A monumentális építmény lábainál sétálgatni különleges élmény, nem mindenkinek adatik meg, hiszen a pillérek mellett a Magyar Közút Nonprofit Zrt. hídmesteri telepéhez vezető üzemi út forgalomtól elzárt terület.
A 17 nyílású, parabolaíves, feszített vasbetonszerkezetű híd Magyarország leghosszabb hídja, melynek legfőbb műszaki paraméterei a következők:
1872 m szerkezeti hosszú,
23,8 méter kereszmetszeti széles,
88 méter magas.
A két hídfőre, és az egymástól 65, 90 és 120 méterekre lévő 16 pillérre épült pálya kétszer két forgalmi sávos, amelyet leállósáv nélkül, kétszer másfél méteres biztonsági sáv övez.
A létesítmény szerkezeti állapotát ellenőrzi havi, negyedéves és éves rendszerességgel a sárospataki születésű, de ma már a kislányával Siófokon élő Tímea. A likeBalatonnak megmutatta, hogy milyen helyeken kell feljutnia, ha a pillérek belsejét szeretné szemrevételezni, vagyis észrevenni, lefotózni és dokumentálni az elváltozásokat.
Az már bizonyos, hogy Tímeának nincs tériszonya, ráadásul jó fizikai állapot is szükséges ahhoz, hogy átvizsgálja a szerkezeti elemeket, hídtartozékokat: a vízelvezető-rendszert, dilatációs szerkezetet, sarukat, kiemelt szegélyeket, biztonsági korlátokat, vagy a 45 ezer négyzetméter felületű pályatest aszfaltburkolatát.
– Ha esetleg olyan problémát találunk, akkor a javítások lebonyolítása, műszaki ellenőrzése is mind az én feladatom. Balesetes hídkárok miatt gyakrabban kell intézkedni, a megsérült korlátok és szegély javíttatása, műszaki ellenőrzése is az én feladatom – mondta a talpraesett ménöknő.
Magyarország leghosszabb hídját 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak. 8 pályázó közül egyedüli nőként, az akkor 27 éves Hanák Tímeát választották ki a feladatra.
– Minek köszönhető, hogy elnyerted ezt a munkát?
– A Kőröshegyi völgyhidat kiemelt objektumként kezelik, ezért gyakran adódnak protokoll feladatok is. Kezdetekben heti rendszerességgel jöttek látogatók, számos médiafelület keresett meg, több újságnak adtam interjút, szerepeltem már a Ridikülben, Borbás Marcsi és Friderikusz Sándor műsorában is, két alkalommal az RTL Klub reggeli műsorába invitáltak, de hívtak már elődást tartani a Győri Egyetemre is.
Mivel egyik jelentkezőnek sem volt referenciája gyorsforgalmi úthálózaton épült nagyhíd üzemeltetésében, és úgy gondolták, hogy érdekesebb lenne, ha ezt a feladatot egy nő látná el, ezért eshetett rám a választás. Azontúl a habitusom, emberi jellemem és a jó problémamegoldó-képességem pozitív eredményt jelentett az elbíráláskor. Felelősségteljes munkakör a miénk. Hozzám az M7-es autópálya és az M70-es autóút 435 db hídja tartozik, kiegészítve a támfalakkal és átereszekkel.
– Milyen emlékezetes balesetek, problémák adódtak eddig?
– A völgyhíd az M7 es gyorsforgalmi úthálózat része, nincs rajta gyalogos forgalom és természetesen kerékpárral sem lehet rajta közlekedni. Az átadás óta több alkalommal előfordult, hogy megálltak autóval, kiszálltak, nézelődtek. Volt, aki kerékpárral akart áttekerni, de a rendőrök még időben érkeztek és megakadályozták a veszélyes mutatványt. Olyan is akadt, aki tériszonya miatt nem mert autóval áthajtani a völgyhídon. Őt a rendőrök kísérték át.
– Jó konstrukciójú építmény ez a híd?
– Igen, a híd nagyon jó szerkezeti állapotú! Ez mind a kimagasló tervezési és kivitelezési mérnöki tudás eredménye. A műtárgy a kivitelezési technológiája miatt is kuriózumnak számít, mivel ezt a szabadszereléses technológiát ekkora méreteknél még nem alkalmazták korábban. Ezt az is bizonyítja, hogy 2008-ban Építőipari nívódíjat kapott a hídért a generálkivitelező, a tervező és az építtető. 2019-ben pedig A Közlekedési Kultúra Napja alkalmával megrendezett év hídja kategóriában a Kőröshegyi Völgyhíd első helyezést ért el a Magyar Közút Nzrt., mint üzemeltető.
2017-ben 10 éves lett a völgyhíd, ez alkalommal a kezelő az Országos Közutak Kezelési Szabályzatában előírtak szerinti fővizsgálatot végeztetett rajta. A műszeres méréseket a tervező szakcég végezhette, a vizsgálatok eredményei a vártak szerint teljesültek: a szerkezet korának megfelelő, jó állapotú.
– Látom, hogy szereted a munkádat. Mi a szépsége?
– A szépsége talán a sokrétűségében és a „szabadságában” rejlik, bár a sok kinti feladaton túl az irodai munka sem elhanyagolható. Rengeteg idő elmegy a bürokratikus feladatokkal, de a kint végzett feladatok feledtetik az emberrel a kötelező bentlét szabályait. És hogy a mérnöki szakma férfi szakma lenne? Nem gondolom, hogy egy szakma férfias vagy nőies! Inkább úgy vélem, hogy a mérnöki tevékenység is egy gondolkodásmód, ami az ember jelleméből és mentális tudásából származik. És ha mindenki azt csinálja, ami a gondolkodásához passzol, ráadásul még affinitása is van hozzá, akkor boldogan telnek a munkában eltöltött évek.
Kép és szöveg: Krausz Andrea