb gazdasági és társadalmi rangot jelentett. Állandó összeköttetésben a hivatalos szervekkel és a kormányzattal, állása komoly tekintéllyel és hatáskörrel járt. A valóságban ő volt a hajózás vezetője.

Keöd József már 1880-ban több előterjesztést tett, hogy a Kisfaludy mellé egy második gőzöst is építsenek. A Társaság ugyan 1885-ben új részvényeket bocsátott ki, de új hajó építésére nem került sor. A Kisfaludy hajó állapota pedig egyre romlott. …

Keöd József 1888-ban megbántva, mint a Kisfaludy gőzös utolsó kapitánya végleg Balatonfüredre vonult vissza, és itt is halt meg 1897-ben. Visszavonulása után két évig szünetelt a hajózás a Balatonon és csak a milleneumot megelőző gazdasági fellendülés teremtett újra életet a magyar tengeren – írta a Közlekedéstudományi Szemle 1963-as száma.

Az eredeti hajó végül 1846-tól 1887-ig üzemelt, amikor teljesen szétbontották.

A Kisfaludy gőzös kiörege­dése során az azt üzemeltető Balaton Gőzhajózási Társa­ság is csődbe ment. 1888-ban alakult meg az utódvállalat, a Balatontavi Gőzhajózási Rt. Már ők rendelték meg a Balaton következő gőzhajóját, a 450 utas befoga­dására alkalmas Kelén-t, mely 1889-ben már a balatoni utasok szolgálatába is állt. Korának egyik legkorszerűbb hajója volt. Nevét később Barossra változ­tatták. De a Kelén név hamarosan újra feltűnt a Balatoni hajózásban, hiszen 1891-ben két új hajó érkezett a tóra, az új Kelén és a Helka.

2013 novemberé­ben a megmaradt rajzok, tervek alapján kezdtek hozzá a Kisfaludy gőzös újjáépítéshez, mely ti­zennyolc hónapon át tartott, végül 2015 július 20-án újra forgalomba állhatott a Kisfa­ludy gőzös. Tulajdonosa a Veszprémi Naplónak mesélt róla.


Küllemileg gyakorlatilag ugyanaz, mint a régi, aminek lemásolásában a füredi Városi Múzeumban található Kisfaludy-makett volt segítségünkre. Szín- és formavilágát te­kintve ahhoz hasonlót igye­keztünk készíteni. A lapátkerékhajtás ugyan­úgy megmaradt, mint a régi hajónál, annyi különbséggel,
hogy a régit gőz hajtotta, ez pedig dízel, illetve elektro­mos meghajtású – árulta még el a tulajdonos, aki hozzátet­te, hogy a Kisfaludy gőzös különlegessége, hogy a bala­toni hajók közül ez az egyet­len lapátkerék-meghajtású, és az országban is csupán kettő ilyen típus van forgalomban.

s

 

Megosztom

Hozzászólások

Ezek is érdekelhetnek

A LikeBalaton kiadója a Mediaworks Hungary Zrt. © Minden jog fenntartva