A siófoki Napfény Szállóban 1990. július 27-én reggel a takarítónő holtan találta a 32 éves Sándor Tamás recepcióst. A férfit lelőtték. Tarkóján érte az egyetlen, végzetes lövés, arccal lefelé a padlón feküdt, amikor rátaláltak. Ez az elkövetési mód azóta is ritkaságszámba megy, így aztán a rendőrség nagy erőkkel indult el a forró nyomon, de hiába.
Az azóta eltelt harminc évben sem a fegyvert, sem a gyilkost nem találták meg a rendőrök. Pedig a nyomozók végigjártak minden lehetséges nyomot, ellenőrizték az összes vendéget, és kihallgatták a siófoki éjszakai élet minden meghatározó figuráját. Nem jártak sikerrel. Többször is elővették az ügyet – és már a gyilkosság után jóval, – egy taxis is előkerült, aki azzal az információval szolgált, hogy a gyilkosság éjszakáján egy csoportot látott kirohanni a hotelből, azonban ennek a társaságnak sem sikerült a nyomára bukkanni. Pedig a taxis elmondása szerint a társaság ütlegelte is a csoport egyik tagját, miközben azt kiabálták neki, hogy miért kellett ezt tennie!
A Kurír című lap is évekig írt a rejtélyes bűntényről.
Értesüléseink szerint, a rendőrök újra nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy ezt a csapatot beazonosítsák és az ügyet megoldják. Az újraindított nyomozás kiderítette, összefüggés lehet egy németországi kettős gyilkosság és a siófoki eset között. Mindkettőt 1990-ben követtek el és megegyezik a fegyver is, amelyből a lövéseket leadták. Egy a szállodában tartózkodó vendég figyelhette ki, hogy aznap sok pénz van a portásnál, aki valutaváltással is foglalkozott, és ő adhatott fülest egy profi rablóbandának. Most azon dolgoznak, hogy minden részlet a helyére kerüljön és a nyomozók befejezzék az évtizedek óta húzódó ügyet.
Az első nagyobb riport a Kurírban jelent meg a gyilkosságról
Kovács Lajos rendőr ezredes, a döglött ügyek osztályának nyugalmazott vezetője korábban azt nyilatkozta, hogy a nyomozás során még az is felmerült, hogy valójában nem is Sándor Tamás volt a gyilkosság célpontja, hanem egy munkatársa, akivel aznap cserélt. De hiába, semmilyen összefüggést nem sikerült találni a kolléga kapcsolatrendszerében sem.
– A gyilkosságok nagy része valamilyen indulati cselekmény következménye, amikor az elkövető és az áldozat között egyértelmű a kapcsolat, vagy összefüggés és az indíték sem kérdéses – mondta most a likeBalatonnak Kovács Lajos. – Vagy családon belül történik a végzetes erőszak, vagy valamilyen érzelmi vagy érdekkapcsolat van az érintettek között. A rablógyilkosság viszont más, éppen ezért azt a legnehezebb megoldani. Ilyenkor ugyanis a legtöbbször semmilyen összefüggés nincs amin el lehetne indulni, hiszen a bűncselekmény nem az áldozatra irányul. Nem azért megy oda az elkövető, hogy végezzen valakivel, hanem a pénzért, és az áldozat csak rosszkor van rossz helyen. A siófoki recepciós ügyében is végigjártuk az összes lehetséges „útvonalat”. Felmerült egy konfliktus a helyi pénzváltók és az áldozat között, egy baráti konfliktus is, sőt egy családi szálat is elvarrtunk, anélkül, hogy bármire jutottunk volna – tette hozzá.
A Pesti Hírlap is találgatott mi történhetett…
Az esetet sokáig napirenden tartotta a média akkoriban, minden újság ezzel az üggyel foglalkozott, és időről időre vissza is tért rá. Nem véletlenül, hiszen a főszezon kellős közepén történt a bűncselekmény, az egyik legnépszerűbb balatoni városban, Siófokon. A lapok azt találgatták, vajon rablógyilkosság történt, vagy a balatoni maffia áll az ügy hátterében? Azt is többen megírták, hogy a balatoni alvilág maga fogja rendőrkézre juttatni a portás gyilkosát. Végül a döglött ügyek közé került az eset, de többször is elővették a nyomozók. Most úgy tűnik nem is hiába…
