A portrésorozat dr. Kovács János zalaegerszegi gyógyszerész mecénási felkérésének gyümölcse, és a 200 éves Hertelendy-Békássy pince-villa parkját díszíti Badacsonyban. A közelgő avatáson L. Simon László József Attila-díjas író, költő mond beszédet, az ezt követő pinceasztal beszélgetést pedig dr. Gyimesi Endre nyugalmazott levéltárigazgató vezeti.
A carrarai márványból faragott reformkori arcképcsarnok az elmúlt években kelt életre Béres János Vajda Lajos-díjas zalaegerszegi szobrászművész szentgyörgyvölgyi alkotóházában. A megörökített neves személyiségek közös vonása, hogy valamennyien kötődtek a Balatonhoz. Hogy kik ők, s miért kerültek be a történelmi panteonba, arról így vall az alkotó.
– A reformkor idején a költők, művészek, közéleti személyiségek áramlani kezdtek a Balaton felé, felfedezve a „haszontalan vizet”. Talán az őshazát vélték látni benne, az Azovi-tenger mocsaras ősi világát, ahol Hunor és Magor előtt tovaillant a csodaszarvas. Új hazát láttak benne, hazát a Hazában. Már nem akarták lecsapolni a vizet, már kultúrát kívántak teremteni a partjainál. A hősszerelmes Kisfaludy Sándor költő otthont és szerelemet talált Badacsonyban Szegedy Róza jóvoltából. Öccse, Kisfaludy Károly festő, drámaíró, akit Széchenyi az alakuló Nemzeti Színház élére kívánt helyezni, a magyar nyelvet, a magyar történelmiséget istápolta. Déryné nem játszott többé német nyelvű színházban, inkább vándorolt echós szekéren és énekelt gitárján kísérve. A fiatal Deák Ferenc, Kisfaludyék anyai ágú rokona szüretekre járt Badacsonyba.
Bort mértékkel ivott, bölcsessége szűken mért szavaiból is kiviláglott. A Vajdának becézett Eötvös Károly a Szépkilátóról csodálkozott rá a Badacsony környéki tűzhányók látványára és megírta az Utazás a Balaton körül című művét. Pauler Tivadar jogász, politikus megvásárolta a Bogyai birtokot és minden nyarát Badacsonyban töltötte. Ranolder János püspök a „böröcre”, arra a hegytetőn kiugró sziklára építtetett kőkeresztet, ami, ha megütik kővel harangzúgás hangját hallatja. Ramasetter Vince sümegi kékfestő volt az első badacsonyi borkereskedő, aki a bort, annak jó hírével együtt Angliáig vitte. Pöltenberg Ernő nem járt Badacsonyban, de családja itt nyert menedéket, teste pedig nyugalmat a tomaji temetőben. Fantasztikus ősök voltak, ránk, most élőkre pedig az a feladat hárul, hogy szem előtt tartva szellemiségüket, méltóképpen próbáljuk védeni és életben tartani a Balaton örökségét.
Hasonlóképp gondolhatja Bereményi Géza Kossuth-díjas író, rendező, ugyanis verssel csatlakozott a képzőművészeti vállalkozáshoz. Archaikus stílusban papírra vetett sorai immár kőbe vésve képezik részét a szoborparknak.
Egyéb munkáiról Béres János elmondja, hogy Szigligeten szökőkutat készített a főtérre, valamint domborművet Pap Veráról, utóbbit Eszenyi Enikővel közösen avatták fel. Ami a terveket illeti, a mérnöki kamarától megbízást kapott, hogy állítson emléket a keszthelyi mólón a Festetics család legendás vitorlásának, a Phoenix gályának. Az interaktív domborműves oszlopot, amelyen két kormánykerék forgatásával a szemlélő maga állíthatja be, hogy mely dombormű kerüljön elé, jövő tavasszal avatják fel.